NPORT

Ahogyan az várható volt a két gárda egy héttel korábbi, az SKSE által fölényesen megnyert Hepp-kupa találkozóján szereplő kecskeméti csapatból gyakorlatilag hírmondó sem maradt a vasárnap esti bajnoki rangadóra, a túloldalon ugyanakkor csak a minap műtött Sebők visszatérése jelentett változást a legutóbbi felálláshoz képest.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Bár nyilvánvaló volt, hogy az A-csoportban is számításba vett főiskolás fiatalokkal szemben a leginkább sikerrel kecsegtető taktika a mieink részéről a tempó lassítása, az „agarászásban” verhetetlennek tűnő ellenfél pozíciós játékra kényszerítése lehet, ennek ellenére a feldobást követően mégis megpróbált futóversenyre kelni riválisával a tarjáni együttes. A rohanásba azonban itt is, ott is rengeteg hiba csúszott, a vendégek például csupán ötödik nekifutásra szerezték meg első kosarukat, az utolsó hat fellépéshez hasonlóan természetesen ezúttal is Hartvich révén.

A támadásban helyenként egészen érthetetlen megoldásokat választó (különösen az olykor önjelölt játékmester szerepben tetszelgő Godena sorozatos labdaeladásai és kihagyott ziccerei voltak meghökkentőek) piros-feketék a folytatásban sem tudtak igazán lehiggadni, viszont a talán még náluk is kapkodóbban játszó házigazdák ügyetlenkedését kihasználva így is vezetéssel zárhatták a roppant pontszegény nyitó negyedet (10–15). A rövid pihenőt követően azonban hamar fordult a kocka, a megszerzett labdákból gyors lerohanásokat indító, s a hárompontos vonalon túlról is többször betaláló kecskemétiek ugyanis egy 14–1-es rohammal a második felvonás közepére 24–18-ra megléptek.

Míg a házigazdák kedvükre száguldozhattak, az SKSE játéka sehogyan sem akart összeállni, az általában parádésan forgatott karmesteri pálcával az első negyedórában jobbára összevissza „hadonászó” Surmann Péter és a játékszervezésben máskor szintén elévülhetetlen érdemeket szerző Surmann Gábor például talán eddigi salgótarjáni pályafutása alatt összesen nem követett el annyi csacskaságot és technikai hibát, mint most az első szűk negyedórában (3/14-es mezőnydobási mutató kettejüktől). A félidő hajrájába fordulva Kocsis triplájával, illetve Hartvich közeli találataival a mieinknek azért mégiscsak sikerült véget vetniük a féket látványosan behúzó hazaiak „tündöklésének”, olyannyira, hogy a nagyszünetre már ismét vendégvezetéssel vonulhattak a csapatok (26–29).

A fordulás után a vészhelyzet esetére tartalékolt Sebők beállítása hozott új színt a tarjániak játékába, az orvosai tanácsa ellenére pályára lépő hátvéd kosarai, gólpasszai és labdaszerzései nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a harmadik periódusban öt-nyolc pont között állandósult a felek közötti távolság. Mivel Hartvich továbbra is rendíthetetlenül centerezte be a hazai gyűrűbe a labdákat, és végre Surmann Péternek is sikerült úgy istenigazából belejönnie a játékba, a záró tíz percet viszonylag megnyugtató előnnyel várhatta az SKSE (42–48).

Csakhogy a háromfős szakmai stáb mellett a nézőtér első sorában helyet foglaló Sztojan Ivkovics által is űzött hazai fiatalok még egyáltalán nem mondtak le a bravúr lehetőségéről: a többször is két-három pontra felzárkózó kecskemétiek sorra ragadták vissza a támadó lepattanókat, s ha kicsivel is jobban használják ki szép számmal adódó lehetőségeiket (32%-os mezőny-, 17%-os triplamutató hazai oldalon) a mieink bizony nagy bajba kerülhettek volna.

Az 54–57-es állásnál elérkező véghajrában így is pengeélen táncolt a vendégek sikere, ám az utolsó percekben Hartvich lehetetlen helyzetből, szabálytalansággal együtt betermelt duplája, Godena mesteri dobásblokkolása, valamint a magát szép lassan a mezőny legjobbjává felküzdő, s a tripla-dupláról csupán hajszállal lemaradó (18 pont, 9-9 lepattanó és gólpassz) Surmann Péter dudaszó pillanatában beszórt hármasa végleg a győzelmi ösvényre terelte a tabella második helyére fellépő tarjániakat.

A tabella harmadik és negyedik helyezettjének roppant küzdelmes, ám alacsony színvonalú mérkőzését szinte végig vezetve nyerte meg a valamivel kevesebbet hibázó és a hajrában nagyobb rutinját remekül kihasználó SKSE. A tarjániak újabb, immár sorrendben harmadik idegenbeli sikere mindenképpen dicséretes teljesítmény, ám a vasárnap este mutatott játék a közelgő nagy rangadókon már nem biztos, hogy elég lesz az üdvösséghez.

Dániel Tamás: – Mikor fegyelmezetten, pontosan játszottunk, akkor egyértelmű volt, hogy melyik a jobb csapat. Kihagyásainkat ugyanakkor könyörtelenül büntette az A-csoportos játékosokkal megerősített Kecskemét, de ennek ellenére is sikerült megnyernünk az eddigi legnehezebb mérkőzésünket.

További eredmények: Óbudai Kaszások – EKF-Eger-Hész 50–78, Bajai Bácska FKE – MTK Törökbálint 83–76, Tiszaújvárosi Tisza Tv-Phoenix KK – EnterNet-Vásárhelyi Kosársuli 70–80, Nagykőrösi Sólymok KE – Szerencs VSE 91–49. Szabadnapos: Debreceni EAC.
Az 1. fordulóból pótolt mérkőzés: Debreceni EAC – EnterNet-Vásárhelyi Kosársuli 79–74.