NPORT

A jeles évfordulón a MÁV-állomásépületen elhelyezett emléktáblánál elsőként Görög Imréné, a Kiss Árpád Általános Iskola igazgatója idézte fel a történelmi eseményt, majd a városháza falán lévő emléktáblánál Medvácz Lajos polgármester szól az egybegyűltekhez.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Nekünk, magyaroknak, de különösen a legbátrabb város lakóinak van mit ünnepelnünk, adott a történelem bőven okot az emlékezésre és lehetőséget az események számba vételére. Módunk van emléket állítani azoknak, akik egy életre, a nemzet életidejére érdemeket szereztek hős helytállásukkal – kezdte beszédét a polgármester, aki felidézte: az első világháború nyomán a győztes nagyhatalmak a haza területének és népességének jelentős részét más államokhoz csatolták. Balassagyarmat akkor vált egyik napról a másikra határvárossá, akkortól élhették meg elődeink, hogy egyszerre lépték át a város és az ország hivatalos határát, de néhány lépéssel később, újra annak földjén jártak.

– Voltak azonban olyan erők, akik ezzel sem elégedtek meg és a győztes pozícióját tovább akarták erősíteni, az Ipoly folyó mindkét partját, így városunkat is el kívánták szakítani Magyarországtól. Ez ellen lépett fel Balassagyarmat korabeli polgársága, amikor 1919-ben közülük számosan megértették, hogy a haza veszélyben van – mondta a város vezetője, hangsúlyozva: bár akadtak az új rendnek is támogatói a városban, a polgárok döntő többsége számára elfogadhatatlan volt az idegen megszállás, így január 29-én hajnali négy órakor Bajatz és Vizy századosok csapataival megerősítve a helyi erők támadást intéztek a betolakodók ellen. – Nagy erejű rohammal végül a délutáni órákban az ellenség megadta magát, 78 csehszlovák katona került a helyiek fogságába, Balassagyarmat felszabadult. 1919. január 29-e azt üzeni nekünk, hogy ne féljünk! De 1919 januárja azt is üzeni a XXI. század magyarságának, hogy szeresse – bárhol is él a világban – a közös magyar hazát – figyelmeztetett Medvácz Lajos, aki a mai Európáról és képviselőiről szólva azt mondta, hogy döntéseiket ne az önzés, ne a gazdasági hatalom teljes mámora és az elnyomás mindent felülíró szándéka vezérelje.

– Nem lehet úgy erős Európát építeni, hogy abban vannak egyenlők és egyenlőbbek – hangsúlyozta a polgármester, aki végezetül a Kárpátia Együttes Civitas Fortissima című dalából idézett: „...volt egy város, ki kezébe vette sorsát. Fegyverek ordító hangján szólt az igazság”.

A koszorúzást követő ünnepi képviselő-testületi ülésen Balassagyarmat díszpolgára címet adtak át dr. Veres Gábor fizikusnak, aki 1998-ban kapta kézhez diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, részecskefizika szakirányon. Doktori disszertációját is az ELTE-n írta, háttérkutatásait a genfi Európai Részecskefizikai Kutatóintézetben végezte. 2002 óta az ELTE Fizikai Intézetében az Atomfizikai Tanszék adjunktusa. Nemzetközi folyóiratokban több mint 120 önálló publikációja jelent meg az elmúlt pár év során. Balassagyarmatért emlékéremmel ismerték el posztumusz Paule Lászlót, aki 1956-ban a Petőfi emléktábla megkoszorúzásában szervező, vezető szerepet vállalt mint a járási munkástanács tagja. A forradalmi események balassagyarmati történéseinek helyszínein aktív résztvevője, intézője volt a személy-, az élelmiszer- és üzemanyag-szállításnak. 1957-ben letartóztatták, majd ítélethirdetés nélkül háromszor hat hónap börtönbüntetést kapott. Szintén Pro urbe-díjas lett Juhász László nyugalmazott vadászpilóta, aki a II. világháborút végigszolgálva egyéves frontszolgálata alatt felderítői tevékenységet végzett vadászgépekkel. Héja típusú gépével hosszú időn keresztül tartotta a 10500 méteres magassági rekordot. Később a Nógrád Megyei Kéményseprő és Kályhaépítő Vállalatnál igazgatóként dolgozott.

Balassagyarmatért emlékérmet vehetett át dr. Zonda Tamás, a városi kórház egykori pszichiátere is, aki számtalan neurológiai és pszichiátriai cikket írt; de az igazi sikert az öngyilkosságot művelődéstörténeti, társadalmi környezetben vizsgáló kötetei hozták meg számára. Alapító tagja a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaságnak, s 1988-tól tagja az írószövetségnek is. A „Nincs félelem” című verseskötete 1988-ban, a „Törtarany” 1993-ban jelent meg, a nógrádi irodalmi „aprószentek” munkásságát vizsgálta a „Nagyok árnyékában” című könyvében. A herencsényi születésű Petőfi-kortárs Lisznyai Kálmán válogatott verseit adta ki, 2011-ben pedig Balassagyarmat jeles polgárai címmel lexikont állított össze. Pro urbe-díjas lett Banda Ádám balassagyarmati születésű hegedűművész is, aki annak idején 11 évesen megnyerte a Zathureczky Ede országos versenyt, majd első díjat kapott a Koncz János hegedűversenyen is. 13 évesen került a zeneakadémia különleges tehetségek osztályába. Diplomahangversenye kiemelkedő zenei eseménynek számított Budapesten. Számos nemzetközi hegedűverseny nyertese, 2007-ben Junior Prima primissima-díjban is részesült, majd a „Márciusi ifjak”-díjjal jutalmazták. Koncertezett már többek között Kanadában, a New-Yorki Carnegie Hall-ban, az Arab Emirátusban, Oroszországban, Kínában, Vietnámban és Európa számos országában.

Balassagyarmat jeles napja „a város minden előtt” gondolat jegyében telt el akár a történelmi esemény megidézése, akár a díjazottak személyisége, munkássága kapcsán.