NPORT

Az ISZN kiemelkedő jelentőséggel bír a magyar nyelvű amatőr színtársulatok alkotó közösségei, nemkülönben a városban és környéken élők, valamint a középiskolákban tanuló, zömmel bejáró diákok számára. A fesztivál jelentőségét erősíti, hogy a megyében nincs működő kőszínház, valamint az, hogy Balassagyarmaton és vonzáskörzetben – anyagi és egyéb feltételek hiányában – nagyon kevés a színházi előadások száma.

Az ISZN története 1964-ben indult, akkoriban az igen népszerű pódiumműsorok helyi seregszemléjének számított. A rendezvény annyira hiánypótló és sikeres volt, hogy négy évvel később már országos fesztivállá nőtte ki magát. 1983-tól már több napos nemzetközi – határon inneni és túli magyar – nem hivatásos színjátszó találkozóvá fejlődött. Ekkortól lett a kamarajátékok fesztiválja, s így a műfaj jellegénél fogva több produkció bemutatására és résztvevő meghívására nyújt lehetőséget.

A kezdeti próbálkozásokat követően 1967-től először évente, majd 1990-től kétévente került megrendezésre, a Népművelési Intézet, majd a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus művészeti főosztálya és a Magyar Szín-Játékos Szövetség támogató-szervező közreműködésével. Idén az immár harminckettedik fesztiválon – amelyet január 29. és 31. között rendeztek meg a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban – a huszonkét nevező színtársulat közül a szakmai előzsűrizés alapján tizenhárom kapott meghívást.

A pénteki megnyitón Medvácz Lajos egyrészt mint a város polgármestere, másrészt mint a „fesztivál szelleme” nyitotta meg a három napos rendezvényt, kiemelve a 45 évre visszatekintő fesztivál jelentőségét, beszámolva arról is: a leendő színházterem kiviteli tervei már készülőben vannak.
Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója arról szólt: a 32 Balassagyarmaton megrendezett fesztivál immár történelem, s a művelődési központ által szervezett találkozók az állandóság és a folytonos változás jegyében telnek.

– Fesztiválról fesztiválra nyomon követhető a megújulás, de a hitet, az elkötelezettséget is megtanulják a fiatalok a stafétabotot átadó idősebb generációktól. E határmenti fesztivál a történelmi együvé tartozást is tükrözi, hiszen visszatérő csoportok érkeznek a határ északi oldaláról is – fogalmazott a főigazgató.

A megnyitó ünnepség színvonalát Pusztai Éva, Horváth Anita, Oláh Zoltán és Végh Gyula közreműködése emelte, majd megindult a versengés az ország minden részéről, valamint Kassáról és Losoncról érkező színtársulatok között. A megmérettetés végén Lengyel Pál rendező, az egri Harlekin Bábszínház igazgatója, a zsűri elnöke úgy értékelte: soha ilyen kiegyensúlyozott, ennyi erős produkcióval tarkított fesztiválon nem vett még részt.

– Jó színházak, hiteles, érzékeny alakítások, sokféle stílustörekvés, nagy közönség, ünneplések, vastapsok jellemezték a versenyt. A csoda megtörtént – mondta a rendező.

A zsűri tagjai, Tóth Zsuzsanna színházpedagógus, az MMIKL Művészeti főosztálya vezetője, Solténszky Tibor dramaturg, Nagy András László rendező, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke és Lengyel Pál a következő döntést hozták: az Oktatási és Kulturális Minisztérium kettőszázezer forintos fődíját a celldömölki Soltis Lajos Színház nyerte el. A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus százezer forintos díját a győri KörTeliKör kapta, míg Balassagyarmat Város Önkormányzatának százhúszezer forintos díját megosztva a Kassai Gimnazista Színjátszó Társulat és a budakeszi Apró Színház vehette át. Lengyel Pál és a szervező intézmény munkatársa, Hegedűsné Jusztin Gizella még számos emlékplakettet, elismerést, különdíjat adott át a kiváló teljesítményt nyújtóknak.