NPORT

A szakmai konferencia háziasszonya Koháry Ilona projektmenedzser volt, aki külön köszöntötte dr. Barta László megyei főjegyzőt, Kriston Pétert, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnökét, a megyei önkormányzat képviselőit, a pályázatban részt vevő iskolák vezetőit, pedagógusait és az érdeklődő szülőket.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A Rózsavölgyi iskola növendékeinek muzsikáját követően dr. Barta László mondott köszöntőt.
– Az Új Magyarország fejlesztési terv Támop kompetenciaalapú oktatás című programjában a Nógrád Megyei Önkormányzat öt közoktatási intézménye – a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a salgótarjáni és bátonyterenyei székhelyű Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium, a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium több mint hétszáz diákja és százharminc tanára vesz részt. A támogatás összege 127 millió forint, amelyből ötven- millió a képzésre és a szakképzői díjakra, 15 millió a taneszközökre, tízmillió forint informatikai eszközökre fordítható. A pedagógusok tiszteletdíjára 25 millió forintot különítenek el – ismertette a tényeket a főjegyző, aki azt is hozzátette: nehézkesen és későn sikerült elérniük a támogatási szerződés megkötését.

– Tankönyvek, módszertani segédanyagok hiányoznak még a helyi programok elindításához – szögezte le dr. Barta László, a rendszer eddigi hiányosságait sem rejtve véka alá. A főjegyző a közoktatásra fordítható kevés forrásról, a háromhavonta változó közoktatási törvényről is szólt. Mint elmondta: a megyei önkormányzat hét közoktatási intézményt működtet több mint ötven telephellyel, közel húsz településen, négyszáz pedagógussal, 4060 tanulóval, négyszáz kollégistával. Az intézmények éves költségvetése ez évben több mint két és fél milliárd forint.

– A megyei önkormányzat számára kiemelt feladat a közoktatás tárgyi és személyi feltételeinek és a minőséget biztosító módszerek bevezetésének biztosítása. Egyszerre kell figyelemmel lennünk az intézmények teljesítménymutatójára, a munkaerő-piaci elvárásokra, a tanulói és a pedagógusi érdekekre és a folyamatosan változó pénzügyi-gazdasági feltételekre is – emelte ki dr. Barta László, aki arra kérte az elmúlt évek legintenzívebb közoktatási programjában részt vevőket: mindvégig a diákok érdekeit tartsák szem előtt!

Puskás Aurél, az Educatio Kft. szakmai vezetője előadásában a Pisa-felmérésekről szólva elmondta: a szövegértést, a matematikai, természettudományos kompetenciát és a problémamegoldást vizsgáló nemzetközi mérések az iskolarendszer és a gazdaság, a munkaerőpiac közötti kapcsolatokra fókuszáltak, hiszen a képzett munkaerő megjelenése befektetési döntéseket hoz magával.

– Az Európai Unió a jó minőségű közoktatást nemzeti ügynek tartja, de hozzátesz egy közös közoktatási stratégiát is, amely a versenyképességet hivatott szavatolni. Mindez a társadalom minőségének javulását, a kooperáció képességét, az egyéni boldogulást és öngondoskodást, a vállalkozói készségek fejlesztését is magával hozza – nyomatékosította a szakember, aki az egész életen át tartó tanulást, az esélyegyenlőség megteremtését is kiemelte.

– A kompetenciaalapú oktatás a használható tudás, a képességek, az attitűdök fejlesztésén alapul – fogalmazott az előadó, aki a cselekvésközpontú tanulásszervezési eljárásokról, a gyermekközpontú módszertanról, a tanulók és pedagógusok közötti kooperációról, az árnyalt értékelésről, s a hálózati tanulási feltételek megteremtéséről is beszélt. Kapcsáné Németi Júlia, az Educatio Kft. szakmai vezetője az esélyteremtő és befogadó pedagógiáról osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

A délutáni szekcióülésen Sóváriné Sárogh Éva kompetenciaterületi mentor a szövegértésről és szövegalkotásról tartott előadást, Rápli Györgyi programfejlesztő közoktatási szakértő a művészeti iskolák kompetenciafejlesztéséről szólt, Hodossy Attila kompetenciaterületi mentor a matematikai-logikai kompetenciaterületet elemezte, míg Koháry Ilona a sikeres projektmenedzsment mibenlétét fogalmazta meg.