NPORT

A csaknem tízezres lélekszámú Pásztó kicsiben a tízmilliós Magyarország képét mutatja például a népességi jellemzők tekintetében. A város önkormányzata természetesen arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló vagy elérhető minden lehetséges eszközzel tovább szépítse, vonzóbbá tegye Pásztót.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Sisák Imre polgármester gondolatban már sok alkalommal vette számba: az adott időszakban mi a legégetőbb gond, baj, hol kell legsürgősebben közbeavatkozni? Nos a szép Margit Kórház korábbi hányattatásait tekintve bőven volt módja probléma megoldási tréningekre...

Pályájának tizenkét évvel ezelőtti indítása is szorosan kötődik bizonyos kórházhoz fűződő történésekhez, s az egészség ügyének előmozdítása később is újra és újra visszaköszönt polgármestersége éveiben. Álmatlan éjszakákat és örömöket is okozva. Ki ne emlékezne arra Nógrád megyében, hogy '95–96-ban az akkor regnáló kormány be akarta zárni a fekvőbeteg-ellátó intézményt? Ezután pedig időrendi sorrendben egy függőben lévő, megnyert címzett támogatás okozott fejtörést a fenntartójának. Szakmai berkekből ugyanis azt a javaslatot kapták, hogy mondjanak le erről és az ugyanilyen megnevezésű új támogatási formára nyújtsák be az igényt.

Biztos korábbi központi anyagi segítség vagy bizonytalan új? Ez volt a nagy kérdés, amire aztán – az utóbbi lehetőséget választva, az elnyert 1 989 milliárd forinttal – jó „válasz” született. Igazán figyelemre méltó nyugvópontra jutottak a korábbi harcok, dilemmák: a bezárás fenyegető pallosa után Pásztón megépülhetett az ország első mátrix-rendszerű fekvőbeteg-ellátó létesítménye.

– Ennek a kórházi címzett támogatási ügyletnek én voltam az egyik motorja. S ezzel összefüggésben többen úgy gondolták, hogy feltétlenül indulnom kell a választáson. Független jelöltként meg is mérettem... – vezette be számvetését Sisák Imre. S következett négy, (majd még kétszer négy év), ami sok munkával telt, viszonylag békésen. – Mindig rendszerben gondolkodó ember voltam, ezért, miközben egy pénzügyileg is jól működő kórház megvalósításán dolgoztunk, áttekintettem melyek a folyamatban lévő beruházások, hol vannak és melyek a legnagyobb problémák.

S mert mindig is fontos volt a környezetvédelem, a szennyvízhálózat teljes befejezését tűztem ki célul, ugyanis ennek kiépítettsége 1998-ban alig haladta meg a harminc százalékot. Hasznos és Mátrakeresztes városrészek pedig teljesen híján voltak ezen közműhálózatnak.

– Nagy falat volt ez is, de siker koronázta a vállalást: 2007-re teljesen elkészült a rendszer, ezzel együtt a szennyvíztisztító telepet is átépítették. Három ütemben, összesen 2,442 milliárd forintból valósult meg az ide vonatkozó terv, aminek jelentőségét, mibenlétét jól jelzi a tény, hogy mire az utolsó időszakához érkezett, a kezdeti kilencven körüliről hatvanhárom százalékra csökkent az állami hozzájárulás. A lakosságot érintő befizetések összegét ugyanakkor nem akarták emelni, s ezt tudták is tartani.

– A következő kihívásszerű elgondolása az volt Sisák Imrének, miként lehetne az idősek és a krízishelyzetbe került családok ellátását színvonalassá tenni? A fejlesztést ez esetben is pályázati szekér tolta.

– Az ország első kistérségi szociális mintaprogramját állítottuk össze, amelyhez a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium nyújtott támogatást, Pásztó városa pedig 70 millió forintos önerőt biztosított. Ez összességében 421 millió forintos fejlesztést tett lehetővé 2001 és 2004 között. A szociális program legfontosabb eleme az ötven férőhelyes, pásztói idősek átmeneti otthona megépítése volt. Hét településen az idősek klubjait korszerűsítettük, három mikrotérségi központban pedig családsegítő és gyermekjóléti szolgáltató egységet hoztunk létre. Tizennégy falu kapott kisbuszt a szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás feladatainak ellátásához. Az egész megyében hiányt pótolt a szociális projekt keretében megépült 12 férőhelyes gyermekek átmeneti otthona, amely szintén Pásztón valósult meg.

