NPORT

– Hogyan értékeli az elmúlt időszakot, mit emelne ki, mit tart miniszterelnöksége legfontosabb eredményének, illetve kudarcának?
– Egy évvel ezelőtt Magyarország évtizedek óta nem tapasztalt, súlyos válságban volt, ami részben a világgazdasági válságból, részben az ország mély, belső megosztottságából fakadt. Ekkor három dologra vállalkoztunk: egyrészt arra, hogy visszafordítjuk a szakadék széléről az országot, másrészt arra, hogy a gyarapodás érdekében lerakjuk a hosszú távú növekedés alapjait. Ugyanakkor tudtuk, hogy ezeket a célokat csak fájdalmas változásokkal lehetett elérni, ezért igyekeztünk olyan intézkedéseket is tenni, amelyek az igazán rászorulók számára enyhítik, elviselhetőbbé teszik a mindenkit érintő áldozatvállalást. Én azt gondolom, hogy mindhárom ígéretünket be tudtuk tartani.

Azt, hogy az ország visszafordult a szakadék széléről másfél millió család tanúsítja, azok, akiknek a devizahitelét tavaly 310 forintos euró-árfolyamon váltották, ma pedig ötven forinttal olcsóbban. Ez mindenképpen óriási megkönnyebbülés. Családok élete és megélhetése, hitelre vett lakásaik, autóik sorsa múlt ezen. Ami pedig a stabilitást és a gyarapodást illeti: az intézkedéseknek köszönhetően már idén tovább fog csökkenni az államadósság szintje. Különböző, független elemzők a jövő évtől pedig Magyarországon már 3-4 százalékos növekedést várnak. Ezek az adatok azt jelzik, hogy hazánk előbb esett túl azon a nagyon nehéz válságkezelési, kiigazítási szakaszon, ami az európai országok többségénél még csak most következik.

Ma hazánkat az egyik legbiztonságosabb országnak tartják Európában, miközben azt hallani, hogy Görögország miatt recseg-ropog az eurozóna. Mindeközben a magyar forint még erősödött is, a jegybanki alapkamat pedig 20 éve nem volt ilyen alacsony. Amikor miniszterelnök lettem az első beszédem első mondataiban azt mondtam, hogy az intézkedések döntő többsége fájdalmas lesz. Azt is mondtam, hogy ezeket mindenkinek el kell viselnie annak érdekében, hogy túljussunk a nehéz időszakon. Az emberek többsége megértette, hogy ezekre az intézkedésekre szükség van és támogatta törekvéseinket. Számtalan lépést tettünk annak érdekében, hogy ne legyenek elviselhetetlenek a nehézségek.

Létrehoztunk egy krízisalapot, amelyből eddig több mint százezren részesültek, itt Nógrád megyében is. A munkanélküliséget növekedését mérsékeltük azzal, hogy eddig százezernél több munkahelyet sikerült megtartani állami támogatással. Elindítottuk az „Út a munkához” programot, amely további százezer embert vezetett vissza a munka világába, olyanokat, akik évek, akár évtizedek óta nem dolgoztak. Ahogy az ország több részén, úgy Nógrád megyében is óriási gondot jelent, és társadalmi feszültségeket generál, hogy sokan, bár képesek lennének a munkára, otthon ülnek és a segélyt várják, miközben mások dolgoznak. Ebben a kérdésben tisztességes, előremutató megoldást az jelent, ha megpróbáljuk a munka világába visszasegíteni azokat, akik képesek dolgozni. Annak a lépésnek is több millió ember örült hazánkban, amikor a banki kódex bevezetésével gátat szabtunk a bankok egyoldalú szerződés-módosításainak, csökkentettük az ügyfelek kiszolgáltatottságát. Vannak persze tanulságai is a válságnak: nem nyújtózkodhatunk tovább, mint ameddig a takarónk ér. Ezt a hibát már sokszor elkövettük, azonban most az elsők között tettük helyre Európában – remélem hosszú időre.
– Miért nem vállalta a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltségét a következő ciklusra?
– Egyértelmű volt az első naptól fogva, és már akkor ki is jelentettem, hogy csak egy évre vállalom a feladatot. Nem lehetett volna ezt a programot úgy végig csinálni, ha azon gondolkodom hogyan tartsam meg a hatalmat. A válságkezelő kormány döntéseinek így nem kellett, hogy a szavazatok maximalizálása legyen a célja, nem kellett a következő heti közvélemény-kutatás eredményeit nézni. Arra tudtuk fordítani az energiáinkat, hogy minden szükséges lépést megtegyünk a válság ellen és a következő tíz évre rendbe tegyük az alapokat, amelyekre az ország gyarapodása épülni tud. Ma is azt mondom, hogy akkor is szükség volt ezekre a lépésekre, ha azok rövid távon szavazatokat visznek el. Szerencsére volt a programunk mögött felelős többség – amely ezeket az intézkedéseket megszavazta a parlamentben – a saját pártérdekeit az ország érdekei mögé rendelve.
– Mik a tervei az országgyűlési választásokat követően?
– Egy hosszabb szünetre készülök. Egy ilyen feladat után az embernek ki kell takarítani a fejét, egyfajta megtisztulásra van szükség, mert eléggé mérgező az a környezet, amiben mozgok. Másrészt óriási adósságom és hiányom van a gyermekeim felé felhalmozva, amit törlesztenem kell, úgyhogy a következő hónapok mindenképpen a családomról fognak szólni. Aztán majd eldöntöm, hogy merre megy tovább az életem.
– Mi jut eszébe Nógrád megyéről?
– Ezt a megyét nagyon megviselte a rendszerváltás, ezért infrastrukturális fejlesztéssel, oktatás-fejlesztéssel, munkahelyteremtéssel kell elmozdítani a mélypontról. A kormány mindent megtesz ennek érdekében: iskolák, bölcsődék, óvodák újulnak meg, rendbe rakjuk a 21-es számú főutat, reményeink szerint néhány év múlva kétszer két sávon lesz már autózható. Számos fejlesztés már lezárult, vagy épp folyamatban van. Megújult a salgótarjáni buszpályaudvar, korszerűsítik a kazári iskolát Szécsényben kistérségi szakorvosi rendelő épül. Ezek a beruházások már az építkezés megkezdésekor munkalehetőséget biztosítanak.

A bátonyterenyei kistérség Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetű kistérsége, ezért kiemelt figyelmet fordít rá a kormány harminckét másik kistérség mellett. Csak ebben az egy térségben négy milliárd forintot fordítunk uniós fejlesztésekre. Arra törekszünk, még a válság közben is, hogy támogassuk a munkahelyteremtő, munkahelymegtartó beruházásokat és fejlesszük az ipari parkokat. Nógrád megyének ilyen komplex felzárkóztatásra van szüksége, épp ezért zajlik jelenleg is egy ilyen program uniós és hazai források támogatásával. Azt remélem, hogy a következő 3-4 évben minden nógrádi számára érezhetővé, tapinthatóvá válik majd az eredménye mindannak, ami most még csak elkezdődött. G