NPORT

Míg a Budapest-Bamakó flúgos futamot megjártak már lassan belefáradnak kalandjaik mesélgetésébe, a másik és rövidebb afrikai „kirándulást” szervező gárda a forrongó tunéziai helyzet miatt a Saharun „rali” rajtját tette át kényszerűségből és biztonsági okokból más, eddig míg ismeretlen időpontra.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Alig zárult le a 2011-es Budapest-Bamako, de szervezői szerint máris három afrikai ország pályázik, hogy vendégül láthassa a világ „legnagyobb” amatőr ralijának befutóját. Bamako mellett, Guniea fővárosa Conakry és Bissau-Guinea is versenybe száll a 2012-es futam befutójáért. – Mindegyik kormány ajánlatát meg kell ismernünk és csak ezután hozhatjuk meg a végleges döntést - nyilatkozta a BB alapítója, „Villám Géza”, alias Szabó Gál András.

A tervezett indulás előtt jó egy héttel új rajtidőpont kijelölése mellett döntöttek a konkurens Saharun rali szervezői. A futam idén Tunéziába látogat(na) el, de a januárban történtek, és az azóta újra feszült helyzet miatt az eredeti indulást el kell halasztani. Az új időpont bejelentése február közepén várható, melynek kijelölésében a résztvevők véleménye is számít.

– Legfőbb célunk, hogy senki ne érezze magát veszélyben, illetve hogy az indulók egy nagyon jó hangulatú erőpróbán és kalandon vehessenek részt – szögezte le Polgár Tamás, a futam egyik alapítója.

De mi a helyzet a BB-t már megjárt nógrádi „veteránokkal”, akik a két, imént említett egymással rivalizáló szervező csoport egyikét sem választották, hanem szűk baráti körben privát családias „homoktúrás” mellett voksoltak.

Tóth Hajnalka idén harmadszor mehetett volna a Szaharába, de végül egyik, fent említett társasággal sem vágott neki a kihívásnak. Szívéhez a Villám-féle BB állt közelebb a féltávú észak afrikai operett-bulihoz nem fűlt a foga.
– Majd jövőre, és akkor is a hosszabb, Afrika szívébe irányuló expedíció érdekel – felelte érdeklődésünkre.

Ám a bátonyterenyei autóversenyző Kiss Róberték és baráti társaságuk már az utolsó javítgatásokat és előkészületeket teszik autóikkal, és a jótékonykodásra szánt gyógyszerek, ruhaneműk már bemálházva várakoznak. Az úticélt ismerve kicsit meglepődve konstatálom a segélyszállítmány létjogosultságát, de megnyugtat, hiába fejlett és gazdag Marokkó tengerpart közeli nyaralóparadicsoma, az ország déli részeiben előző évben tapasztalhatták, hogy amiket visznek, azoknak igen is van létjogosultsága ott.

Az imént említett Robi, barátaik Maina Samuele és Veres Péter, valamint a vizslási Rigó Béla feleségeikkel, ám gyerekeik nélkül készülnek megtenni a kéthetes, mintegy 8000 kilométeres oda-vissza utat, s meglehet hogy a három terepjáróhoz csatlakozik még egy ismerős Szolnok megyei házaspár is autóstól. Az indulást február közepe tájára tervezik, azt még nem tudják, hogy hol kelnek át kompon a Földközi tengeren. Sietniük a terepralikra hajazó másik két alakulathoz hasonlóan nem kell, lesz elég idejük szétnézni, napozni, fürödni, no és persze kicsit seregni-forogni az autóikkal a végtelen homokdűnék között is.