NPORT

A salgótarjáni Hepp Kupa döntő legjobb hazai játékosának választották, ám sokak véleménye szerint az egész mezőnyben nem akadt az övénél kimagaslóbb egyéni teljesítmény.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az NB I/B-s bajnokságot tavaly utcahosszal megnyerő Jászberénytől igazolt Surmann Péter személye úgy tűnik a nógrádi megyeszékhelyen is garancia a sikerre: érkezése óta az SKSE tizenhat tétmeccse közül csupán egyet veszített el. A bizonytalan idénykezdet után immár egyértelműen a bajnokság megnyerését zászlajukra tűző piros-feketék kiváló irányítója a kezdő5.hu internetes szakportálnak adott interjújában a kupadiadalról, a másodosztály erőviszonyairól, valamint csapata, illetve saját teljesítményéről is szót ejtett.

– Gratulálunk neked és a csapatodnak a kupagyőzelemhez, melyet talán a vártnál simábban szereztetek meg. Mit gondolsz, minek köszönhető a viszonylag egyértelmű diadal?
– Véleményem szerint ez a siker főként annak tudható be, hogy a csapatunkban olyan rutinos játékosok szerepelnek, akik a nehezebb helyzeteket is megfelelően tudják kezelni. Szintén fontosnak tartom kiemelni, hogy bár az utóbbi időszakban kevés közös edzésünk volt, ebben a gárdában mindenki van annyira intelligens, hogy az összeszokottságot demonstrálni tudtuk a pályán.
– Mekkora lendületet adhat ez a siker a Magyar Kupa nyolcad-döntőjére, melyet jövő szerdán az élvonalbeli bajnokság harmadik helyén álló Falco KC ellen fogtok megvívni?
– Mindenféleképpen adhat egy pluszlökést, ám a reális célunk így is elsősorban a tisztes helytállás lehet. Amennyiben azonban lenézően áll hozzánk a Szombathely, akkor akár egy kisebbfajta meglepetést is el tudok képzelni.

– Hogy látod nagyjából fél távnál az NB I/B-s bajnokság erőviszonyait? Mennyire szabad messzemenő következtetéseket levonni a Hepp Kupa fináléjából, ahol a négy résztvevőből három abszolút élgárdának számít Keleten, illetve Nyugaton?
– Mostanra már szépen lehet látni az erőviszonyokat, s ez alapján úgy vélem, hogy Keleten a mi csapatunk, vagyis a Salgótarján mellett az Eger a másik olyan alakulat, amely valamelyest kiemelkedik a mezőnyből. A Nyugati csoport bizonyos szinten kiegyenlítettebb, ott három-négy gárda is van, amelyek hasonló erőt képviselnek. A feljutásért nagyon nagy lesz a harc, s azt gondolom, a kupamérkőzésekből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni a bajnokság finisére vonatkozóan. A négyes döntőben mindössze egy-egy meccset játszottunk a két riválissal, a rájátszásban viszont oda-visszavágós párharcok lesznek, ami egy teljesen más műfaj.
– Hogy sikerült a beilleszkedésed a salgótarjáni csapatba, illetve miként értékeled a szezon eddigi részében nyújtott teljesítményedet?
– Hál’ istennek, a beilleszkedésemmel nem volt gond, hiszen a csapat felével tavaly is együtt játszottam Jászberényben, a többieket pedig korábbról szintén ismertem. Szerencsére a játékommal is meg lehetek elégedve, mivel egy állandó szintet tudok tartani, ami reményeim szerint, megfelelő lehet a szezonvégi céljaink eléréséhez is.