NPORT

Távollévő és sérült kulcsjátékosokkal, illetve egy, a vártnál talán méretesebbre sikeredett egri zakóval a háta mögött, valahol titkon mégis a feltámadás reményében várta a Baja elleni bajnoki évnyitón meglehetősen döcögős játékot bemutató salgótarjáni csapat vendégszereplését a Tiszaújváros együttese, ám a pénteki találkozó elején hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Phoenix számára ez az este megint csak nem az újjászületésről, sokkal inkább az „égésről” szól majd.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Néhány elkapkodott támadást követően Hartvich sikeres büntetői, illetve könnyed ziccere nyitották meg a gólok sorát, s bár majd’ három perc elteltével Lajsz a házigazdák első mezőnytalálatát is begyömöszölte, Sebők Tamás triplájának, valamint Hartvich és Godena centerkosarainak köszönhetően a nyitó negyed derekára máris kétszámjegyűre nőtt a meglepően csekély ellenállásba ütköző SKSE előnye (3–15). A vendégek palánk alatti dominanciáját ellensúlyozandó, Benőcs Tibor a folytatásban a 224 centis Micsicset is pályára küldte, azonban a csapata első tizenhét pontjából tizenegyet magára vállaló Hartvich remeklésének a Nyíregyháza élvonalbeli együttesétől „kikölcsönzött” szerb óriás sem tudott megálljt parancsolni. A túloldalon Benőcs Dávid igyekezett valamelyest mérsékelni a különbséget, ám a javuló formát mutató Sebők Tamás, illetve a legutóbbi találkozón nyerőembernek bizonyuló Kocsis különösebb gond nélkül verték vissza ezt a nem túl meggyőzőre sikeredett felzárkózási kísérletet is, sőt a kisszünetre már csaknem húsz ponttal léptek meg a negyed hajrájában ellenfelüket többször is leindító piros-feketék (10–28).

A második felvonást Hartvich két rossz dobása vezette be, igaz a tarjáni „cséká” gyorsan korrigált, majd a szokásos lendületes játékát produkáló Surmann Gábor tépte ki a labdát Micsics lapáttenyerei közül, hogy azután a túlsó palánk alatt ő maga fejezze be a meccs addigi legtetszetősebb akcióját. A tarjániak sokoldalú támadójátékára jellemző, hogy Gorszkij szép középtávoli tempóját követően már minden pályára lépő vendégjátékosnak volt legalább egy kosara, a túloldalon ezzel szemben a pont/perces átlagot sem nagyon sikerült tartani, ami ugyanakkor pedig egyértelműen Godenáék védőmunkáját dicsérte (14–38 a tizenötödik percben). A mieink részéről aprócska bosszankodásra csupán a rengeteg elhibázott büntetődobás adhatott okot (huszonnégy kísérletből mindössze tizenhárom találat), de ezúttal még ez is bőven belefért, mert hiába ügyeskedett össze a félidő hajrájában néhány szép kosarat a hazaiak Salgótarjánból elszármazott ifjú tehetsége, Csabák Bence, a felek így is kiütést sejtető, 22–52-es állásnál vonulhattak az öltözőbe.

A nagyszünet után egy némileg paprikásabb tiszaújvárosi csapat futott ki a pályára, aminek következtében eleinte felváltva potyogtak a kosarak: Tóth ziccerére Sebők Tamás egy 2+1-es akcióval, Kóthay triplájára Hartvich két jó büntetővel válaszolt. A házigazdák lendülete azonban a folytatásban hamar alábbhagyott, amit kihasználva a védekezésükön szigorító látogatók Gorszkij és Godena találataival újfent állva hagyták sokat hibázó riválisukat. A harmadik periódus közepén ugyan a mieink játékában is érzékelhető volt egy apró pici megingás, ám a tanári Hartvich, valamint a nagy kedvvel és felettébb eredményesen játszó Surmann Gábor kosaraival gyorsan kilábaltak a hullámvölgyből az utolsó rövid pihenőre már egy híján negyven ponttal meglépő tarjániak (35–74).

Bár a büntetők továbbra is ki-kimaradoztak, s védekezésben is csökkent valamelyest a koncentráció, a záró tíz perc elején Hartvich, Kocsis és Surmann Gábor tripláival egy újabb tízessel növelte előnyét a húzóembereit egymás után lecserélő vendégcsapat. A lényegi kérdések tehát a hajrára már régen eldőltek, a 13–4-es hazai részsikerrel záruló végjáték ennek ellenére korántsem volt mentes a tanulságoktól. A tarjáni „fakó” például megmutatta, hogy egyelőre (még?) nem képes felnőni az éljátékosok szintjére, míg az egyébként nagyon igyekvő Micsics azt demonstrálta, hogy a magasság még ebben a játékban sem minden.

A Likár Pétert munkahelyi elfoglaltsága miatt nélkülöző SKSE az első pillanattól kezdve kézben tartotta a találkozót, és sok jó egyéni teljesítménnyel fűszerezett egységes csapatjátékot bemutatva, fölényes magabiztossággal gyűjtötte be az újabb két bajnoki pontot. A hétközi kupamérkőzés főpróbája tehát remekül sikerült a tarjáni gárda számára, ám ne feledjük, hogy az élvonal krémjéhez tartozó Szombathely ellen egy teljesen más jellegű találkozó vár majd a mieinkre.

Dániel Tamás: – Lényegesen könnyebb volt ez a mérkőzés, mint gondoltuk, de ehhez kellett a rendkívül fegyelmezett, pontos játékunk, amivel gyakorlatilag lenulláztuk a vendéglátókat. Azt gondolom, jó ráhangolódás volt a szerdai, Falco elleni Magyar Kupa nyolcaddöntőre.