NPORT

A városközpont funkcióbővítő rehabilitációján belül négy projektelem valósulhat meg, uniós támogatással: a KERT fölé elképzelt, s Finta József által tervezett 250 férőhelyes parkolóház, további 261 felszíni parkoló kialakítása, az Apolló Mozi ifjúsági kulturális központtá történő átalakítása, valamint a Múzeum tér átépítése.

A párhuzamosan zajló városfejlesztési programok közül kiemelkedik a SKÁID Kodály Zoltán Tagiskola újjáépítése, a megyei önkormányzat retró múzeum projektjének indítása, a Karancs Szálló vállalkozói tőkéből és európai uniós támogatásból megvalósuló rekonstrukciója, valamint a várost észak-dél irányban átszelő kerékpárút első ütemének építése. Mindezek többsége önkormányzati beruházás – mondta el érdeklődésünkre Lőrincz Gyula, a városfejlesztési iroda vezetője.

Élhetőbb várost szeretnénk! – hangzik el többször is a fejlesztési elképzelések előkészítésénél, de azt is látni kell, hogy a forrás szerzés alapvetően meghatározza: mikor mit vállalhat be egy város, különösen akkor, amikor a kormányzati megszorító intézkedések hatására tízmilliókkal csökken a fejlesztésre szánható összeg – szögezi le elöljáróban az irodavezető.
A lehetőségek és a szükségletek elegyéből kirajzolódik egy megújító program, amely folytatja a belváros korszerűsítését, ugyanakkor már bizonyos réteg igényeknek is eleget tesz.

– A belváros funkcióbővítő rehabilitációjának első ütemére 1,2 milliárd forint áll rendelkezésünkre, miután a projekötletünket az észak-magyarországi regionális tanács befogadta és a kormány előzetes nevesítésre érdemesnek találta – mondja Lőrincz Gyula.
– Talán már a felvezetésemből is érződik, hogy hosszas egyeztetések, számos tervezési folyamat előzték meg a döntést. Legtöbbször azzal a felvetéssel találkozom, hogy most akkor ki épít parkolóházat Salgótarjánban? Kezdjük ezzel a problémakörrel.
Nos, az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) megállapítása szerint a megyeszékhely egyik legnagyobb gondja a parkolóhelyek hiánya. Évekkel ezelőtt is gondolkodtak már a megoldásán, s így került képbe egy helyi kezdeményezés, amely a Meszes oldalában képzelte el a megoldást, a Kálvária mellett, de volt terv a Gagarin iskola sportudvara alatti megoldásra is. További alternatívát jelenthet (az IVS-ben megtalálható) az úgynevezett kis főtér alatti mélygarázs megépítése, amiről számos fórumon hallhattak már a salgótarjániak. Talán emlékeznek rá, ez egy automata rendszerű parkolóház lehetőségét vázolta. Ennek a konstrukciónak az egyetlen hátulütője a terület jogi státusza volt.

Hasonló mélygarázs kialakítása után precedens értékű ítélet született Sopronban, amely kimondta, hogy a belvárosi terület az önkormányzat törzsvagyonát képezi, így nem osztható meg. Márpedig, ha nem osztható meg, akkor nem valósulhat meg magánerős beruházás keretében, márpedig a belvárosi rehabilitáció egyik fontos kritériuma, hogy a beruházás egy bizonyos százalékát magánerős projekt keretében kell megvalósítani.

Így kényszerültünk egy harmadik megoldást találni, amiben segítségünkre volt Finta József tervező, aki a Hild-érmes városközpont kialakításában is részt vett egykoron. Az ő elképzelése szerint a József Attila Művelődési és Konferencia-központ KERT-je fölé oszlopokon épülne meg a parkolóház, követve a hegy vonulatát. Statikailag a dolog kiállta a próbát, s egy légiesen könnyű, modern szerkezetet képzeljenek el, amelynek spirális feljárója ott lenne, ahol jelenleg egy lépcső visz fel a Kistarján útra. A korábban említett mélygarázs nem lett elvetve – hangsúlyozta az irodavezető, mindössze átsorolták a második ütembe. Amíg ennek a részletei el nem dőlnek, addig a kis főtérhez sem nyúlnak, hiszen itt bármilyen beavatkozás egyirányúvá teszi a folyamatot.

