NPORT

Bár a pontvadászat eddigi részében jócskán várakozás alatt teljesítő vendéglátóknak akár a nyolc közé jutásuk is múlhatott a botrányosra sikeredett novemberi salgótarjáni ütközet visszavágóján, a helyieket meglepetésre nem igazán hozta lázba az előző körben egy rájátszásba igyekvő csapattal már elbánó SKSE szombat esti, kecskeméti látogatása.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Amíg ugyanakkor a lelátó nagyobbik részében rengeteg üres szék árválkodott, a csapatuk Nyíregyháza elleni sikerén felbuzdult vendégdrukkerek csaknem teljesen megtöltötték a számukra kijelölt szektort, s kezdettől fogva a tőlük már megszokott hatalmas lelkesedéssel bíztatták kedvenceiket. Ami azt illeti rá is fért a bajnokság egyik legjobb „hatodik emberének” támogatása Déri Csaba legénységére, mert bár az előző hétvégi kiállításáért felfüggesztett büntetést kapó Hartvich Tamás, valamint az alig negyvennyolc órával a találkozó előtt allergiás rohama miatt kórházi kezelésre szoruló Eddy Barlow ott lehetett a pályán, Balikó Attilát betegsége, Gaál Róbertet fájós dereka, Ughy Albertet iskolai elfoglaltsága akadályozta a szereplésben, míg az előző forduló játékosának választott Gytis Sirutavicius a bemelegítésnél szenvedett kisebb lábsérülést.

Kollégájával ellentétben a hazai gárda szakvezetőjének, az odavágó után tett nyilatkozataival Nógrád megyében kevés hívet szerző Sztojan Ivkovicsnak a bőség zavarával kellett megküzdenie, s az őszi találkozó kapcsán ugyancsak kétes hírnévre szert tett Michael Dale visszatérésérésével ötfősre duzzadt légiós kontingens tagjai közül a korábbi szövetségi kapitány végül a rutinos litván Marciulionisnak adott pihenőt. Sebők, illetve Barlow remek labdaszerzéseket követő ziccereivel indult a találkozó, míg a túloldalon eleinte kizárólag két magas ember, a válogatott Bencze Zoltán, valamint az amerikai Ian Johnson próbált válaszolgatni a tarjáni kosarakra – mérsékelt sikerrel.

A nyitó negyed derekán Vavra kettő plusz egyes kombinációival nőtt tovább a fegyelmezetten játszó látogatók előnye, hiába cserélgette játékosait szinte követhetetlenül a hazai szakvezetés, a kecskeméti csapatban ekkortájt nem igazán lehetett érezni azt a tüzet, ami egy kis túlzással az életéért küzdő együttestől elvárható lenne. Talán ezt a monoton darálást unta meg a hetedik percen Ivkovics, amikor 9–17-es állásnál kikérte első idejét. Ugyan az eligazítást eredményeként már a hazai mezőnyemberek is sokkal jobban csipkedték magukat, a nagyra nőtt társát jobbnál-jobb bejátszásokkal elhalmozó Barlow, valamint a lehetőségeit kíméletlenül ki is használó Hartvich párosával továbbra sem tudtak mit kezdeni a tízpontos hátrányba kerülő kecskemétiek. A helyenként szemre is tetszetősen kosárlabdázó SKSE szempontjából már-már álomszerűen alakuló felvonás vége még szebb is lehetett volna, ám Barlow csont nélküli félpályás kosara hajszálnyival időn túl esett (16–26).

A rövid pihenőt követően a belemelegedő Ross triplája, a játékvezetők által talán a kelleténél jobban védelmezett Bencze menetrendszerű büntetői, illetve Barlow szerencsétlen ütközése miatt bosszankodhattak a vendégdrukkerek, ám rövid ápolás után visszatérő amerikai játékmester, valamint a mérhetetlen rutinját remekül kamatoztató Hartvich újabb találatai továbbra is tisztes távolságban tartották a riválist. Csakhogy a félidő hajrájához érkezve szinte egy csapásra minden „Ross-ra” fordult a mieink számára: a remek napot kifogó amerikai irányító soron következő hármasa, illetve Johnson három centergólja két pontra apasztotta a különbséget, ráadásul a hazaiak felzárkózását a maguk módján ugyancsak megtámogató játékvezetők egy túlzott szigorral megítélt technikai hibával Barlow harmadik, majd kisvártatva negyedik személyiét is befújták.