A munkaerő-piaci problémák mérséklése kiemelt jelentőségű a városvezetés számára. Az európai uniós előcsatlakozási programok nyújtottak segítséget e cél részleges megoldásában. A munka világából történő kirekesztés elleni küzdelem címet viselőt Phare-program negyven szociális területen dolgozó foglalkoztatását tette lehetővé 2004–2006-ban, 230 millió forint pályázati támogatással.

A környezetvédelmet érintő csatornahálózat-építés jogos következménye az út- és járdaépítés kérdésköre. Az út és járdaépítés 2002–2006 években 150 millió forintba került a városnak.
Visszatekintve az elmúlt tizenkét év fontos állomásaira, közoktatási helyzetképet is vázolt Sisák Imre, kezdve azzal, hogy az oktatás ügyét mindig is szívükön viselték, az intézményekre több mint kétszázmilliót fordítottak a mögöttünk lévő évek alatt.

– Nagy szívfájdalom, hogy közös irányítás alá kellett vonni oktatási, nevelési intézményeket, azonban a folyamatos központi elvonást akartuk ezzel kivédeni. A megtett lépés ellenére az idén 45 millióval kevesebb normatívát kaptunk az alapfokú oktatási intézmények fenntartásához – jelezte a polgármester. Szavai szerint egyértelműen Nógrád megye egyik zászlóshajója a Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola.
A fenntartói jogokat ugyan 2007-től Nógrád Megye Önkormányzata gyakorolja, mi szívünkön viseljük a fenti intézmény sorsát, ezért itt említem meg, hogy épp az átadását megelőző évben több mint harminc millió forintot költöttünk a gimnázium Rákóczi úti épületének teljes felújítására. A színvonalas oktatásról árulkodik, hogy idén a 106 érettségiző 4,5-ös átlagot ért el!

A városrehabilitáció keretei között pedig épp most kezdődik a magyar-francia két tannyelvű gimnáziumi épület külső felújítása. A Tittel Pál Kollégium fűtéskorszerűsítésére pedig Nógrád Megye Önkormányzatával közösen nyertünk el 20 millió forintot. Az alapfokú oktatási intézményeink közül a Százszorszép óvoda alternatív fűtési módra történő átépítését fejeztük be a fűtési idény kezdete előtt 26,6 millió forintból. A több mint százéves Margit Kórház régi épületének rekonstrukciós feladatait 390 milliós címzett támogatással valósítottuk meg, melyet 2004. január 26-án adtunk át.

Derült égből villámcsapásként ért minket a 2006. évi CXXXII. tv., amely a 125 aktív ágyból 105-öt megszüntetve bezárásra ítélte a sebészetet, a szülészet-nőgyógyászatot és jelentősen csonkította a belgyógyászatot.

– Mit lehetett ebben a nehéz helyzetben tenni a kilábalásért az önkormányzatnak – kérdeztük Sisák Imre polgármestert.
– Egyáltalán nem tudtunk azonosulni a szomszédos városok kórházainak – Gyöngyös, Hatvan – privatizációjával, jól lehet a Hospinvest Kft. Pásztón is megjelent ezzel a szándékkal. Pályáztunk és 35 millió forint támogatásból elvégeztük a még hiányzó akadálymentesítést. 2008. január 8-án volt egy feszült hangulatú találkozónk az akkori egészségügyi miniszterrel, akinek átadtam egy három és fél oldalas szakmai anyagot egy minta értékű kistérségi egészségügyi járóbeteg-ellátó központ létesítéséről. Ezt követően pályáztunk ezer egynapos sebészeti műtét elvégzésére, s a pályázatunk eredményes volt.

Természetesen a pásztóiak nem adják fel a reményt, hiszen azt szeretnék elérni, hogy az aktív ágyak száma bővüljön, s a lehetőségekhez mérten a korábbi kórházi struktúra térjen vissza. Ezután a helyi egészségügy újabb fontos tételéről szólt a városvezető. A Társadalmi infrastruktúra operatív program keretében 770 milliót meghaladó uniós forráshoz jutottak, s így elkezdődhetett az új 1175 m2-es szakrendelő építése, amelynek átadására várhatóan 2010. szeptember 30-án kerül sor. A sok gondot megélt Margit kórház továbbra is szép eredményeket mutatott és mutat fel. 2009. évben az Év kórháza címet is elnyerte a fővárosi Bethesda gyermekkórházzal közösen, s ami ritkaságszámba megy: továbbra is pozitív gazdálkodási mutatói vannak.

