NPORT

A várossá nyilvánítás kilencvenedik évfordulója tiszteletére rendezett bemutató a József Attila Művelődési Konferencia-központ üvegcsarnokában kapott helyet. Ennek megfelelően a kiállítókat – a filatelistákat, a numizmatikusokat, Szabó Géza szegedi ötvösmestert és fiát Szabó Tamást – illetve az érdeklődőket Simon Lajos, a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. igazgatója köszöntötte.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Fenyvesi Gábor megnyitóbeszédében utalt arra, hogy a több évszázados múltú településekhez képest a kilenc évtizedes városi múlt nem tekinthető tekintélyesnek, az itt élők számára azonban meghatározó jelentőséggel bír- s ezért az esemény rangjához méltóan érdemes kezelni Salgótarján születésnapját.

Az alpolgármester elismeréssel szólt arról, hogy az érem- és bélyeggyűjtők kezdeményezése révén egy látványos, tanulságos kiállítással gazdagodott az emlékév kulturális programkínálata. „Az érem több évezredes története során számos fordulóponton, minőségi és mennyiségi változáson ment keresztül: nemcsak anyaga, hanem társadalmi megítélése is többször változott” – emelte ki az alpolgármester és érzékeltette a magyar numizmatika történetének fontos állomásait is. Hangsúlyosan foglalkozott a Nógrád megyei szervezett éremgyűjtéssel, amely csaknem negyvenéves múltra tekint vissza.

„1973 tavaszán Szinyei Béla fejében fogant meg a salgótarjáni csoport létrehozásának ötlete, majd kis idő múlva nyolc-tíz, többnyire itteni gyűjtő segédletével jött létre a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének helyi csoportja, amelyik 1973 novemberében már kiállítást is rendezett. Az első nagyobb volumenű tárlatra háromévnyi szorgos tagépítő munka után kerülhetett sor „30 éves a forint” címmel. Jelentős kiállításuk volt az 1979. évi, amelyet a bélyeggyűjtőkkel közösen rendeztek. Időközben a salgótarjáni csoport megyei szervezetté fejlődött és megalakult a balassagyarmati és pásztói csoport is. Ezt követően mozgalmas időszak következett: kiállítások sora, emlékérmek kibocsátása, numizmatikai tárgyú előadások, rendszeres összejövetelek tarkították a megyei szervezet életét” – fogalmazott Fenyvesi Gábor, aki a továbbiakban Szabó Géza ötvösmester – aki 1968-ban a hamvaiból, sok nehézséggel, történelmi viharral megküzdve, rögös utat végigjárva élesztette újjá a családi tradíciót – tevékenységét, méltatta. Az általa vezetett műhelynek – amely mára az ország egyik legtöbb megrendeléssel dolgozó verdéjévé vált, ahol a legkiválóbb képzőművészek tervei alapján készülnek az érmek – nem kis szerepe van abban, hogy Magyarországot „éremnagyhatalomként” tartják nyilván világszerte. „Úgy gondolom, hogy ezen szellemiség, a művészet, a kultúra és a történelem iránt érzett feltételen tisztelet és alázat nélkül ezt a kiállítást sem lehetett volna megrendezni” – emelte ki az alpolgármester, s köszönetet mondott a helyi, szervezőknek kiállítóknak is, akik féltve őrzött gyűjteményüket – legyen szó érmékről, bélyegekről, képeslapokról vagy egyéb relikviákról – tárják a nagyközönség elé. Végezetül Fenyvesi Gábor azt kívánta, hogy az emlékév során minél több, ehhez hasonló magas színvonalú kulturális esemény is emlékeztessen a várossá nyilvánítás 90. születésnapjára.

 

Az alpolgármester megnyitóbeszédét követően a szegedi ötvösműhely nevében Szabó Tamás köszönte meg a meghívást – amely a nógrádi éremgyűjtőkkel sok éve tartó kapcsolat, együttműködés csúcspontja – és a szívélyes fogadtatást. Édesapja, Szeged Pro Arte-díjával kitüntetett Szabó Géza viszont tárlatvezetést tartott és felhívta a figyelmet a kiállított érmekkel kapcsolatos néhány tudnivalóra, érdekességre. Kollekciójukban nagy hangsúlyt kapnak az egyházi emlékek (például a Biblia, az esztergomi bazilika, a pápa magyarországi látogatása), a történelmi személyiségekkel, művészekkel (Bartók Béla, József Attila) tudósokkal, köztük a Nobel-díjasokkal, Szent-György Alberttel, jelentős jubileumokkal (Krisztus születésének 2000., az államalapítás 1000., Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója), településekkel (többek között Sopron) összefüggő témák, de nemcsak érmeket készítenek, hanem ékszereket, egyéb különlegességeket is. A szegedi műhelyből az évek során kerültek ki nógrádi (Rákóczi Ferenc, Madách Imre) és tarjáni (80 éve város Salgótarján) témájú érmek is.

A kiállításon természetesen a helyi lokálpatrióta gyűjtők értékes tárgyai is láthatók: így Juhász László bélyegei, postabélyegzői, egy másik Juhász László salgótarjáni relikviái, Lakatos Ferenc bányászati emlékei, Lopatovszki Csaba (az éremgyűjtők szervezetének megyei titkára) érmei, Póczos Sándor képeslapjai, Szabó János sporttárgyú, az SBTC és az SKSE történetét megidéző dokumentumai. Az alapvetően érem- és bélyegkiállítás a József Attila Művelődési és Konferencia-központ üvegcsarnokában február 5-ig tekinthető meg.