NPORT

A rendezvényen jelenlévő médiumok közül csak a Nógrád Megyei Hírlapnak adott interjút az országot érintő legfontosabb kérdésekről.

„Gondjaink egy részét annak köszönhetjük, hogy hajlamosak vagyunk sokáig halogatni azt, hogy szembenézzünk a világgal és kimondjuk, mi a baj. Nem lehet jól megélni a válságot, ez tény, de a jelenlegi pénzügyi és gazdasági helyzet most arra is alkalmas lesz, hogy új lapot nyissunk. Mert van abban egy lehetőség is, hogy most változtassunk azon, ami az elmúlt húsz évben rosszul ment!” – hangsúlyozta a beszélgetés összefoglalójaként a miniszterelnök úr.

– Szeptemberben még nem úgy tűnt, hogy pénzügyi válság alakul ki a világban...
– Olyannyira nem látszott, hogy az Európai Központi Bank elnöke és a brüsszeli bizottság képviselője is önkritikusan vallotta be október közepén: nekik maguknak sem volt ilyen előrejelzés a birtokukban. Aztán szeptember végén meghívtam egy találkozóra mindazokat, akik érintettek ebben a témában, köztük a jegybank, illetve a tőzsde elnökét és a pénzügyi felügyelet vezetőjét. Akkor már rossz hírek jöttek a nagyvilágból, ezért megkérdeztem tőlük, hogy ők mire számítanak. Azt mondták, hogy Magyarországon legfeljebb mellékhatásai lesznek az Amerikából indult problémáknak: kicsit csökkenhet a növekedés, de végül nem ér el hozzánk a válság. Október nyolcadikáig ezt is gondoltuk. Akkor viszont spekulánsok megtámadták a forintot. Aznap éjjel a Pénzügyminisztériumban tanácskoztunk, másnap reggel pedig a jegybank elnökével közösen jelentettük be az intézkedéseket. Amikor cselekedni kellett, megtettük, amit lehetett!
– A pénzügyi válság hatását hogyan érzékeli az országot járva?