A fiatalok helyben maradását szolgálja a francia-, angol- és német- nyelv-oktatás, valamint a kiemelt számítástechnikai képzés a Mikszáthban. A 2010-2011. tanévben felvett 103 tanulót 250 jelentkezőből választották ki. A első lakáshoz jutó fiatal házasok helyben maradását az önkormányzati telekvásárlás esetén ötszázezer forint kedvezménnyel segítik. – A városrehabilitációra nyert uniós támogatásból eddig mintegy háromszázmilliós ráfordítás történt meg, s tudni kell, hogy a középületek megújításán túl közterületek is megszépülnek, szépültek, a Fő út menti járdák új díszburkolatot kapnak és a közvilágítást korszerű kandeláberekkel oldják meg.

– A kétfordulós pályázaton 705 millió forintot meghaladó pályázati forrás és jelentős önerő felhasználásával harminckét elemes program indult. Megszépül egy sor középület, így a Rajeczky Benjamin zeneiskola, a gimnázium, a kollégium, a városháza, a Csohány-galéria, a Szent Lőrinc- plébániatemplom és a ciszterci kolostor épülete. Turisztikai fogadóhely kialakítására, s a piac már régóta várt felújítására is sor kerül. Megújul a Deák Ferenc utca, a Szent Imre tér (ahol új játszóteret is fognak építeni) a Csillag tér és a Kossuth utca egy szakasza, valamint nyolcvan új parkoló kialakítása is megvalósul.

– Új hirdetőtáblák, utcabútorok kerülnek elhelyezésre, a két tannyelvű gimnázium előtt pedig szökőkút létesítése is része a feladatsornak. Az értékek megőrzése céljából pedig térfigyelő rendszert állítanak majd be a legforgalmasabb területeken, s bízom abban, hogy ezáltal, a közbiztonság helyzete is jobb lesz. Meg kell említeni, hogy környezetvédelmi tanösvény létesítését, valamint Pásztó történelmét bemutató kiadvány megjelentetését is magában foglalja ez a feladatcsomag.

– Eddig mintegy háromszázmillió forint beépítésére került sor. – 2009-ben fejeződött be a Csillag téri körforgalmi csomópont, a Fő út másfél kilométeres, valamint Mátrakeresztesen a Kékesi út két kilométeres belterületi szakaszának új aszfaltburkolattal történő ellátása. – Ez azért is lényeges, hiszen az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács tagjaként 2008-ban a kétéves operatív program jóváhagyása során 2,5 milliárd forint útépítési projektről döntött a tanács. Ebben egyetlen pásztói vagy térségi beruházás sem szerepelt, amit én nem hagytam annyiban, mert előzetesen nem történt semmiféle egyeztetés. Ennek eredményeként a testület új, számunkra kedvező lépést tett – mondta a polgármester, s így 146,5 millió forintos útépítés a városunkban is megvalósulhatott.

Más uniós projektek is megvalósítás alatt vannak Pásztón. A TIOP és a TÁMOP keretében a Balassi Bálint Megyei Könyvtár gesztorságával nyertünk el a Teleki László Könyvtár és Művelődési Központ részére Tudásdepó-expressz – Nógrádi kincsestár címmel 8,289 majd 9,151 ezer forintot. Az Államreform operatív program keretében is volt sikeres, 13,765 ezer forintos pályázatunk, amely a polgármesteri hivatal és intézményei szervezetfejlesztését célozza. Éppen elbírálás alatt áll egy TIOP-os pályázatunk az alapfokú oktatási létesítmények informatikai rendszerének korszerűsítésére és digitális táblák beszerzésére.

– A városrészekben, Hasznoson és Mátrakeresztesen elért jó eredményekre külön is felhívta a figyelmet Sisák Imre. Egyrészt emlékeztetett arra, hogy Hasznoson amellett, hogy új idősek klubja nyílt, felújították az óvodát, továbbá minden közmű kiépült. A katolikus egyházzal együttműködve tizenkétmillióból közösségi házat építettek fel. A létesítményhez az önkormányzat ingyen biztosította az építési telket. Hasznos városrészben egy új buszvárót is kialakítottak. Mátrakeresztes kapcsán egyebek mellett arról szólt a városvezető, hogy a 2005. április 18-i természeti katasztrófa után több mint hétszázmilliós ráfordítással történt meg a helyreállítás, és a védelmi célú, kisebb-nagyobb beavatkozások sorozata.
– Idén májusban és júniusban ugyanitt a rendkívüli esőzések az önkormányzatnak és a lakosoknak mintegy 118 milliós kárt okoztak. Ezért ismét vis maior támogatási kérelmeket nyújtottak be a Belügyminisztériumhoz, amelynek elbírálása folyamatban van. A 2010. június 1-jén a magyar kormány által kihirdetett veszélyhelyzet végre a hasznosi víztározó problémáinak megoldását is elindította. Az ÉRV Zrt. több száz millió forintos biztonságos üzemeltetést segítő feladat megvalósítását végzi jelenleg is.

