NPORT

– A kezdet kezdetén nagyon sok lehetőségünk volt, ugyanis nem volt víz, gáz, televízió, szennyvíz – kezdte dr. Brenda Péter a visszaemlékezést.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Az országban már természetessé vált infrastruktúra fejlesztések nálunk is megvalósultak. Lett víz, gáz, a korszerű telefonálás is mindennapos lett. Valóra vált a százmilliós költségvetésű szennyvízberuházás, amit uniós forrásból sikerült megoldani. Nem akartuk a lakosokat terhelni, ezért az önrészre hitelt vettünk fel. Ezt a mai napig fizetjük, de már csak pár hónapig. Manapság sok pályázathoz önerő kell. Sőt, előre meg kell finanszírozni, ugyanis úgynevezett utófinanszírozás van. Éppen ezért 2006-2010 között kisebb fejlesztésekben tudtunk csak gondolkodni. Pályáztunk játszótérre, amit négymillió forintból szerettünk volna megépíteni.

Sajnos pályázaton csak 2,8 milliót nyertünk, és nincs 1,2 millió önerőnk hozzá. Éppen ezért a jövő egyik beruházása lesz a játszótér. Nagy szükségünk van rá, ugyanis szerencsére sok a mostanság születő gyerek a településen. Ráadásul olyanok körében, akik minden bizonnyal itt fognak maradni. 2007-ben a csapadékvíz elvezetésére nyertünk pénzt, így 7,2 millióból árkot építettünk. Szerencsére emellett kedvező a földrajzi fekvésünk is, így nálunk még nem volt probléma árvízzel vagy belvízzel.

2008-ban az állami közútkezelő jóvoltából felújították a fő utcánkat. Nagyon örültünk neki, mert már rossz állapotban volt. Kialakítottunk két új buszvárót és egyet felújítottunk. 2009-ben Internet elérésre pályáztunk, és nyertünk egymillió forintot, amiből korszerű gépet vettünk, és fizettünk egy oktatót, aki megmutatta a gép kezelését. Nagy volt akkor és most is az érdeklődés a számítógépes világ felé. Főleg a fiatalok körében népszerű a számítástechnika és az Internet. Van egy mozgó könyvtárunk, ugyanis együtt működünk a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtárral. Alkalmanként kicserélik a könyveinket, és újakat hoznak. Az olvasás még a mai napig népszerű a településen.

Nemrég volt két pályázat, amin nyertünk. Az egyik kifejezetten romáknak szólt. Ennek köszönhetően megtisztították a munkások a Kis Zagyva patak völgyét, és a téli munkálatokban is részt vettek. Ezen kívül is volt még egy sikeres pályázatunk, ahol tíz főt tudtunk foglalkoztatni a segélyezettek közül. Van egy épületünk, amely kultúrotthonként működik. A felújítására pályáztunk, és nyertünk négymillió forintot. A beruházás még idén megvalósul. Sőt, a kultúrotthon berendezése is megújul a megítélt összegből. A további üzemeltetési feladatokra pályázati ígéreteket kaptunk, ugyanis ez nem csupán kultúrház lesz. Leginkább a fiatalok fejlődését célozza meg, s alkalmanként oktatók, szakemberek foglalkoznak majd velük. Olyan lesz, mint egy iskola utáni korrepetálás.

Az apró sikereink mellett van egy szomorú része is történetünknek. Mégpedig az, hogy nagy a munkanélküliség. Viszont úgy érzem, hogy van remény, ugyanis nemrég letelepedett a falu elején egy pálinkafőzéssel foglalkozó cég. Ők már adtak pár embernek munkát a községből, és további ígéretek is vannak tőlük. Több ilyen cég kellene, s akkor nem lenne szükség a közmunka programra sem. Sajnos nálunk 30 százalék felett van a munkanélküliség, és csak alkalmanként tudunk közmunkát biztosítani. Nemrég nagy csapás is ért bennünket, ugyanis a pályázaton nyert gépeinket ellopták. Így a falu olyan, mintha kicsit el lenne hanyagolva, a fűnyírókat is elvitték. Többszörösen hátrányos helyzetű település vagyunk, mert még nagyobb vállalkozások sincsenek, akik az iparűzési adójukkal hozzájárulnának a település mindennapjaihoz. Véleményem szerint az előző években nem rászorultsági alapon osztották szét az országban a pénzeket. Most már a segélyek kifizetése is bizonytalan.

Nagyon nagy pozitívum, hogy a településen családias a hangulat, az emberek jók egymáshoz, segítőkészek. Nagyon jó a kapcsolatunk a körjegyzőség többi településével – Sámsonházával és Kisbárkánnyal. A körjegyzőségi dolgozók magasan kvalifikált szakemberek, így ha már pénzzel mindezt nem tudjuk meghálálni, legalább tudják meg, hogy dicséret illeti áldozatos munkájukat – zárta szavait a polgármester.