Lőrincz Gyula a második projektelemről, az Apolló Mozi ifjúsági kulturális centrummá alakításáról elmondta, hogy itt is felajánlotta segítségét az egykori tervező, Magyar Géza. A tervek lassan összeállnak, így az egyes funkciókat közösen hangolja össze a jelenlegi kezelő, a Salgó Vagyon Kft., a városi főépítész, valamint Magyar Géza tervező csapata.

– A város vezetésének céljai között szerepel, hogy Salgótarjánt a térség kulturális központjává tegye. Ennek egy fontos része lesz a mozi épületének átalakítása, elsősorban a helyi ifjúság igényeire szabva – emelte ki Lőricz Gyula.
– Az alternatív kulturális központban helyet kapna egy művész mozi, zenekari próbaterem, pódiumszínpad, klubhelyiség, drámapedagógiai műhely, játszóház, és a SITI is. A projekt bő félmilliárd forintba kerül, s azért ennyibe, mert egy sor új szabványnak is eleget kell tenni. Ilyen az akadálymentesítés, amely olyan elemeket is tartalmaz, amelyek költsége vetekszik az épület felújítás költségével. Szorosan ehhez kapcsolódik az épület körüli tömb rehabilitációja, ami gyakorlatilag a Múzeum tér teljes átépítését jelenti. Ebben ugyancsak nagy segítséget kapunk Magyar Géza és Szabó Márton tervező uraktól, de beépíthetőnek érzem a projektbe a Salgótarjáni Polgári Kör által felvetett történelmi sétány gondolatát is, amelynek a Múzeum téren lehetne az első állomása.

A kapcsolódó projektek közül kiemelkedik a retró múzeum megvalósítása, amely a megyei önkormányzat 1,4 milliárd forintos tervezett összköltségű kiemelt projektje. Igaz, idő közben az ötlet fő gazdája kivonult az elképzelés megvalósításából, de ettől a turisztikai attrakció vonzereje nem fog csökkenni. Eddig finanszírozási gondok nehezítették a főtér egy újabb magánerős beruházásának, a Karancs Szálló rekonstrukciójának a megvalósulását, de remélem, idén pont kerül ennek a végére is. Egy későbbi ütemben valósulhat meg az egykori Centrum Áruház, Lakberendezési Áruház és volt nyomda telektömbjén tervezett bevásárló- és szórakoztató központ építése, szintén a magánszféra bevonásával.

Lőrincz Gyula elmondta, hogy napjainkban a város egyik legnagyobb horderejű felújítása kezdődhet meg: a Kodály tagiskola újjáépítése. Mint ismeretes, a diákokat már elköltöztették, a közbeszerzési eljárás eredményes volt, e héten kerül sor a közbeszerzési eljárás lezárására, a kivitelező megbízására. A beruházáshoz kapcsolódik az Arany János tagiskola részleges felújítása is, amit praktikussági okokkal magyarázott az iroda vezetője; a két intézmény együttes pályázata nagyobb hányadú támogatást tesz ugyanis lehetővé. Az összköltség így is eléri a 772 millió forintot, amelyből 282 millió forint az önerő.

Végezetül szólt a három évvel ezelőtt társadalmi vitában megfogalmazott kerékpárút elképzelésről is, amelynek az első üteme 137 millió forint támogatást nyert, nem utolsó sorban Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester közbenjárására. A turizmus fejlesztése mellett a kerékpárút mellett szól az is, hogy javítsuk a helybéliek munkába járásának lehetőségét, egy biztonságosabb kerékpárúttal, másrészt pedig segítsük a környezetbarát közlekedés terjedését városunkban – fogalmazott Lőrincz Gyula.