NPORT

A legfontosabb, hogy a város megtartotta működőképességét, ellentétben azokkal a szocialista kijelentésekkel, amelyek szerint Salgótarján csődhelyzetben van – mondta egyebek mellett Eötvös Mihály, Salgótarján alpolgármestere, amikor arra kértük, értékelje a legutóbbi önkormányzati választások óta eltelt időszakot. Az alpolgármester úgy fogalmazott: a kormányzati megszorítások ellenére több jelentős beruházás is történt a városban, sőt, az önkormányzat vagyona jelentős nagyságrendben emelkedett.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– A 2006-os választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) színeiben indult, így lett alpolgármester is. Mi az oka, hogy most a Fidesz-KDNP támogatásával indul egyéni képviselőjelöltként a helyhatósági választásokon?
– 2006-ban az MDF és a Százszorszebb Salgótarjánért Lokálpatrióta Egyesület színeiben kerültem be az önkormányzatba – kezdte Eötvös Mihály alpolgármester.
– Az önkormányzati választások után a Fidesz-KDNP frakcióval együttműködési megállapodást kötöttünk, ezt követően a közgyűlés alpolgármesterré választott. A 2010-es parlamenti választásokon MDF-es országgyűlési képviselőnek indultam, de mivel a párt irányvonalával nem értettem egyet, ezért visszaléptem a képviselő-jelöltségtől, ezzel egyidejűleg kiléptem az MDF-ből is. Az idei önkormányzati választáson a polgármester felkérésére vállaltam a belvárosban történő indulást, amelyre azért mondtam igent, mert a Fidesz-KDNP értékrendje közel áll hozzám.
– Hogyan értékeli az elmúlt négy évet?
– Amikor 2006-ban alpolgármesterré választottak, a civil szervezetekkel való kapcsolattartást és a szociális ügyeket kaptam feladatul, később ez kiegészült az önkormányzati cégekkel. Ennek keretében 2007 júniusában Salgótarján közgyűlése elfogadta előterjesztésemben a Civil Koncepciót, amely a város civil szervezeteinek komoly, új lehetőséget adott. Ilyen például, hogy a Civil Kerekasztal az önkormányzat bizottságaiba tanácskozási joggal tagokat delegálhatott. Az önkormányzat együttműködési megállapodást kötött a Civil Kerekasztallal, ebben az évben irodát is biztosított számukra, a közgyűlés pedig „Salgótarján Civil Társadalmáért” díjat alapított.

A szociális területen előterjesztésemben fogadta el az önkormányzat a közfoglalkoztatási terveket, ennek keretében évente hat-hétszáz embert foglalkoztatunk közcélú munkásként. Ez év januárjában elfogadtuk a szociális szolgáltatás-tervezési koncepciót, amelynek lényege a szociális törvényben megfogalmazott feladatok önkormányzati végrehajtása.
– Mit tart gazdasági területen a legnagyobb eredménynek?
– A legfontosabb, hogy a város megőrizte működőképességét, ellentétben azokkal a szocialista kijelentésekkel, amelyek szerint Salgótarján csődhelyzetben van. Ennek illusztrálására mondanék néhány adatot: Salgótarján önkormányzata 2006-ban 1,8 milliárd forintos hitelállománnyal rendelkezett, 2009 végén ez a hitelállomány csak kétmilliárd forintra emelkedett. Több alkalommal elmondták ellenzéki képviselők, hogy Salgótarjánban nem történtek beruházások: ezeket megcáfolom. 2007 és 2009 között az önkormányzat felhalmozási célú kiadásai 2,9 milliárd forintot tettek ki, a felhalmozási kiadások és bevételek különbözete több mint 1,9 milliárd forint, ez pedig azt mutatja, hogy Salgótarján önkormányzatának vagyona jelentős mértékben növekedett.

