NPORT

A kormány által megfogalmazottak szerint a járások létrehozása a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, valamint a jó állam kialakításának egyik eleme. Ezek lesznek az államigazgatás legalsóbb területi szintjét jelentő egységek, amelyek az államigazgatási tevékenységek, szolgáltatások döntő többségét minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben biztosítják.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Érvényesíteni kívánt cél a területi államigazgatás újjászervezése kiemelkedő elemének megvalósítása, az államigazgatás – jelenleg körzeti, helyi szinten működő szerveinek – járási szintű integrálása, az identitásra, a közösségépítésre, a településszerkezeti adottságokra és a szakmai teljesítőképességre alapozott, hosszú távon stabil járás létrehozása. A járási rendszer kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány. Ennek szakmai megalapozása érdekében kutatóintézeti tanulmány készült. A közigazgatási minisztérium a járások számára vonatkozó javaslat kialakítása kapcsán figyelembe vette a kutatói javaslatokat, valamint az előzetesen lefolytatott egyeztetéseket is. Ezekre alapozva alakult ki a KIM, mint a járások előkészítéséért felelős szaktárca javaslata, amelyet a fővárosi és a megyei kormányhivatalokkal is egyeztetett.

A járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egységének a kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében tarja szükségesnek a kormány. Alapelv a gyors és könnyű hozzáférés biztosítása az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a létező ügyintézési helyszínek megőrzése, a területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú rendezése, valamint a megyék határainak megőrzése. Cél továbbá, hogy a települések „jól érezzék magukat” ott, ahová beosztják őket, de ha ez mégsem így alakul, lehetőség lesz a járásváltásra.

A járások és a járási kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként állnak fel 2013. január elsejével. Legfontosabb teendőjük a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási feladatok ellátása lesz. Ennek alapján a járási kormányhivatalokhoz kerülnek a jegyző – kivételesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője – hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek, illetve a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistérségi kirendeltségeinek, ügyfélszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek.

A tervezet szerint országosan 168, Nógrád megyében pedig 6 járás jön létre (lásd keretes írásunkat! – a szerk.), a fővárosban pedig hét, úgynevezett körzetet alakítanak ki. Várhatóan ez év februárjában kerül az országgyűlés elé a törvényjavaslat, a járási székhelyeket és az illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig június végén fogadhatja el a kormány.