NPORT

A műsor elején Szél Imre és a költő saját előadásában versösszeállítást hallgathattak meg az érdeklődők a „Nincs félelem” és a „Törtarany” című kötetekből.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Zonda Tamás beszélt székely apai és a felvidéki anyai őseiről, szécsényi járási főorvos édesapjának és tanár édesanyjának találkozásáról. Szólt a szécsényi – balassagyarmati boldog gyerekévekről – s e korszak – az ötvenes évek eleje – ideológiai ráhatásáról a gyermeki személyiségre.

A balassis diákévek, az ötvenhatos nemzetőrködés, a boldog nyarak, s a „pályaválasztás” nehézsége, kedvenc tanára szavajárásával: „bárzenész lesz-e vagy úszómester a strandon?”, majd villanyszerelői tanulmányok után az orvosi egyetem, s az orvosi hivatás szépségei – mind-mind témájául szolgált Zonda Tamásnak. Az irodalmár pszichiáter „kettős állampolgárságáról” is vallott. 1980-ig a balassagyarmati kórház pszichiátereként tevékenykedett, majd a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház osztályvezető főorvosaként ment nyugdíjba.

– Orvosnak lenni valamifajta felmagasztosult állapot – fogalmazott a pszichiáter, aki számtalan neurológiai és pszichiátriai cikket írt; de az igazi sikert az öngyilkosságot művelődéstörténeti, társadalmi környezetben vizsgáló kötetei hozták meg.

– Az öngyilkosság kultúrtörténete 1991, Öngyilkos nép-e a magyar? 1995, 2004, Öngyilkosság, statisztika, társadalom 2006 – amelyekért két ízben Nyírő Gyula-díjban részesült. A „kettős állampolgárság” a szakma és a szépirodalom iránti olthatatlan szerelmet jelenti nála. Alapító tagja a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s 1988-tól tagja az írószövetségnek. A „Nincs félelem” című verseskötete 1988-ban, a „ Törtarany” 1993-ban jelent meg.

 – Nógrád megyében az irodalom „kismesterei” sajátos közérzetet, éghajlatot teremtettek meg, amelyből kinőhettek az igazi zsenik – mondta dr. Zonda Tamás, aki a nógrádi irodalmi „aprószentek” munkásságát vizsgálta a „Nagyok árnyékában” című 2007-es könyvében, 2009-ben pedig a herencsényi születésű Petőfi-kortárs Lisznyai Kálmán válogatott verseit adta ki. Az összejövetelen verscsokor hangzott el a nógrádi „kismesterektől”, Lisznyai Kálmántól, Luby Sándortól, Jeszenszky Danótól, s Zonda Tamás régi fotókon mutatta meg családja tagjait, csoportképeket láthatott a közönség az egykori gyarmati kollégákról, a dr. Bacsik Katalin vezette osztály dolgozóiról, a kórházi orvosok futballcsapatáról.

A rendezvény végén közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából a Balassagyarmati Honismereti Kör tiszteletbeli tagsággal köszönte meg Zonda Tamás sokirányú működését, amellyel Balassagyarmat hírnevét is öregbíti. Az est résztvevőit magával ragadta a „házigazda” közvetlen, színes egyénisége, humora, bölcsességgé érlelt iróniája.