NPORT

Újabban annak a lehetőségnek is köszönhetően, amit pályázaton nyertek el, s ami lényegében arról szól: a tánctanulás ne legyen befejezett azért sem, mert ez kaput nyit a nemzetek kultúrájának „megízlelésére”, meglévő közös szálak megismerésére, vagy szövögetésére.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Józsa Viktória három éve tagja az együttesnek, s egy személyben menedzsere is a most futó, mintegy kétéves – 2010-től 212-ig tartó – támogatott programnak, amelynek részletei arra is rávilágítanak: a tánc lehet eszköz és egyben út, sőt, egyfajta küldetés...

– Az Egész életen át tartó tanulási program keretében valósul meg az a feladatsor, amelyre lehetőségünk nyílt ezzel a támogatással. Az előzményekről talán annyit, hogy az Európai Unió-adta lehetőségeket évekkel ezelőtt, vagyis akkor volt módom megtapasztalni, amikor önkéntes voltam Macedóniában.

Miután hazajöttem, a táncosokkal is próbáltam megismertetni mit is fed, mit is ad a Fiatalok Lendületben című program, amelynek keretében járt az együttes Finnországban és Törökországban. S éppen Finnországban kapott meghívást a csapat arra, hogy vegyen részt egy határokon átívelő pályázati munkába. Kezdetben ebben Lettország, Észtország, Törökország, Lengyelország, Franciaország és Magyarország volt egymás partnere. Végül azonban négyen – Lengyelország, Franciaország, Magyarország és Törökország - maradt résztvevője – mondta Józsa Viktória. 

A két év során minden érintett országba ellátogatnak a Nógrád táncosai. A zárás pedig szűkebb pátriánkban Hollókőn lesz 2012 áprilisában, természetesen a másik három féllel közösen:
– Kezdetben nem történtek látványos dolgok, ki-ki megkötötte a szerződéseket, elkészítette az egyéb dokumentációkat, koordinációs értekezleteket tartottak.

A Nógrád Táncegyüttes első útja idén július 4-től 11-ig Törökország fővárosába Ankarába vitt. Takács Anna vezetésével négy pár, tehát nyolc táncos egy hétig ismerkedett a török kultúrával, táncokkal, hagyományokkal, az ott tevékenykedő néptáncegyüttes munkájával. A következő utazás sincs már messze: augusztus 7. és 14 között Lengyelországban mutatkozhatunk be, s gyarapíthatjuk ismereteinket néptáncról, tradíciókról. A harmadik alkalom pedig októberben esedékes, ekkor Franciaországban nyílik módunk ugyanezekre.

A tanulmányutak, találkozások – mint arról már szó volt – a tanulás folytonosságának fontosságára hívják fel a figyelmet. Külön előnyük, hogy nem támasztanak korhatár-korlátokat, vagyis nemcsak a fiataloknak kedveznek: idősebbek, középkorosztályhoz tartozók számára is betekintést engednek az európai kultúrák múltjába, jelenébe, felvillantva értékeiket, gyökereiket, jellegzetességeiket. 

Józsa Viktória szavaival nemcsak a néptánc volt és lesz a figyelem központjában, hanem például a gasztronómia közvetítésével is közelíthetnek egymáshoz a különböző nemzetekhez tartozók, vendégek és vendéglátók.
S hogy élményekben mindaz, ami eddig történt?

– Úgy láttam, eleinte el sem hitték, hogy létezik ilyen lehetőség, aztán mikor hazajött külföldről az első, majd a második táncos csapat, és beszámolt az élményeiről, tapasztalatairól, a többieket is átjárta a lelkesedés. S ettől kezdve kellemes várakozással tekintettek, tekintenek az elkövetkezendő országjárások elé.