Wittmann ziccerével 37–36-nál a mérkőzés folyamán először hazai vezetést mutatott az eredményjelző, majd Ross apró, de annál értékesebb segédpontjait követően Dénes talált be a messzeségből, immár hatpontos előnyhöz juttatva a vendéglátót. Sőt, ha Wittmann „lecsúszott” tripláját követően a labda a kosár helyett nem az egyik reklámtáblát találja telibe, a nagyszünetre akár kétszámjegyűre is nőhetett volna a szétesővé váló SKSE hátránya, Bencze közeli pöccintése nyomán ugyanis Barlow korábbi próbálkozásával ellentétben még épp’ idejében ért rendelhetési helyére a játékszer (48–40).

Elkapkodott akciókkal, kihagyott távoli kísérletekkel indult a második félidő, melynek első kosarát Hatvich jegyezte, aztán Dénes triplájára ugyancsak a tarjáni csapatkapitány válaszolt közelről. A folytatásban azonban alaposan megritkultak a vendégtalálatok, s mivel Johnson zsinórban szerzett nyolc pontjával, valamint a szépen kidolgozott lehetőségeit kíméletlenül értékesítő Terry Williams három trojkájával szemben a mieink mindössze Gorszkij kettesét, illetve az előző heti parádét követően ezúttal látványosan szenvedő Sirutavicius néhány büntetőjét tudták felmutatni, 71–50-nél idejekorán eldőlni látszott a derbi.

Ráadásul a felek őszi mérkőzésén főszerepet játszó, előbb Gorszkijt nyakon ragadó, majd a 82–81-es kecskeméti győzelem beállítása után néhány pofon kiosztásával és némi mutogatással ünneplő Dale ezúttal sem tudta meghazudtolni önmagát, egy sikeres betörését követően ugyanis Vavra karjára sózott oda úgy, hogy az első orvosi diagnózis szerint dobókezén izomszakadást szenvedő center már nem is tudta folytatni a játékot. E szerencsétlen eset ellenére ugyanakkor elmondható, hogy kemény, ám kifejezetten sportszerű mérkőzést vívtak egymással a csapatok, s a két szurkolótábor – melyek közül egyértelműen a mérkőzést végigdaloló tarjániak vitték a prímet – is példásan buzdította övéit.

Mivel a legfontosabb kérdésekre addigra már választ kaptunk, az 73–57-es kecskeméti vezetésnél elérkező záró periódus is kifejezetten békés küzdelmet hozott, melyben a megnyugtató előnyüket szép kosarakkal őrző házigazdák részéről leginkább a fiatal Csorvási Milán, míg tarjáni oldalon Hartvich és az egy híján húsz elhibázott kísérletet követően a mieink első triplagólját nem sokkal a lefújás előtt megszerző Barlow tüntették ki magukat.

A jobb erőkből álló, és sokkal jobb erőben lévő kecskeméti csapat gyenge kezdést követően fokozatosan bedarálta a második félidőre elfáradó SKSE-t, s egy jó iramú, közönségszórakoztató mérkőzésen, sportszerű küzdelemben tartotta otthon a nyolc közé kerülés szempontjából kulcsfontosságú két bajnoki pontot.

Sztojan Ivkovics: – Jó hangulatú mérkőzést játszottunk a Salgótarjánnal, s bár játékunk roppant ingadozó volt, a győzelem mellett közönséget is sikerült kiszolgálnunk. Remélem, ha pár év múlva valakinek eszébe jut Kecskemét és Salgótarján a kosárlabda kapcsán, akkor csakis a mai találkozóra fog emlékezni.
Déri Csaba: – A mérkőzés nagy részében jól kosárlabdáztunk és felvettük a versenyt az erős kecskeméti csapattal. A remek kezdést követően azonban a hazaiak fizikálisan fokozatosan fölénk kerekedtek és megérdemelten győztek. Sajnos ismét bebizonyosodott, hogy heti egy közös edzéssel nem lehet megalapozott jó teljesítményt nyújtani.

A 23. forduló további eredményei: Szolnoki Olaj KK – Zalakerámia-ZTE KK 83–82, Marso-Vagép Nyíregyháza KK – Kaposvári KK 97–67, Atomerőmű SE – Albacomp 67–66, Soproni KC – Pécsi VSK-Pannon- power 71–78, Dombóvár KC – Falco-Szova KC-Szombathely 80–108, MJUS-Fortress Körmend – Debreceni Egyetem KE 20–0 (játék nélkül).