NPORT

A már egy osztállyal lejjebb – illetve még korábban az NB II-ben – is ádáz riválisoknak számító együttesek első alkalommal mérhették össze tudásukat élvonalbeli bajnoki találkozón, így természetesen mindkét oldalon hatalmas várakozás előzte meg a vasárnap esti alsóházi rangadót. Az SKSE esélyeit jelentősen rontotta, hogy a gárda heti felkészülése korántsem sikerült tökéletesre, hisz’ sérülések és betegségek miatt Walke Károly gyakorlatilag egyszer sem vezényelhetett foglalkozást teljes csapatának, végül mégis minden meghatározó játékosa pályára léphetett. Örömest csatlakozott volna újdonsült társaihoz a tarjániak legfrissebb szerzeménye, a péntek este befutó bosnyák Adnan Bajramovics is, a bosnyák középjátékosnak azonban játékengedély hiányában ezúttal csupán szurkolói szerep jutott.

A cikk a hirdetés után folytatódik

S ha már a szurkolóknál tartunk elmondható, hogy a nógrádi fanatikusokat valamivel jobban felcsigázta a derbi, mint szabolcsi „kollégáikat”, hiszen a mintegy ötvenfős vendégtábor a bemutatásnál könnyedén túlharsogta a meglepően gyér számú hazai publikumot.

A feldobást követően azért a nyíregyházi drukkerek hangja is megjött, különösen miután a bemutatkozásképpen Davist egy támadáson belül kétszer is lesapkázó Wiley egy mutatós triplával a túlsó palánknál is beköszönt. A Falco csapatában anno Walke Károly oldalán bajnoki ezüstérmet nyerő tengerentúli erőcsatár példáját ráadásul a folytatásban az NYKK „ikonja”, Sitku Ernő, illetve a hazánkban korábban ugyancsak szép éveket töltő Doyne is követte, majd utóbbi zsákolt (tarjáni) „időkérést érően”. Ugyan a röpke játékmegszakítás után az addig meglepően csendes Sirutavicius is aktivizálta magát, a litván bedobó hármasára Szarvas kétszer is válaszolni tudott, így a nyitó negyed derekára már tíz pontra nőtt a feleket elválasztó távolság.

A folytatásban viszont némileg megtorpantak a vendéglátók, így a nyitó negyed hajrájában Sirutavicius, valamint Davis kosaraival valamelyest közelebb lopózott ellenfeléhez a zónavédekezését egyre inkább megszilárdító látogató. Csakhogy a rövid pihenőt követően kifulladni látszott az ígéretesen induló felzárkózási kísérlet, a második felvonás első három és fél percében ugyanis mindössze egyetlen mezőnykosarat szerzett a ziccereket hibázó SKSE.

Kész szerencse, hogy ez idő tájt a nyírségi dobógépek is jobbára vaktölténnyel lövöldöztek, így nemhogy nem nőtt, de a folytatásban a fantasztikusan belelendülő Sirutavicius kiváló egyéni teljesítményének köszönhetően szép lassan el is tűnt a hazaiak előnye. Sőt az ismét roppant hasznosan kosárlabdázó Gorszkij közeli találata a félidő hajrájába fordulva 35–38-as tarjáni vezetést eredményezett. A meglehetősen paprikás hangulatú végjátékban azután ismét fordult a kocka, ami a mieink több érthetetlen hibája mellett leginkább a Sitku Ernő által vezényelt „fúvószenekar” néhány igencsak fals „akkordjának” volt betudható (42–38).

