NPORT

A 7. Prima Primissima gálát rendezték a fővárosi Művészetek Palotájában. Ugyancsak ez volt a helyszíne a már hagyományos 11. Vállalkozók napjának, ahol Murár Sándor és Tolmácsi István, a salgótarjáni Fa-Héj Kft. két vezetője vehette át az Év vállalkozója elismerést, hatvan másik hazai vállalkozás mellett.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az egész napos eseménysorozat az Év vállalkozója elismerések átadásával vette kezdetét, ahol a már említett két salgótarjáni vállalkozónk volt érdekelt. Az ünnepséget Gablini Gábor köszöntője előzte meg. A VOSZ soros elnöke mellett jelen volt az oklevelek átadásán Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke.

Ezt követően – ugyancsak a hagyományokat követve – gazdaságpolitikai fórumra került sor. Gablini Gábor felvezetőjében arra utalt, hogy a vállalkozói társadalom álmában sem gondolhatta, hogy a Bokros-csomag után lesz még egy olyan időszak, amely kritikus helyzetet hoz számukra. Utalt rá: a folyamat nem egy éve kezdődött, s bár hazánk a rendszerváltás előtt a virágzó kisipar országa volt, 1990 után ezt nem sikerült tovább építeni. A mindenkori kormányok sokat ígértek, s keveset adtak ennek a rétegnek, amely egyébként a GDP felét állítja elő, s a foglalkoztatottak nagyobb hányadának nyújt megélhetést. Nem látszik, hogy a kis- és középvállalkozások súlyát észre venné valaki – fogalmazott, majd arra utalt, hogy ma ez a szektor kiszámítható jogi környezetet és tervezhető jövőképet szeretne.

Oszkó Péter pénzügyminiszter a leszakadásunkhoz vezető utat követte végig, amelynek legkritikusabb időszakát jó egy éve éltük át. Ma már egyszerre kell foglalkozni a stabilitás fenntartásának és a növekedés beindításának kérdésével – szögezte le. Több hibát nem engednek meg az országnak a hiteleinket finanszírozó közösségek, köztük első helyen a Nemzetközi Valuta Alap (IMF). Ezt a nehéz időszakot nemcsak a vállalkozók szenvedik meg, hanem az idős emberek, a pályakezdők, a gyermekeket nevelők és az alulképzettek.

– Túlfogyasztási válság okozta a vesztünket – mondta el Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A 10 százalékosra becsült világkereskedelmi csökkenés miatt jelentősen csökkent a beruházási aktivitás, amely szinte minden gazdasági ágat visszavetett. A kilábalás legfőbb területei – szerinte – az anyag- és energiatakarékosság, a hatékonyság növelése, a k+f tevékenység erősítése, az együttműködések és a klasztertevékenység.

Demján Sándor örömmel konstatálta, hogy a megszólaló miniszterek már nem a „Magyar puma”, meg a „dübörgő gazdaság” hangzatos jelszavaival érvelnek, mint tették azt egy évvel korábban ugyanitt az akkori kormány képviselői. A VOSZ ügyvezető elnöke gyökeres reformokat sürgetett, s óva intett az uniós erőforrások további herdálásától, olyan célokra, amelyek nem teremtenek munkahelyet, vagy nem tarthatók fenn állami segítség nélkül – utalt a díszburkolatokra, a ravatalozókra, vagy a nem üzleti alapon létrehozott uszodákra. Termelés kell! – szögezte le, s a multi és a kkv szektorok harmonikus együttélése.

Ezeket a gondolatokat támasztották alá Békesi László egyetemi tanár gondolatai is. Örömmel nyugtázta, hogy reformszövetségük gondolatai nagyrészt beépültek a jelenlegi kormány politikájába, majd a válság folyamatait elemezte. Úgy vélte, hogy a nehéz még hátra van, hiszen kezelnünk kell tudni a most következő szociális krízist, s egyúttal meg kell alapoznunk a következő, a kilábalást segítő szakaszt. Az egyensúly fenntartása azonban lét kérdés – figyelmeztetett, hiszen a magyar gazdaság most nem képes csak saját eszközökkel az újratermelést biztosítani.

Chikán Attila és Kádár Béla hasonló gondolatokat fogalmaztak meg, és mindkét professzor úgy vélte, hogy a piac mindenhatóságát nem követhetjük tovább, igenis szükség van az állami szerepvállalásra. Hangoztatták a korrupció felszámolását, a tudásbázisú gazdaság fejlesztését, és egy hoszszabb távú jövőkép felvázolásának szükségességét. A jövőt csakis a foglalkoztatás, az innováció, a kkv szektor erősítése és az informatika és logisztika előtérbe helyezése alapozhatja meg. Különösen sajnálatosnak tartották, hogy hazánk békeidőben lett a felzárkózó európai régió leszakadó állama.

A lényeget tekintve ehhez csatlakozott Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója is, aki figyelmeztetett: a bajok gyökere a közszférában keresendő. Utalt rá: belső forrás híján az Új Magyarország Fejlesztési Terv lesz az egyetlen ösztönző eszköz a következő időszakban, ezért felesleges dolgokra – szökőkút, tornaterem – ne herdáljuk el a pénzt. Az országot csakis a termelés húzhatja ki a bajból, majd a fiskális és a monetáris politika összhangját szorgalmazta.

A gazdaságpolitikai fórum után következett a 7. Prima Primissima gála. Mint említettük, a magyar képzőművészet kategóriában Földi Pétert választották Prima Primissimának, s megkapta az elismeréssel járó 50 ezer eurós csekket, illetve a Kincsem szobrot. Azaz, hogy csak vette volna át, hiszen az ünnepség utáni állófogadáson derült ki, hogy a nem kis lámpalázzal küzdő művész a színpadon felejtette az alkotást. Végül is Gazsi Ferenc megyei VOSZ elnök segítségével előkerült a szobor is, így lett teljes a somoskőújfalui művész hatvanadik születésnapja.

Földi Péterrel immár kettőre emelkedett a megyénkbe jutó Prima Primissima-díjak száma. Ezt megelőzően Szerémy Gyula szécsényi tanár úr érdemelte ki a magas elismerést.