– Sisák Imre a Pásztói Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsának is az elnöke. Melyek voltak az elmúlt időszak legfontosabb történései?
– A legfontosabb eredménynek a szociális feladatok ellátására irányuló társulás 2009. október 1-jei létrehozását tartom. Ennek eredményeként a területi gondozási központ keretében a szociális feladatokat 22 település társulásban látja el. – Sajnálom, hogy minden erőfeszítésem ellenére korábban ezt nem tudtuk létrehozni, hiszen megléte az elmúlt esztendőben mintegy hatvanmillió forint kiegészítő normatívát jelenthetett volna az ellátórendszer részére. Idén harmincmilliós plusznormatívát tudunk ennek révén „mozgósítani.” Ez azért fontos, mert olyan mértékben csökkentették a finanszírozást, hogy enélkül az elmúlt évi alapnormatíva összegét sem érné el a szociális intézményrendszer működésére szánt pénz. Két kistérségi busz pályázati beszerzése is lehetővé vált oktatási célokra. – Miután a munkahelyteremtés központi kérdés az észak-magyarországi régióban, a polgármester hangsúlyos történésnek tartja, hogy a megye egyik legfontosabb gazdálkodóegysége a Dension Audio Systems Kft. 2008. július 9-én Pásztón telepedett le. A cég 75 embert foglalkoztat. 2009-ben az ElektroMont Kft. kezdte meg a működését 12 alkalmazottal.

– Sisák Imre példákkal érzékeltette, hogy a munkahelyteremtést a városvezetés azzal is elősegíti, hogy nem növeli a helyi vállalkozók terheit, ezért 1997-től nem emelte a helyi adót. Munkaadó letelepedéséhez a gyors ügyintézéssel járulnak hozzá a város hivatalai.

– Az elmúlt nyolc év alatt az önkormányzatok finanszírozása rendkívüli mértékben csökkent, ez a számok nyelvén azt jelenti: Pásztótól 2006-tól összességében 617 millió forint normatívát és központosított előirányzatot vontak el. S ugyanakkor változatlanok maradtak a feladataink. Helyi adóval bizonyos mértékig lehetne ezt ellensúlyozni, csakhogy az állami elvonás ennek is gátat szab. Így elég nehéz változatlan színvonalon várost üzemeltetni.
Végül, de nem utolsósorban Pásztó igen sokszínű, tartalmas kulturális palettájáról is szólt Sisák Imre. Kiemelte egyebek mellett, a legaktuálisabb Gaál István-filmnapokat, Csohány Kálmán, Rajeczky Benjamin szellemi hagyatékának gondos ápolását. Hangsúlyozta a hagyományőrzés fontosságát, így a mátrakeresztesi és hasznosi búcsús ünnepek és népszokások életbentartását, a szőlő- és borünnepet, valamint a várossá nyilvánítás ünnepét a Zsigmond-napot.

– A felsorolt eredmények ismeretében természetesnek tűnik, hogy megméretteti magát a polgármester-választáson.
– Ez így van, hozzátéve, hogy nagyon sok pásztói, hasznosi és mátrakeresztesi embertársam biztatására is teszem ezt. Számomra a hit, a remény és szeretet hármas jelszavából következik a hűség. Keresztény emberként mindig hű maradtam a Jó Istenhez, a házastársamhoz és családomhoz, munkám során pedig Pásztó, Hasznos és Mátrakeresztes lakóihoz. Ma is vállalom, hogy legfontosabb vezérlő elveim a tisztesség, a család és a szolgálat. A jövőben is csak ezeket vállalhatom: a közélet tisztességét, a családok érdekeinek védelmét, s az itt élők szolgálatát. – Ezen elvektől vezérelve további szolgálatra jelentkezem! – zárta mondandóját Sisák Imre, Pásztó város polgármestere.