NPORT

A megyei jogú város ezzel tisztelgett a Nemzeti összetartozás napja előtt.

A cikk a hirdetés után folytatódik

 

A Hármashalom-kilátó íves, városi címerrel díszített védfala öleli magába a Kossuth-díjas építész, a néhai Makovecz Imre tervezte emlékhelyet. Ennek középpontjában, tizennyolc méter magasan Salgótarján első, 1940. június 2-án felavatott országzászlójának másolata áll, többszörös jelképeként a város és az ország sorsát, történelmét meghatározó időknek.

 

Alkalomhoz méltó volt az ünnepség, amelyben a Salgótarjáni Koncertfúvós Zenekar, a Kodály Zoltán tagiskola kórusa, a Nógrád táncegyüttes, valamint a Zenthe Ferenc Színház működött közre. Díszőrség kíséretében vonult be a háromszor öt és fél méteres nemzeti színű lobogó, majd ökumenikus istentisztelet következett.

Sipos Bulcsu Kadosa, az Északpesti Református Egyházmegye esperese úgy fogalmazott, nemzetünk mártírjainak egyetlen reménye volt: nem hiába vesznek oda. Megéri az áldozat, mert a magyar haza egykor azoké lesz, akik szeretik, akik képesek érte áldozatot hozni.

Németh Judit, a Salgótarjáni Református Egyházközösség lelkészasszonya azért fohászkodott, hogy a magyarság számára mindennél fontosabb legyen az összetartozás, hiszen csak az a nép halad előre, amely egy cél felé indul, amelynek fontos a haza és tudja személyes érdekeit e mögé helyezni.

Deme Károly, a Salgótarjáni Evangélikus Egyházközösség lelkésze azt hangsúlyozta: egy nemzet zászlaja egybegyűjti a népet, a sereget, egy nemes cél érdekében; irányt mutat, utat tör, a csüggedőket bátorítja, a lankadóknak erőforrás.

– Egy zászló nem pusztán egy szövetdarab, hanem olykor egész nemzetet képes megtestesíteni. Erre nagyszerű példák azok az események, amikor népek, nemzetek saját szabadságukért küzdöttek az elnyomókkal szemben... Amíg megvan csak egyetlen egy zászló is, él a nemzet! – szögezte le Varga András, a Salgótarjáni Katolikus Egyházközösség plébánosa, majd felszentelte az országzászlót.

Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, országgyűlési képviselő emlékbeszédében úgy fogalmazott: az országzászló egy speciálisan magyar találmány, amely nem jött volna létre a trianoni országvesztés kiváltotta össztársadalmi ellenállás nélkül.

Salgótarjánban 1940. június 2-án avattak országzászlót, az akkori polgármester, dr. Förster Kálmán kezdeményezésére a Szent Imre-hegyen, ahonnan az a megszállt, elcsatolt területről is jól látható.

– Trianon történelem, de amíg a határokon túl összegyűlik csak két magyar gyermek egy óvodában, két férfi a kocsmában, két hívő lélek az imaházban, addig élő valóság is – hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Melinda.
Mint mondta, a Nemzeti összetartozás napján azokra kell emlékeznünk, akik megőrizték az eltelt kilencvenkét esztendőben az összetartozás érzését, megőrizték anyanyelvünket, történelmünket, dalainkat, szilánkokra tört közös életünk megannyi darabját – rendőrségi zaklatások idején, börtönökben, karrierjük és érvényesülésük árán, sokszor a szegénység tudatos vállalásával. Ők Trianon igazi hősei!

 

 kepal 1: Díszőrség kíséretében érkezett az országzászló FOTÓK: GYURIÁN TIBOR kepal 3: A történelmi egyházak képviselői áldásukat adták az Országzászló-emlékhelyre kepal 4: Több tucat érdeklődő jelenlétében vonták fel ismét a nemzeti színű lobogót