NPORT

Cikkünk összefoglalja, hogy milyen károkat voltunk kénytelenek elszenvedni.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság elnöke lapunknak összefoglalta, az akkoriban kialakult helyzetet és segített a pontos adatok tisztázásában.

– Milyen károkat okoztak tavaly Nógrád megye településein, a rendkívüli időjárási események?
– A 2010-es késő tavaszi, kora nyári csapadékos időjárás következtében az ár- és belvízi helyzet Nógrád megyében is kritikus volt. Az Ipoly és a Zagyva folyó mentén kialakult áradások és a rendkívüli esőzések miatt nagyon sok településen – a magántulajdonban, az önkormányzati tulajdonban és a mezőgazdaságot érintően is – jelentős károk keletkeztek. Pontos statisztikával rendelkezünk, hogy a 2010-es évben mennyi településről érkezett be vis maior támogatásra igény. Ezek alapján elmondható, hogy 60 települést ért valamilyen kár, amelynek következtében 114 esetben nyújtottak be kárigényt. Az igényelt támogatás összege meghaladta a 868 millió, a megítélt támogatás pedig a 340 millió forintot.

A magántulajdonú lakások tekintetében 20 házban keletkezett kár, mintegy 112 millió forint értékben. A kormány ebből 16 lakhatatlanná vált lakás vásárlására nyújtott 35 millió forint támogatást, amely 36 lakót érintett. A fennmaradó lakásokat érintően a biztosító illetve a vöröskereszt oldotta meg a problémát. Külön kiemelném a Pásztó város közigazgatási területén lévő hasznosi víztározón kialakult rendkívüli helyzetet, ami miatt – kezdeményezésemre – a kormány részéről elrendelték a veszélyhelyzetet, de szerencsére a gátszakadás katasztrófája nem következett be. A gátat érintően az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. a biztonság megteremtése érdekében jelentős műszaki munkálatokat végzett, közel 500 millió forint értékben, amelynek végeztével a térség biztonsága nagymértékben megnövekedett. Azonban a teljes körű biztonság megteremtése miatt – a Kövicses-patakon – szükséges egy záportározó megépítése, amelynek tervezési munkálatai folyamatban vannak. Összességében az elmúlt évben, Nógrád megyében közel 5 milliárd forint kár keletkezett.

A mezőgazdaságot is súlyosan érintette a kialakult időjárási helyzet, amelyről szintén pontos kimutatásokkal rendelkezünk. A keletkezett kár a kertészeti ágazatban, a növénytermesztésben, az állattenyésztésben, valamint a halászati és vadászati ágazatban meghaladta a 3 milliárd 335 millió forintot. A szántóföldeket és a növénytermesztést érintően az összes szántóterület 13-14 százalékán jelentkezett tartósan belvízkár. Ennek következtében a nyári érésű növények vetésterülete 8 százalékkal csökkent és mintegy 450-500 hektárnyi terület pedig betakarítatlan maradt. Gyümölcsültetvényeinkben 104 hektáron okozott kárt a vihar és a jégverés. A kertészeti és a növénytermesztési ágazatban, mintegy 2000 gazdálkodót sújtott a belvízkár.

– A 114 igénylés közül mennyit tartottak támogatásra érdemesnek a vis maior keretből?
– A megítélt támogatás, az igényeltnek közel 40 százaléka volt. A benyújtott pályázatok között voltak elutasított és visszavont pályázatok.
– Milyen nagyságrendűek voltak a kárigények?
– A kárigénylés helyzetével a kormányzat kiemelten foglalkozott. Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 10 milliárd forintot csoportosított át a meglévő településfejlesztési forrásokból. A 2010-es késő tavaszi, kora nyári események kapcsán megrongálódott utak, vagy egyéb más létesítmények rekonstrukciójához több pályázat is kapcsolódott. Ezekből az öszszegekből 3 milliárd forint útfejlesztésre, 4 milliárd forint a településeket érintő előzetes regisztrációs felhívásos pályázatra, 3 milliárd forint pedig a helyi és a térségi jelentőségű vízvédelmi rendszerek megépítésére ítéltek meg. Ebbe beletartozik a záportározók, pályázatonkénti maximum 250 millió forintos támogatása, valamint a gátak megerősítése, a patakmeder szélesítése és egyéb árvízvédelmi jellegű beavatkozás támogatása is. Ezek a pályázatok nemrégiben zárultak le. Ezen kívül folyamatban van még egy pályázati kiírás, de ez már nem az árvizes beruházásokhoz tartozik. Összesen 3,1 milliárd forint áll rendelkezésre, ami lehetővé teszi nagyobb záportározók létesítését, valamint megoldást jelenthet a belterületi csapadékvíz elvezetésben. Emellett lehetőség nyílik patakmeder tisztítás és szélesítés, vagy gátrendszerek építésére illetve megerősítésére is. Ezek a pályázatok a biztonság növelése érdekében lettek kiírva, ami véleményem szerint új lehetőséget nyitott Nógrád megyében.
– Ezek fényében hogyan foglalhatjuk össze a múltat és mit hoz a jövő?
– A helyzet áttekintése érdekében megvizsgáltattam az elmúlt évek pályázatait. Megdöbbentő dolgok kerültek napvilágra. Szennyvíz, belterületi csapadékelvezetés, tározóépítés, vagy ivóvízrendszer rekonstrukció címén, mintegy 17 milliárd forintot kapott régiónk a következő felosztásban: Borsod-Abaúj-Zemplén megye 10, Heves megye 6, míg Nógrád megye 1 milliárd forintot. Ez azt gondolom, jól mutatja az előző vezetés érdekérvényesítő és lobbi képességét. Az aránytalanságot az is bizonyítja, hogy ebből az 1 milliárd forintnyi pénzből, közel fél milliárdot a maconkai víztározó kettes ütemének építése vitt el. Bár ez egy többfunkciós beruházás volt, amit a vízvédelem és a turizmus szempontjából is kiemelkedően fontosnak ítéltek meg, de összességében azt gondolom, hogy a korábbi időszakhoz kapcsolódó teljesítmény kritikán aluli volt. Utólag is helyesnek vélem azt, hogy ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztattuk. A megfelelő szintű tájékoztatás és az önkormányzatok tettekre való sarkallása volt az első mozzanat a sikerhez vezető úton. Emiatt szervezte meg az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács az önkormányzati és a vállalkozói világot érintő tájékoztatásainkat és irányítottuk rá a figyelmet a pályázati rendszerekre és a lehetőségekre. Arra próbáltuk ösztönözni az érintetteket, hogy ez egy olyan vissza nem térő lehetőség, amivel élniük kell. Nagy örömmel tudok beszámolni arról, hogy csak a helyi- és térségi vízvédelmi rendszerek pályázatai kapcsán, mintegy 2 milliárd forint értékben érkezett igénylés Nógrád megyéből.

