NPORT

Ezt követően folyamatos állapotromlás következett be. Pár nappal ezelőtt a MÁV Zrt. lebontatta az épületet, annak ellenére, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal ideiglenes védettség alá helyezte azt.

A régmúlt szép évtizedei
A napokban lebontott körfűtőház évtizedeken keresztül volt „otthona” kezdetben a gőz-, majd a dízelmozdonyoknak. A fűtőházat 1910-ben kezdték felépíteni és egy évvel később adták át. Ezt követően bővítették az épületet, fejlesztették a mozdonyfordító korongot, felépült körülötte a laktanya és a szociális épületek is. Az 1960-as években több kisebb átalakítást végeztek a fűtőházon. Ekkor épült meg a hátsó mellékhelyiség és az elektromos kapcsolószoba is, ezen kívül irodával, asztalosműhellyel, tanoncoktató-helyiséggel bővült az épület. Az 1990-es évek elején zárták be a település vasúttörténeti érdekességét, ezt követően kezdődött el kifosztása, pusztítása. A MÁV Zrt. elrendelésére leszerelték a fordító tengelyt és felszedték a mozdonyszínbe vezető sínpárokat. A Kisterenyei Körfűtőházért Egyesület 2006 februárjában alakult meg azzal a céllal, hogy fűtőházmúzeumot hoz létre.

A tervek között szerepelt, hogy nem egy statikus, mozdulatlan vasútüzemet mutatnak majd be, hanem egy ereje teljében lévőt: amely többek között működő kovácsműhellyel, korabeli eszközökkel és szerszámokkal szemléltette volna a valaha mindennapos fűtőházi szolgálatot. Természetesen korabeli gőzmozdonyokkal és járművekkel kiegészítve. A felújítás beleillett volna a város turisztikai, fejlesztési koncepciójába is. Az egyesület folyamatos tárgyalásokat folytatott a MÁV-val annak érdekében, hogy a tervek megvalósuljanak. A település önkormányzata szintén az épület megmentése mellett emelt hangot, akár úgy is, hogy új, más funkcióval lássák el az ingatlant. A város vezetése ígéretet kapott a MÁV illetékesétől, amely szerint előre értesítik az önkormányzatot a fűtőházzal kapcsolatos bármilyen intézkedésről.

Derült égből villámcsapás
Ezért „derült égből villámcsapásként” érkezett a vasúti társaság bontási engedélyre vonatkozó kérelme idén szeptemberben. – Mivel az elmúlt években folyamatos tárgyalásokat folytattunk civil szervezetekkel és a MÁV különféle részlegeivel, érdekeltek lettünk az épület fennmaradásában, illetve rekonstrukciójában – fejtette ki Szeberényi Endre, a bátonyterenyei önkormányzat műszaki osztályának vezetője, hozzátéve: – Ezért az ide vonatkozó törvények értelmében, elfogultság miatt, más eljáró hatóság kijelölését kellett kérnünk. Ezzel azt is el kívántuk érni, hogy a folyamatban lévő építéshatósági ügyben, mint érdekelt ügyfél, részt vehessünk, élve akár a jogorvoslati lehetőséggel is. Az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának jegyzőjéhez továbbította az ügyet.

A megyeszékhely építéshatósági irodája december 5-én a következő határozatot hozta: – A végzés a bátonyterenyei polgármesteri hivatalhoz december 10-én érkezett – az eljárást megszünteti, mert értelmezése szerint az ilyen jellegű bontási tevékenység engedély, illetve bejelentési kötelezettség nélkül végezhető. Egy tavaly módosított jogszabály ugyanis előírja, bontási engedélyt 1000 légköbmétert és kilencméteres építménymagasságot meghaladó épületek esetében kell kérni. A kisterenyei körfűtőház ugyan az első kritériumnak megfelel, azonban nem érte el a kilencméteres magasságot. Így engedély nélkül is hozzáfoghatott az ingatlan bontásához a MÁV, azonban a határozat még nem volt jogerős, mivel az ellen 15 napig lehetőség van a fellebbezésre, amit Molnár József, a kisterenyei részönkormányzat elnöke meg is tett. Ezt azonban nem várta meg a társaság és lerombolta az épületet.

Annak ellenére, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal észak-magyarországi regionális szervezete ideiglenesen, egy évre védelem alá vette a fűtőházat. Ezt a határozatot december 11-én a tértivevény szerint is megkapta a MÁV. Információink szerint az építési iroda és az örökségvédelmi hivatal munkatársa is december 10-én tájékoztatta telefonon a MÁV illetékesét arról, hogy folyamatban van az épület védelem alá helyezése. A vasúti vállalat tehát a védési határozat hivatalos ismerete mellett, annak átvétele után döntötte le a házat. December 13-án elindultak a gépek, és az eredmény visszafordíthatatlan.

