NPORT

Kevesebb pénzért kellene többet dolgoznunk, több felelősséget vállalnunk, és könnyebben elveszíthetnénk a munkahelyünket, ha a parlament elfogadja a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatát az új Munka törvénykönyvéről – szögezte le Boldvai László országgyűlési képviselő, a Magyar Szocialista Párt megyei elnöke.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Boldvai László elmondta: a számos nemzetközi szabályba, egyezménybe ütköző javaslat szerint az elrendelhető túlóra felső határa háromszáz órára emelkedne. A munkáltató egyoldalúan oszthatná be munkaidőt, és adhatná ki a pihenőidőt. A munkavállaló teljes kártérítési felelősséggel tartozna, ezzel egy jelentéktelen jogsértés is az ő és családja teljes ellehetetlenüléséhez vezethetne. ű

Ugyanakkor jelentősen szűkülne a munkáltató kártérítési felelőssége. Például munkahelyi baleset esetén nem lenne garantálható az elszenvedett kár ellentételezése és ha fizetne is a munkáltató, azt nem az átlagkereset, hanem a távolléti díj alapján kellene kiszámítani.

– Jóval kevesebb lenne a munkáltató kötöttsége a munkaviszony megszüntetésében. A rendes felmondást ugyan világosan meg kellene indokolnia, de vita esetén a munkavállalónak kellene bizonyítania, hogy az indoklás nem felel meg a valóságnak – hangsúlyozta Boldvai László, hozzátéve: a felmondást a betegség, terhesség, szülési szabadság, gyes, gyed, beteg gyermek ápolása, hozzátartozó otthoni gondozása közben is lehet majd közölni és annak lejárta után azonnal érvényesíteni.

Az átlagkereset mint számítási alap – a védett korhoz hasonlóan – teljesen megszűnne, helyébe minden esetben a távolléti díj kerülne. A minimálbért a kormány állapítaná meg, nem tudni miként. A szociális juttatásokra vonatkozó rendelkezések szintén hiányoznak a javaslatból. Kimarad a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettség és a szakképzés szintjétől függő garantált minimálbér intézménye is. Megszűnne a műszakpótlék, csak egy tizenöt százalékos éjszakai pótlék maradna. Rendkívüli munkavégzés esetén a munkáltató dönthetné el, hogy bérpótlékot ad, vagy szabadidővel kompenzál.

– Még az emberek munkaviszonyon kívüli viselkedését is szabályoznák. A munkavállaló például nem tanúsíthat majd olyan magatartást, amely „alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, jogos gazdasági érdekének, illetve a munkaviszony céljának veszélyeztetésére”. A véleménynyilvánítási szabadság nem terjedne ki a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekre – fejtette ki Boldvai László.

A honatya arra is kitért, hogy a munkáltatói kötelezettségek közül számos kimaradna, így az egészséges és biztonságos munkakörülmények biztosításának követelménye és a bérfizetési kötelezettség, valamint az, hogy a munkavállaló nem kényszeríthető a terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére. A hátrányos helyzetű dolgozókat kiemelten védő szabályok kimaradnak a törvényből, vagy lényegileg módosulnak, romlanak. A szakszervezetek munkája sokkal nehezebb lenne, ellehetetlenülne.

– Mindez a munkáltatók számára jelentene kedvező elmozdulást, miközben szinte valamennyi területen a jelenleginél hátrányosabb helyzetbe hozná a munkavállalókat. A javaslat elfogadásával az ellenkezőjébe fordulna a Munka törvénykönyvét húsz évig megalapozó szemlélet, amelynek fontos eleme – a rendezett munkahelyi körülmények megteremtése mellett – a gyengébb pozícióban lévő fél: a munkavállalók intézményes védelme - hangsúlyozta Boldvai László.

A szocialista képviselő szerint az új törvény nem újabb munkavállalók felvételére ösztönzi a munkáltatókat, hanem inkább arra, hogy a már foglalkoztatott embereket késztessék-kényszerítsék több munkára, akár helyzetük romlása árán is. Az ország versenyképességét nem fokozhatja egy olyan változás, amelynek foglalkoztatási hatása legfeljebb semleges, de inkább negatív, nem a munkavállalók bevonására, fejlődésére épít, hanem kiszolgáltatottságukat növeli és csökkenti a kereseteket, ezzel mérsékeli a vásárlóerőt, a belső piacot.