Miután a szürkeruhások produkcióját a mieink nem hagy(hat)ták szó nélkül, a második játékrész Sitku büntetőivel kezdődött, majd jobbára hazai kosarakkal is folytatódott. Az első félidőben remeklő Sirutavicius ebben az időszakban leginkább meglehetősen látványosra sikerült személyi hibáival vétette észre magát, jellemző, hogy a csapatát a szünet előtt gyakorlatilag a hátán cipelő bedobó a fordulást követően mindössze háromszor próbálkozott kosárra dobással. Ráadásul az ismét rengeteg hibával és sokszor öncélúan kosárlabdázó Huckaby szintén nem találta azt a bizonyos fonalat, Davisnek pedig használható bejátszások híján esélye sem volt érvényesíteni őrzőivel szemben meglévő magassági és súlyfölényét.

Így azután a kiemelkedően teljesítő Doyne vezette NYKK könnyedén el is lépett a sokszor könnyű helyzetekben rontó tarjániaktól, s 59–48-nál már-már úgy tűnt idejekorán eldőlhet a továbbra is rengeteg heves érzelemnyilvánítással és hazai részről jó néhány alattomos szabálytalansággal (a ziccerbe kerülő Vavrát nemes egyszerűséggel hátulról felrúgó Sitku megmozdulása például fociban valószínűleg kiállítást ért volna, de „fű alatt” Szarvas is elkövetett egyet s mást) fűszerezett rangadó.

A szurkolóik által űzött tarjániak azonban meglehetősen kilátástalannak tűnő helyzetük ellenére sem adták fel a küzdelmet, s a hihetetlen elszántsággal küzdő Vavra–Sebők–Hartvich–Gorszkij négyesnek köszönhetően újfent ellenfelük nyomába eredtek. Egy Vavra és Sebők tripláira épített 12–1-es rohammal 62–62-nél be is fogták a megtorpanó nyíregyháziakat, teljesen nyílttá téve a záró negyedet. Csakhogy az utolsó felvonás elején a mieink szempontjából ismét meglehetősen kedvezőtlenre fordult a „széljárás”, s a magas hőfokú derbi levezetésére teljességgel alkalmatlannak bizonyuló játékvezetői hármas hathatós támogatását élvező Ferenczi-csapat újból, s immár véglegesen ellépett a nyolc az öt elleni játékban érthetően nem túl eredményes SKSE-től.

Bár a vendégek a hajrában is becsülettel próbálkoztak, a mezőny legjobbjának bizonyuló Doyne mindig a legjobbkor – a tarjániak számára persze a legrosszabbkor – suvasztott be egy-egy újabb kosarat, s így végeredményben kilencpontos különbséggel született meg a Nyíregyháza győzelme. Korántsem állítható, hogy tökéletes játékot mutatott be a számos ziccert elhibázó és jó néhány elkerülhető hibát vétő tarjáni gárda, ám ennek ellenére Hartvichék küzdenitudásuknak köszönhetően megteremtették maguknak az esélyt egy roppant értékes idegenbeli győzelem elérésére. Éppen ezért sajnálatos, hogy végül nem a tarjániak dönthettek saját sorsukról, hanem mások tették meg ezt helyettük.

Ferenczi Tamás: – Mindig a kötelező győzelem a legnehezebb, amit ráadásul egy jól játszó ellenféllel szemben kellett megszereznünk. A legfontosabb, hogy végre nyertünk hazai pályán.
Walke Károly: – Nagyon küzdelmes, harcos mérkőzést játszottunk, s bár játékosaim mindent megtettek a győzelem érdekében, a körülmények nem tették lehetővé, hogy azt a fajta védekezést produkáljuk, ami a mai modern kosárlabdához hozzátartozik. Gratulálok csapatomnak, s remélem, hogy hazai pályán javítani tudunk.

További eredmények: Szolnoki Olaj KK – Albacomp 81–80, Atomerőmű SE – Dombóvár KC 117–62, MJUS-Fortress Körmend – Pécsi VSK-Pannonpower 90–72, Kaposvári KK – Debreceni Egyetem KE 98–89, Kecskeméti KSE – Zalakerámia-ZTE KK 80–86, Soproni KC – Falco-SZOVA KC-Szombathely 97–95.