NPORT

A pontvadászatot tucatnyi győztes mérkőzéssel kezdő zalaegerszegiek viszont nem titkoltan egy látványos újévi gálaelőadással kívántak kedveskedni szép számú közönségüknek, feltéve a koronát hibátlan őszi teljesítményükre. A hazai szempontból meglehetősen hangzatosra sikerült „nyitányt” megelőzően azonban szomorú kötelességüknek kellett eleget tenniük a megjelenteknek, akik egy perces néma főhajtással tisztelegtek a nemrégiben tragikus körülmények között elhunyt válogatott center, a szombathelyi Horváth Zoltán emléke előtt.

A találkozó elején úgy tűnt, hogy az esélytelenek nyugalma talán túlságosan is erőt vett az ólomlábakon mozgó vendégjátékosokon, a támadásban meglehetősen tanácstalan, védekezésben viszont roppant előzékeny tarjániak ugyanis szinte pillanatok alatt tizenegy pontos hátrányban találták magukat. Az első hét támadásukat kosár nélkül záró látogatók csupán a negyedik perc legvégén törték meg „némasági fogadalmukat”. Jellemző, hogy az ezúttal nem csak fizimiskájával, de játékával is az NBA-sztár Dirk Nowitzkit idéző Kyle Wilson vezette házigazdák részéről valamennyi kezdőjátékos feliratkozott már a pontszerzők közé, amikor Szabó Zoltán révén az SKSE első mezőnykosara megszületett. A „zete” látványosan játszó amerikai triójának válasza azonban hamar érkezett egy újabb elsöprő, 9–0-s roham formájában, s 30–5-ös állásnál a vendégek helyzete kezdett felettébb kínossá válni.

A társai többségéhez hasonlóan mélyen tudása alatt játszó Sirutavicius néhány szép villanásának köszönhetően azért az első negyed végére legalább a „maccsból” sikerült kijönniük a tarjániaknak, sőt a kisszünetet keretbe foglaló 11–2-es sorozatukkal Hartvichék pár ponttal közelebb is lopóztak a szinte teljes sorcserét végrehajtó riválisukhoz. Csakhogy a támadásban valamelyest feljavuló SKSE játékosai saját palánkjuk alatt továbbra sem jeleskedtek, így a rövid idő alatt négy triplát hajító egerszegi tartalékok Tóth Ádám, Gáspár és Baki találataival könnyedén tartották a távolságot. Vendégoldalon ekkortájt ugyancsak egy máskor kevesebb lehetőséghez jutó ifjú vitte a prímet, igaz a láthatóan komoly erőnléti hiányosságokkal küzdő Bajramovics helyett némi meglepetésre a kezdőcsapatba jelölt Balikó ügyes kosarai ellenére a hajrára visszacsempészett hazai menők féltávra immár közel harminc pontra hizlalták a különbséget (59–33).

A fordulást követően ráadásul ismét alaposan megritkultak a tarjáni találatok. Talán minden eddiginél szembetűnőbben mutatkozott meg ezen az estén, hogy mennyre hiányzik az SKSE csapatából egy vérbeli karmester, aki fazont tudna szabni a gárda pillanatnyilag meglehetősen esetlegesnek tűnő játékának, s levenné az irányítás terheit a kényszerből vállalt szerepkörben sokadszorra is látványosan szenvedő Sebők-Sirutavicius páros válláról. A tarjáni kisemberek becsületét ezúttal leginkább a mindkét triplakísérletét értékesítő Szabó Zoltán mentette meg, akinek előbbi haditette különösen megsüvegelendő, ha hozzátesszük, társai tizenhét próbálkozásukból egyetlen egyszer sem (!) találtak be a félköríven túlról.

A vendégek részéről a tucatnyi pontig jutó hátvéd produkcióján kívül, talán Hartvich és a faultproblémái miatt sajnálatosan kevés lehetőséghez jutó Balikó centerjátékát, valamint Gorszkij harcosságát helyezhetjük a mérleg pozitív serpenyőjébe, mindezek ugyanakkor nem ellensúlyozhatták az előbbiekben felsorolt rengeteg negatívumot. Bezzeg a harmadik negyed végén már kevés híján negyven ponttal vezető éllovasnál csak úgy sorjáztak a kimagasló teljesítmények, a szinte hiba nélkül kosárlabdázó Wilson mellett leginkább a Trepák, Kálmán, Watson hármas gyűjtögette szorgalmasan a kosarakat. A záró periódus már a hazai kispad jutalomjátékát, illetve a mienk szenvedésének kiteljesedését hozta, Tóth Ádám büntetőjével a 33. percre kialakuló 100–50-es részeredmény végképp egyértelművé tette, hogy ezen az estén szakadéknyi különbség tátong a felek között.

A számos problémával küzdő SKSE ezúttal csupán statisztálhatott az őszi első, s jó hírére teljes mértékben rászolgáló Zalaegerszeg kosárparádéjához. Bár tény, hogy a jóval szerényebb célokért küzdő tarjániaknak nem a bajnoki cím első számú várományosát kell megverniük, ugyancsak nyilvánvaló, hogy a visszavágók során a mostanitól sokkal jobb játékra lesz szükségük Walke Károly tanítványainak élvonalbeli tagságuk megőrzéséhez.

Völgyi Péter: – Sportszerű mérkőzésen, helyenként látványos játékkal magabiztosan hoztuk a kötelezőt. Örülök, hogy mindenki sok időt tudott a parketten tölteni és a fiatalok is hozzátették a magukét a győzelemhez. Amit lehetett, kihoztuk a meccsből, bár a második negyedben nem védekeztünk jól és kicsit sok pontot kaptunk.
Walke Károly: – A két ünnep közötti munka hiánya és csonka játékosállományunk eredményezte a nagy különbségű vereséget. Ezt a találkozót felkészülésnek szántuk az első fontos hazai mérkőzésünkre, s a ma látottak alapján még rengeteg feladatunk van a Kaposvár elleni összecsapásig. Rendbe kell tennünk fizikális állapotunkat, illetve, remélhetőleg már teljes kerettel le kell tisztáznunk támadó- és védőjátékunkat.

További eredmények: Szolnoki Olaj KK – MJUS-Fortress Körmend 86–84, Atomerőmű SE – PVSK-Pannonpower 53–55, Falco-Szova KC-Szombathely – Debreceni Egyetem KE 98–74, Dombóvár KC – Marso-Vagép Nyíregyháza KK 96–89, Soproni KC – Kecskeméti KSE 96–87, Albacomp – Kaposvári KK 83–85. Az 5. fordulóból pótolt mérkőzés: Marso-Vagép Nyíregyháza KK – Kecskeméti KSE 82–87.