Semmi sem érték, ami pénzbe kerül
– A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogi osztálya elé terjesztettem az ügyet, az illetékesek keresik, hogy mit lehetne a továbbiakban tenni, de sajnos, ami megsemmisült, azt már semmivel sem lehet visszahozni – hangsúlyozta Klenóczky Sándor műemlék felügyelő, hozzátéve: – Én is, és a salgótarjáni építési iroda illetékese is telefonon értesítettük a vállalatot arról, hogy ideiglenes védelem alá lesz helyezve az épület. Ennek éppen az a lényege, hogy ha valami a megsemmisülés, elpusztulás szélén áll, azonnal lehet segíteni! Amint mondta, információi szerint az ingatlan bontása is szabálytalanul történt, ugyanis nem a tetőt kezdték leszedni, hanem állítólag rákötöttek egy drótkötelet, meghúzták és összedőlt az épület. Nem hagytak alternatívát a fűtőház megmentésére.

– Attól válik valami műemlékké, hogy kevés van belőle, ezért kértem a vasút ügyintézőjétől, hogy nézzenek utána, mennyi fűtőház van még az országban. Ugyanis, ha több ilyen épület áll még hazánkban és mindegyik jobb állapotú, használatban van, vagy bármilyen funkciót ellát, akkor a hivatal visszavonta volna a védelmet. De nem foglalkoztak ezzel – fogalmazott Klenóczky Sándor. Mint mondta, évekkel ezelőtt, a pásztói vasútállomás műemlékké nyilvánításával egy időben kezdeményezték a kisterenyei épület védelem alá helyezését is. Akkor még benne volt a vasúti fordító korong, amely ma a „világ csodája” lehetne. Azonban, amint ezt a tervet megtudta a vasúti vállalat, rövid időn belül elbontotta a korongot, és ezért elálltak a védelem alá helyezéstől. – A MÁV a vasútállomás melletti víztoronyra is kérte a bontási engedélyt, mivel az országban több hasonló épület is van, nincs értelme a védettség alá helyezésnek – fejtette ki Klenóczky Sándor, hozzátéve: – Sajnos, napjainkban semmi nem érték, mert útban van. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben menekülünk mindentől, ami a múlt és ami pénzbe kerül.

Amint mondta, mivel ideiglenes védettség volt az épületen, amiről a MÁV megkapta az értesítést, így egy műemlékileg védett objektumot bontottak le. Ennek pénzbüntetés lehet a következménye, de igazából arra lenne szükség, hogy személyi konzekvenciája legyen a dolognak. Több okból is lehetne felelősöket keresni, egyrészt a bontás módja miatt, másrészt azért, mert a salgótarjáni építésügyi hivatal döntése még nem emelkedett jogerőre, amikor a bontást végezték. Arról nyilvánvalóan tudtak a vasúttársaságnál, hiszen többféle módon értesítették őket, hogy védelem alá helyezték az épületet.

„A MÁV-ot nem terheli felelősség...”
A témával kapcsolatban megkerestük a vasúti vállalatot is, az alábbi közleményt juttatták el részünkre: A Kisterenyei körfűtőház kapcsán valóban megkereste a MÁV Zrt.-t egy, a körfűtőház megmentésére létrehozott egyesület 2006-ban, akivel komoly, a MÁV oldaláról is pozitívan fogadott tárgyalások, levelezés és helyszíni egyeztetések folytak néhány hónapig, azonban azt követően, 2007. eleje óta nem volt folytatása az egyeztetésnek. Az Egyesület – vélhetően felmérve a költségeket és a lehetőségeket – azóta nem jelzett semmilyen további szándékot. Az épület nem állt védelem alatt, romos, életveszélyes állapotban volt, funkció nélkül.

A MÁV az ideiglenes védelem alá helyezésről szóló KÖH határozatot már a bontást követően, 2008. december 12-én vette kézhez, így ez ügyben a MÁV-ot nem terheli felelősség. Arra a kérdésünkre, hogy valóban értesítették-e őket telefonon arról, hogy folyamatban van az épület védelem alá helyezése, nem kaptunk választ. Ahogy arra sem, miért nem várták meg a 15 napot, amíg jogerőre emelkedik a salgótarjáni építési iroda határozata és ez alatt az idő alatt fellebbez-e valaki a döntés ellen. Ha a fentieket figyelembe vették volna, még ma is állhatna a vasúttörténeti érdekesség.