NPORT

A huszonöt alkalommal megrendezett nemzetközi dixielandfesztivál örökébe lépett jazzfesztivál azonban nem a színházteremben, hanem szabadtéren vette kezdetét péntek délután. Szerencsére a nyitány idején az időjárás is a kegyeibe fogadta a szervezőket, az együtteseket és a közönséget.

A zene felhangzása előtt a helyi borlovagok léptek a színpadra. A salgótarjáni lovagi szék képviseletében Telek András, valamint dr. Tordai Péter mondott köszöntőt és bemutatkozott a Zagyvarónáról származó tokaji birtokigazgató, dr. Kovács Péter is. A másodszor megrendezett borfesztivált dr. Kádár Zsombor, Salgótarján Megyei Jogú Város jegyzője nyitotta meg három szó – a közösség, a hagyomány és a kultúra – jegyében. A jazzfesztivál első fellépője a Kőszegről érkezett Ataru Taiko ütőegyüttes volt.

A tizenegy tagú csoport 2006-ban alakult a Budaker Gusztáv nevét viselő zeneiskola ütőtanszakán Vörös Emil és tanítványai közreműködésével. Sajátos hangszerparkkal rendelkezve autentikus japán dobzenét adnak elő változatos koreográfiával megjelenítve. A taiko műfaja hatvan esztendeje nyerte el jelenlegi formáját, amelyben a több ezer éves tradíció a nyugati populáris hangzás- és látványvilággal ötvöződik. E zenei különlegesség joggal nyerte el a salgótarjáni publikum tetszését is. Ugyancsak jó hangulatot teremtett a Stanley’s Dixieland Street Band, amikor végigvonult a Fő téren és mintegy továbbörökítette a dixieland- muzsika helyi hagyományait.

A cseh zenészeket követte a Budapest Bár fentebb említett műsora. A zenekart az akadémia tanárképző intézetében végzett Farkas Róbert alapította sokéves – a Száztagú Cigányzenekarban és más együttesekben szerzett – szakmai ismeret és tapasztalat birtokában. Mint hegedűs és gitáros vezeti a zenekart, amelyben Farkas Mihály cimbalmon, Farkas Richárd bőgőn, Ökrös Károly pedig harmonikán és zongorán játszik. Keleti András ha kell dobol, ha kell énekel. Salgótarjánban egyébként további öt énekes szólista – Frenk, Kollár-Klemencz László, valamit három, más-más karakterű hölgy, Behumi Dóri, Németh Juci és Ruttkai Bori – is fellépett.

A Budapest Bár különleges hangzású repertoárja nemcsak egyedi, de eredeti is, amennyiben sokféle szórakoztató műfajt, stílust mixel, frissít fel a cigányzenétől kezdve a huszadik század közepi bárzenén, kuplékon, filmslágereken át ismert táncdalokig. Az egyebek közt a „Zöld erdő mélyén…”, az „Este fess a pesti nő…”, a „Vagyonom nem volt, hitelem nincs…”, a „Ki tudja holnap vársz-e még?” a „Május éjszakán…”, a „Padam, padam…” az „Egy kis édes félhomályban…”, a „Te vagy, aki érdekel…” című, illetve refrénű számok „egyvelege” persze csak kiváló hangszereléssel és a zenekart alkotó remek muzsikusok valamint a hozzájuk csatlakozó kreatív hajlamú énekesek révén lehet hiteles és célravezető.

A produkció összhatását fokozzák a korszellemet megidéző folyamatos filmbejátszások illetve a kifejezetten a dalokhoz készült szellemes animációk. A fesztivál másnapján, szombaton éppen akkor nyíltak meg az ég csatornái, amikor az egyetlen szabadtéri szereplő, a szlovák Komarno Dixieland Band színpadra lépett. Ennek ellenére a csapat bemutatta tradicionális programját, amelyet a közönség a sátrak oltalmában élvezett végig. A színháztermi gála vendége az idén jubiláló Hot Jazz Band volt. Vezetőjük – a trombitát és a bendzsót is mesterien kezelő, jól éneklő – Bényei Tamás azt is megemlítette, hogy a huszonöt évvel ezelőtt alakult zenekart szoros szálak fűzik Salgótarjánhoz, annál is inkább mert a ’90-es évek elején, az európai és amerikai sikerek előtt kétszer is nyert itt versenyt. Köszönetet mondott Tóth Csaba fesztiváligazgatónak és munkatársának Mezei Istvánnak, valamint a művelődési központnak, hogy szervesen beépülhettek a tarjáni fesztivál történetébe.

A „forró dzsesszbanda” műsora – amelynek állandó résztvevője Bolba Éva énekes – ezúttal is tartalmazott blues-okat, dixielandszámokat, filmdalokat, virtuóz hangszerszólókat, de több újdonsággal is szolgált. Ilyen volt a Janicsek Gábor szving- világbajnok és partnere, Bálint Brigitta táncospár, valamint az élő legenda, az ötven év után Amerikából hazatelepült dobfenomen Tommy Vig közreműködése, aki vibrafonon is érzékeltette kivételes tudását. A róla elnevezett jazztrió – amelyben felesége, a koreai származású Mia Kim (ének) és Márkus Tibor (piano) kap helyet – az üvegcsarnokban rendezett bor- és vacsoraest résztvevőinek okozott emlékezetes élményt. Vasárnap a negyedik visegrádi ország is bekapcsolódott a fesztivál programjába, tekintve, hogy a szintén hagyományos helyszínen, a Szent József plébániatemplomban a lengyel MONK vokálegyüttes adott a helyhez illő hangulatú hangversenyt.

A délutánt viszont alaposan átrendezte a folyamatos esőzés. A szabadtérre tervezett zárókoncert az üvegcsarnokba került, ahol először – a meghirdetett programtól eltérően – a Tóth Bendegúz (zongora) és Tóth Bonifác Zoltán (trombita) salgótarjáni tesvérpár mutatta meg tehetségét, majd az Alapi Band lépett fel. A zenekar névadója, Alapi István salgótarjáni származású, mint ahogy a műsorban közreműködött Nagy ’Nano’ Norbert is kötődik a városhoz. A Pannonia Allstars Ska Orchestra viszont valamikor a nyár folyamán pótolja be a most elmaradt fellépését.