– Mennyi település igényelt támogatást és milyen fázisban vannak ezek a pályázatok?
– Az előző gondolatmenethez még azt hozzá kell tennem, volt olyan pályázat, amelyet formai okokra hivatkozva kellett elutasítanunk. A legtöbbnek sikerült pótolni a hiányosságait, így utólag ezek is befogadásra kerültek. A következő települések adtak be pályázatot: Szirák és Ecseg záportározó építésére, Szurdokpüspöki a belvízi problémák megoldására. Utóbbi településnél a Zagyva folyó ártere komoly belvizes problémát okozott. Pásztó városa patakmeder szélesítésére adott be pályázatot. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság két pályázatot nyújtott be. Az egyik, a mátraverebélyi – tulajdonképpen – egy száraztározó rekonstrukciója, a másik pedig Szécsényben, a Szentlélek-patakhoz kapcsolódó fejlesztésre vonatkozik. Ipolytarnóc pályázata az Ipoly folyó magas vízszintjénél folyamatosan fellépő problémákat orvosolná. Mihálygerge egy kisebb tározó építését tűzte ki célul, és hasonlóképp Nógrádsipek is. Nagylóc, Kozárd és Cserhátsurány záportározók építésére nyújtottak be pályázatot. Patvarc község a belterületi csapadékvíz elvezetését szeretné megoldani pályázati forrásból. Ezeknek a pályázatoknak nagy része befogadásra került. Viszont formai okok miatt a sziráki, a cserhátsurányi, a kozárdi és a patvarci projektet el kellett utasítanunk. A regisztrációs pályázatunkra Nógrád megyéből több mint két tucat település jelentkezett. Ezeken a településeken, a rendkívüli időjárási helyzet okozott igen jelentős károkat a vízelvezető árkokban, a közintézményekben, vagy az utakban. Mintegy 1,7 milliárd forintnyi pályázati forrásra jelentkezett igény. A támogatási igény a régióból meghaladja a 7,3 milliárd forintot. Nagyon bízom benne, hogy a Nógrád megyéből befogadott pályázatok döntő többségét támogatni tudjuk.
– Mennyire volt nehéz megmozgatni a településeket, a pályázati felhívások tekintetében?
– Egyfajta várakozást érzékeltünk a települések részéről, de ez csak az érem egyik oldala. A nagyobb probléma az, hogy rengeteg településünk küszködik a fenntartási költségek hiányával és közülük nagyon sokan önhibájukon kívül hátrányos helyzetűek. El kell mondani, hogy a regisztrációs pályázat esetében összességében 95 százalékos, míg az árvizes beavatkozásnál 100 százalékos támogatási intenzitást lehet igénybe venni. Ez az önkormányzatoknak egy olyan lehetőség, amelyekkel tényleg élni kell. Én úgy látom, hogy a polgármesterek többségének nagy a felelősségérzete. Nemcsak megfontolták ezt a lehetőséget, hanem anyagi áldozatot is vállaltak annak érdekében, hogy pályázataikat elkészítsék és beadják. Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy a települések nem nyerhetnek el 100 százalékos támogatást, és minden problémájukat nem tudjuk egy csapásra megoldani. Láthattuk milyen volt a múlt és ehhez képest a jövő, hogy a regisztrációs pályázat kapcsán több forrás fog beérkezni megyénkbe, mint ami az elmúlt 4 évben összesen. Úgy gondolom, hogy a jövőben is mi mindent meg fogunk tenni azért, hogy Nógrád megye érdekei maximálisan képviselve legyenek.