NPORT

De joggal kaphatta volna a program az érzelemgazdag finálé „Itthon vagyok” címét is, hiszen a látottak ismételten bebizonyították, hogy jó néhány gyermek- és fiatal korosztályt felsorakoztató együttes léte, repertoárja mélyen gyökerezik a tájhaza valóságában s ennél fogva a nézők, a támogatók is magukénak, itthon levőnek érzik a harmincnégy éves múltú csoportot.

Az ifjú Nógrád látványos „lapádi” beköszöntője után Szabó János művészeti vezető prózában jeleskedett s egy cirkalmas, tréfás, de bensőséges mondókával üdvözölte a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színháztermét zsúfolásig megtöltő közönséget.

A gálaestet Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester nyitotta meg. Elmondta: sokak örömére szolgál, hogy Salgótarján adventi napjaiba az elmúlt évek során beépült a Nógrád karácsonyi műsora. Az együttes működése s minden elemében igényes tevékenysége nemcsak a néptánc népszerűsítése, a tradíciók őrzése miatt fontos, hanem a közösségépítés szempontjából is. Olyan szemléletet, értékrendet képvisel és sugároz, amely vonzza és távolról is vissza-visszacsábítja a táncosokat.

A polgármester asszony szintén elismerően szólt a Nógrád szakmai sikereiről, amelyek erősítik a városhoz való kötődés érzését, jó hírét keltik Salgótarjánnak. Mindezek alapján az alapfokú oktatás pedagógiai programjában is megjelenik a népi kultúra ápolásának lehetősége és gyakorlata. Székyné dr. Sztrémi Melinda külön is köszönetet mondott az együttes vezetőinek és a szülőknek, akik sokat tesznek a folyamatos és színvonalas képzés, szereplés érdekében. Bejelentette: javasolni fogja a megyei város közgyűlésének , hogy 2010-től növelje a Nógrád anyagi támogatását.

Dr. Rozgonyi József, a Salgótarjáni Néptáncművészetért Közalapítvány kuratóriumának elnöke jó szívvel nyugtázta az ígéretet, majd röviden áttekintette az együttes számára igencsak mozgalmas 2009-es esztendő sikerlistáját, a bel- és külföldi fesztiválokon elért eredményeket, a különböző rendezvényeken való fellépéseket, az év során elnyert díjakat, elismeréseket. Megköszönte a támogatók – élükön a városi és a megyei önkormányzattal – áldozatvállalását, a magánszemélyek adójának egy százalékát. Reményét fejezte ki, hogy jövőre sem csökken az együttes iránti rokonszenv, adakozó kedv.

A beszédek elhangzását követően a névadó felnőtt csoport kuriózummal tette le a névhegyét: ősbemutatóként vitte színpadra a rimóci „Vasárnapi tánc”-ot. Innentől kezdve csetlő-botló bájos apróságok és ügyesebbnél ügyesebb utánpótláscsoportok vitték a prímet. A Viganó dél-alföldi „lassús”-t és „frisses”-t, a lucázó Lurkó mezőföldi „ugrós”-t mutatott be, a Nefelejcs a János napi köszöntőt somogyi „eszközös”-sel és „páros”-sal, a Suttyó a betlehemezést gömöri csárdással társította. Mindegyik produkció kiérdemelte a közönség vastapsát, amely talán a „nagy” és az ifjú Nógrád valamint a Viganó közös „legénykedésé”-nél volt még erőteljesebb.

Nagy várakozás előzte meg a már említett „Itthon vagyok” című zárószámot, amellyel a Nógrád két díjat is elhozott az idei nagykállói fesztiválról s – mint kiderült – nem véletlenül. A remek koreográfia és a helyenként bravúros előadásmód mellett a mű értékét növeli, hogy méltóképp tiszteleg a száz évvel ezelőtt született mártírköltő, a szülőhazához való ragaszkodást, identitástudatot örökbecsű sorokkal megörökítő Radnóti Miklós emléke előtt is.

Az „Itthon vagyok” empatikus hatását még inkább fokozta az egyik alkotó, Paluch Norbert személyes vonatkozású bejelentése, amely szerint ezzel is kívánt emlékezni édesapjára, aki az idén lett volna ötvenöt esztendős. Mielőtt elhangzott volna az összes csoport karácsonyi éneke, átadták az év táncosai díjakat. Az együttes tagjai által titkos szavazással odaítélt elismerésben 2009-ben Steib Janka és Kohut Gábor részesült. Az ugyancsak emlékezetes gálaműsor sikerében a zenei kíséret – jelesül a Folt zenekar, a rimóci rezesbanda, valamint Kozák Katalin és Terék József révén – is kivette a részét.