A működésről szólva el kell mondani, hogy az elmúlt évek kormányzati megszorításai nagymértékben sújtották az önkormányzatokat, erre a legjobb példa, hogy az oktatás finanszírozásánál 2007-ben áttértek a fejkvóta rendszerről a teljesítmény-finanszírozásra, ez Salgótarján önkormányzata esetében mintegy hétszázmillió forintos alulfinanszírozást jelentett. Ennek ellenére nálunk sikerült az oktatási rendszer jó színvonalát megőrizni, és nem zártunk be óvodákat, iskolákat sem. A közgyűlés 2008-ban elfogadta a bérlakás koncepciót, amelyet a Salgó-Vagyon Kft. ügyvezetőjével közösen nyújtottunk be: lényege, hogy az 1300 önkormányzati lakásból hatszáz lakást szeretnénk önkormányzati tulajdonban megtartani, a lepusztult, emberi lakhatásra alkalmatlan kolónialakásokat pedig le kell bontatni. Az elmúlt években ennek már érvényt is szereztünk, lebontattuk a Hősök útján, a Zagyvarakodón a rossz minőségű lakásokat, illetve a Bajcsy-Zsilinszky úton most van folyamatban ezek elbontása.

2006-ban az önkormányzati választásokon programom központjába helyeztem Salgótarjánban a térfigyelő kamerarendszer kialakítását, amely huszonötmillió forint pályázati összeggel meg is valósult. Olyan térfigyelő rendszert alakítottunk ki, amely nagymértékben hozzájárul a belváros közbiztonságához. 2009 augusztusában Salgótarján önkormányzata belépett a helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesületbe, amely 2009 szeptemberében működési célú pályázatot nyújtott be, és nyert huszonnégymillió forintot. Ez nagymértékben hozzájárul Salgótarján turisztikai fejlesztéséhez. Fontosnak tartom még a Novohrád-Nógrád Geopark Kft. megalakítását, valamint az Európai és a Globális Geopark Hálózathoz történt csatlakozásunkat.
– Mi indítja arra, hogy a belvárosban egyéni képviselőjelöltként induljon?
– Az elmúlt ciklusban listáról kerültem be a közgyűlésbe. Több mint harminc éve a belvárosban lakom, sokan megkerestek az elmúlt időszakban ügyes-bajos problémáikkal, amelyekben lehetőségeim szerint segítséget nyújtottam. Több komoly beruházás is történt a belvárosban, ezekből néhány jelentősebb: a Pécskő út felújítása hatvanhatmillió forintért, 51,5 millió forintba került a Hunyadi körút felújítása, tízmillió forint a Bolyai János Gimnázium nyílászáróinak cseréje, és több mint harmincegymillió forintot fizettünk ki a régi temető úthálózatának és csapadékvíz-elevezetésének korszerűsítésére.
Felújítottuk az Arany János úti játszóteret 3,5 millió forintért, a Kistarján úti támfal lépcsőt nyolcmillió forintért. Sikerült elérnem, hogy a Kistarján úti parkolási gondok mérséklődjenek: eddig 9 és 17 óra között nem lehetett megállni. A lakók jogosan voltak felháborodva, hogy nem tudnak lakóhelyükön parkolni. Hosszas egyeztetés után sikerült elérni, a „Megállni tilos!” tábla hatálya 9-től 15 óráig legyen érvényben, így a munkából hazatérők már a büntetés veszélye nélkül parkolhatnak. A közcélú munkásokkal lefestettem a körzet összes korlátját, és még az idén elkészül a Pécskő út sarkán az új játszótér tizenkétmillió forintért.

Azt hiszem, a felsoroltak jól példázzák: bár nem voltam egyéni képviselő, közreműködésemmel, javaslataimmal, a rendelkezésemre álló eszközökkel próbáltam a körzet fejlesztését előrevinni, támogatni. Úgy gondolom, hogy egyéni képviselőként még többet tehetek azért, hogy az itt lakók elégedettek legyenek, jól érezzék magukat a belvárosban – zárta szavait Eötvös Mihály alpolgármester.