– Úgy tűnik, hogy a java még hátra van. A kiskereskedelmi forgalom adatai szerint az emberek most többet vásárolnak karácsonyra, mint egy évvel ezelőtt. Azt is látni, hogy a megtakarítások és a felvett hitelek is meghaladják a korábbiakat. Az emberek egyelőre csak ízlelik a veszélyt, ami egyébként itt áll a küszöbön és les ránk. Ami ezen a téren a kormányzati munkát illeti, a lakosság szempontjából az a pénzügyi válság legfontosabb része, hogy a bankbetétek teljes biztonságban vannak. A második legfontosabb elem, hogy legyen elegendő pénz a vállalatok gazdálkodásához. Ehhez most 1400 milliárd forintnyi forrást biztosít a kormány, a jegybank akciója pedig további 400 milliárd forintot pumpált a gazdaságba. Ugyanakkor a nehezebb rész még hátravan! Reális feltételezések szerint ugyanis ötven- és százezer közötti munkahely is megszűnhet szerte az országban. Ez pokolian sok.
– Valamiféle haláltánc lenne ez a karácsonyi költekezés? Felelőtlenségnek tűnik ebben a helyzetben az áruhitel felvétele...
– A politikusok nem népnevelők, én nem is szeretem azt a szerepkört. De nem mulasztok el egyetlen alkalmat sem, hogy elmondjam, a neheze még hátra van. Nem szeretném, ha az emberek hiú reményeket táplálnának. Ez egyébként is igen nehéz ügy, mert a kormány és jegybank csak egy bizonyos pontig tudja kezelni a válság következményeit. De ha nem lehet elegendő árut eladni a piacon, mondjuk, mert kevesebb autót vesznek Németországban, akkor egymás után bajba kerül több iparág is, amelyik innen szállít alkatrészeket. Ezt egyetlen kormány sem tudja kezelni: átmenetileg lehet csökkenteni a terheket, de ha a piacon nem lehet eladni a termékeket, akkor csak keveset lehet tenni. A legfrissebb előrejelzések szerint a legnagyobb piacunkon, Németországban egy százalékkal csökken a gazdaság teljesítőképessége, sőt egyes becslések szerint ez akár négy százalék is lehet. Ennek a kezelésére pedig nincsenek Németországban sem erős kormányzati eszközök és nincs válasz sem...
A legjobb, ha ebben a helyzetben az ember nagyon gyorsan megpróbál tartalékokat képezni, illetve igyekszik munkahelyeket teremteni. Novemberben egyébként, amint a legfrissebb jelentésekből kiderült, 14 000 új munkahelyet sikerült létrehozni Magyarországon. Azért ez nem elhanyagolható eredmény. Ami a jövőt illeti, mindenkit óva intenék attól, hogy illúziókra építsen bármit is. Nincs egységes európai megoldás, ahány ország, annyi különböző terápia – idézhetem az Európai Bizottság elnökét. Az adócsökkentéssel sem lehet elérni tartós eredményt. Szakmai okból ezt azért is elutasítom, mert az adócsökkentés önmagában nem teremt piacot, ugyanakkor megfosztja a bevételei egy részétől az államot. Most pedig nagy szükségünk lenne mindenre, mert például a közmunkaprogram ötven milliárd forintba kerül és több tízezer embernek ad megélhetést. Ha az államot is végképp kivéreztetjük, akkor nagy baj lesz...
– Konkrét dátum van-e már a tervezett, 50 milliárdos kis- és középvállalkozói kompenzációs program indítására?
– A legfontosabb, ami most történik, hogy mindenki, aki pályázatot nyer, az megkapja azonnal a támogatás 25–40 százalékát, attól függően, hogy milyen célra kapott pénzt. Ezzel a következő három-négy hónapban csaknem százmilliós támogatást kapnak az önkormányzatok, a civil szervezetek, a gazdasági szereplők. Így nem okoz gondot számukra, ha a szükséges önerő nem áll rendelkezésre. Január végéig ez is és a likviditásbővítő pályázatok is elindulnak, a gazdaságfejlesztő operatív programban már ezen feltételekkel látnak napvilágot a kiírások.
– Nógrádban van rá példa, hogy értelmes célokért a jobb- és a baloldal képes az összefogásra, ilyen például a salgótarjáni főiskola megmentésének kérdése, vagy a megyei kórházért tett lépések. Országos szinten van-e ilyenre lehetőség? Több uniós államot ugyanis nagy koalíció kormányoz.
– Csak egy dolog kell az együttműködéshez, ha úgy tetszik, a kiegyezéshez, ez pedig az akarat! Annak az elfogadása, hogy sem a belpolitikai háborúskodás, sem egymás sértegetése nem viszi előbbre az ország szekerét. A nemzeti csúccsal szerintem egyébként megváltozott a helyzet, ma a gazdasági érdekképviseletek jelentős része, az emberek döntő hányada mind arról beszél, hogy muszáj megegyezni. Ebben a helyzetben a Magyar Szocialista Pártnak és ennek a kormánynak nincsenek görcsei! Fogadjuk el, hogy az elkövetkezendő másfél évben a választópolgárok is azokat támogatják, akik hajlanak valamiféle megegyezésre.
– Nógrádban, mint határ menti megyében különös jelentőséggel bír a magyar-szlovák kapcsolatok alakulása.
– Sok minden történt az elmúlt hetekben, a lényeget összefoglalva csak azt mondhatom, a nacionalizmus ön- és közveszélyes átok. Teljesen világos, hogy a magyarok és a szlovákok a határ mindkét oldalán egyébként jól együtt tudnak működni és nem bántják egymást. Emellett teli vagyunk testvérvárosi kapcsolatokkal, más célokból is sűrűn látogatjuk egymást. Szélsőséges csoportok és önző politikusok kegyetlen játéka az, ami az elmúlt időszakot jellemezte. Ebben a helyzetben nincs más, mint hogy beszélni kell arról, ami történt. Én a magam részéről a szélsőséges csoportok ellen mindig küzdöttem...
– Robert Ficonak ez aligha elég...
– Soha nem fogok személyében más politikust bántani, de azt el kell mondanom, hogy sokat romlottak azóta a magyar-szlovák kapcsolatok, amióta a pozsonyi kormányban nacionalista erők is szerepelnek. Abban persze igaza van Fico miniszterelnök úrnak, hogy a választók választanak, de Fico miniszterelnök úr döntött úgy, hogy kormányában teret ad a nacionalistáknak. Ennek a döntésének pedig szomorú következményei vannak – ezt láthatjuk.
– Közeledik a karácsony.
– Azt kívánom a nógrádi embereknek, hogy legyen áldott nyugalmuk és erejük többet beszélgetni, mint amennyit tévézni! Hívjanak oda másokat is az asztalukhoz, nyissanak ki egy üveg jó bort, és legyen nyitottak egymásra is! Magyarország eddig is megküzdött a nehézségekkel és ezután is meg fog küzdeni – ne adják fel! Ezt üzenem!