NPORT

A szerény viselkedése és csupaszív játéka miatt szurkolói körökben roppant népszerű harmincegy esztendős bedobó a jövő hónapban oltár elé vezeti menyasszonyát, s ha minden a tervek szerint alakul hamarosan honfitársunkként üdvözölhetjük az érdeklődésünkre mindezekről tökéletes magyarsággal nyilatkozó kosarast.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Jól tudjuk, hogy jövendőbelid a magyar történelem egyik legnagyobb alakjával áll rokonságban?
– Ez valóban így van, kedvesem, Kossuth Klaudia az egykori kormányzó-elnök Kossuth Lajos leszármazottja. Kilenc éve ismerjük már egymást, s most jutottunk arra az elhatározásra, hogy hivatalosan is összekötjük életünket. A polgári esküvőt július 17-én, míg a egyházi ceremóniát július 31-én tartjuk a miskolc-felsőhámori római katolikus templomban.
– Igaz, hogy héthatárra szóló lakodalmat csaptok, melyre valamennyi csapattársad, s az SKSE összes szurkolója is hivatalos?
– Nos, nem teljesen. Igazából szűk családi, baráti körben tervezzük megünnepelni egybekelésünket, viszont a templomi szertartásra valóban mindenkit szeretettel várunk.
– Bár Kossuth Lajossal bizonyosan nem fognak egy lapon említeni titeket, azért társaiddal helyi szinten mindenképpen (sport)történelmi tettet hajtottatok végre azzal, hogy pontosan hatvan esztendő elteltével élvonalbeli kosárlabda csapattal örvendeztettétek meg a nógrádi megyeszékhely sportszerető közönségét. Hogy értékeled a mögöttünk hagyott szezont és miként látod a folytatást?

– Ugyan az eredményeink nem teljesen úgy alakultak, ahogy szerettük volna, elsődleges tervünket, a bennmaradás kivívását így vagy úgy, de sikerült megvalósítanunk, s ettől több egy hozzánk hasonló helyzetben lévő újonc csapattól azt hiszem aligha volt elvárható. A következő szezonban azonban már mindenképpen magasabb célokat lehet és kell is kitűzni.
– A hírek szerint pedig ezek eléréséhez Salgótarjánban Jaroszlav Gorszkij segítségére is komolyan számítanának. Kész vagy az SKSE vezetőinek is kimondani a „boldogító igent”?
– Valóban tárgyalásokat kezdtünk további salgótarjáni szerepvállalásomról, ám a közös folytatás több dolog függvénye. Kérdéses, hogy civil foglalkozásom mellett mennyire tudom kivenni részemet a napi munkából, valamint az is, hogy hány külföldi játékossal számol a vezetés, illetve, hogy én mennyire férek bele a tervezett légiós kontingensbe. Ebből a szempontból persze mindkét fél számára nagy könnyebbség lenne, ha mihamarabb sikerülne megkapnom a magyar állampolgárságot. Sok apróságot kell tehát még tisztáznunk, ám ha meg tudunk állapodni a részletekben, nagyon szívesen játszom a következő szezonban is Salgótarjánban.