NPORT

Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ kérdésünkre adott alábbi tájékoztatásában az álláskeresők számának változásairól, a létszámleépítésekről, munkaerő-keresletről és a képzésekről is olvashatnak. A válság negatív hatásai a gazdaság minden területét elérték tavaly az észak-magyarországi régióban is: nem csak a termelő-, hanem a szolgáltatószektor is szembesült a fizetőképes kereslet csökkenésével, amit a létszámleépítések növekvő száma, a gazdasági szféra munkaerő-keresletének jelenős visszaesése, a munkaerő-piaci feszültségek növekedése jelzett.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009 I–III. negyedévében Nógrád megyében a 15–74 éves népességen belül átlagosan 67,1 ezer főt foglalkoztattak, míg a munkanélküliek száma elérte a 12,9 ezret. A foglalkoztatási ráta 42,5 százalék volt, amihez 16,2 százalékos munkanélküliségi ráta társult. Mindkét mutató országosan és az észak-magyarországi régióban is romlott a 2008 első negyedévi adatokhoz képest. Nógrád megye munkaerőpiacán az átlagosnál kedvezőtlenebb tendenciák érvényesültek. A foglalkoztatási mutatók 2008 utolsó negyedétől folyamatosan romlanak. A munkanélküliség aránya nagyobb, mint országosan, a foglalkoztatás elmaradt a hazai átlagtól, de a régiós szintet sem érte el. A regisztrált álláskeresők számának alakulását, összetételét a következők jellemezték: Nógrád megyében a múlt év végén 18,2 százalékkal volt több álláskereső (20 208 fő) mint egy évvel korábban.

A létszámbővülés mértéke hasonlóan alakult a régiós átlaghoz, viszont továbbra sem érte el az országos mutatót. Az éves szintű növekedés üteme 2009-ben jelentősen felgyorsult a gazdasági visszaesés következtében. Kedvezőtlennek mondható a létszám havonkénti változása is a munkanélküliek számának folyamatos növekedésével, az őszi-téli hónapokra jellemző szezonális keresletcsökkenés erőteljesebbé válásával, valamint az állásukat egyre nagyobb számban elveszítők beáramlásával. Nógrád megyében a korábban kialakult kistérségi különbségek továbbra is megmaradtak. A megyei átlagot meghaladó (22,5 százalékos) az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül a salgótarjáni, a szécsényi és a bátonyterenyei kistérségekben, míg a balassagyarmati, a pásztói és rétsági körzetek munkaerő-piaci pozíciója az előzőeknél kedvezőbb. Ez utóbbi térségek relatív helyzete jelentősen romlott az elmúlt egy évben, aminek hátterében egyrészt a helyi létszámleépítések, másrészt a megyén kívülre ingázók munkanélkülivé válása és a mérsékeltebb közfoglalkoztatás állt.

A jelentős fluktuáció és a létszámnövekedés az álláskeresők összetételét is módosította valamelyest. 2008 decemberhez képest alapvetően nem változott sem az állástalanok nemenkénti megoszlása, sem korösszetétele. Az ügyfelek többsége továbbra is férfi, aki döntően fizikai munkakörökben szeretne elhelyezkedni. A munkát keresők fele pedig a legjobb munkavállalási korban (25–44 év) lévőnek számít. Kisebb átrendeződés történt viszont a képzettségi szint, a munkanélküliség időtartama és az ellátás tekintetében. A kedvezőtlen gazdasági folyamatok a középfokú, nagyrészt szakképzettséggel rendelkezők munkavállalási lehetőségeit szűkítették be leginkább, s az elbocsátások is a szakképzett munkaerő által betöltött munkahelyeket érintették legnagyobb számban. Ezek következtében az álláskeresők között már a középfokú végzettségűek képviselik a legnagyobb arányt.

A hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők száma az eltelt egy évben jelentősen mérséklődött, ezért az álláskeresőn belüli arányuk is csökkent, s erre az utóbbi években nem volt példa. Ez a pozitív irányú elmozdulás az „Út a munkához” programnak köszönhető, mivel a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak többségét ez a réteg alkotja, s döntően őket vonták be a közfoglalkoztatásba. Az álláskeresők ellátás szerinti összetételében is szokatlan súlyponteltolódás történt a különböző csoportok között. A munkaviszonyukat elvesztettek erőteljes beáramlása következtében emelkedett az álláskeresési ellátásra jogosultak aránya. Eközben a települési önkormányzatok által megállapított aktív korúak ellátásában részesülőké jelentősen csökkent az új szabályozásnak és a közcélú foglalkoztatásnak köszönhetően. Nógrádban a regisztrált álláskeresők között decemberben a férfiak 56,2, a középfokú végzettségűek 50,9, a korábbi munkaviszony alapján szakmunkát végzők 36,5, az aktív korúak ellátásában részesülők 35,6, a 25–34 évesek 25,7 százalékban voltak megtalálhatók.

A pályakezdő álláskeresők létszáma 2009-ben mérsékeltebben emelkedett, mint az összes álláskeresőé, de a munkaerőpiac csökkenő befogadóképessége miatt az előző évinél kevesebben jártak sikerrel az álláskeresés során és sokan elveszítették néhány hónapig tartó munkájukat. A középfokú végzettségű pályakezdők létszáma szinte minden iskolatípus esetében az átlagost meghaladó mértékben emelkedett az elmúlt egy évben, mivel a beszűkült munkaerőpiac nem, vagy csak korlátozott számban tart igény a tapasztalatlan, fiatal munkaerőre, még akkor is, ha szakmával rendelkezik.

A gazdasági szférát a munkahelyek megszűnése, a munkaerő-kereslet csökkenése jellemezte 2009-ben. Ebben az időszakban összesen 9876 főre vonatkozó munkaerő-igényt tártak fel, illetve fogadtak a regionális munkaügyi központ nógrádi közvetítői, ami 481 fővel, 5,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Négy kistérségben kedvezően alakult az elhelyezkedés lehetősége, míg Balassagyarmat és Rétság körzetében csökkent az új álláshelyek száma. A keresletbővülést az „Út a munkához” program indítása eredményezte.

A válság következtében elvesztett piacok és a fizetőképes lakossági kereslet folyamatos csökkenése miatt az egy évvel korábbihoz képest jelentősen visszaesett a gazdasági szektorban tevékenykedő munkáltatók foglalkoztatási szándéka. A munkaadók az év folyamán bejelentett állások mindössze 16 százalékához (1582 fő) nem igényeltek támogatást, ami az előző évi aránytól 23 százalékponttal alacsonyabb volt. 2009-ben is támogatási igénnyel társult az üres új álláshelyek szokatlanul nagy többsége (84 százaléka), s ezek jellemzően közfeladatokhoz kapcsolódtak. 2009 végén Nógrád megyében 173 álláshely volt betöltetlen, ezek többségére már folyamatban volt a közvetítés. 2009-ben Nógrád megyében is intenzívvé vált a létszámleépítés.

A bejelentésére vonatkozó jogszabályok betartása mellett 14 munkáltató 763 főt érintő elbocsátási szándékáról tájékoztatta szervezetünket. Nógrádban egyedül a szécsényi kistérségből nem jeleztek csoportos létszámleépítést. A legtöbben Salgótarján körzetében veszítették el munkahelyüket, négy vállalkozásnál 296 dolgozó vált feleslegessé, nagyobb részük a felmondási idejét tölti. Balassagyarmaton két cégnél 108, Pásztó körzetében egy vállalkozásnál 24, Bátonyterenye térségében négy bejelentésben 117, míg Rétság körzetében három vállalkozásnál 218 személy volt érintett. A munkáltatók többsége a megrendeléseik jelentős visszaesése miatt kényszerült létszámcsökkentésre, míg néhányan költségtakarékossági okok miatt átszervezést hajtottak végre, több vállalkozás pedig fizetésképtelenség következtében felszámolás alá került.

Az új munkahelyek létrehozását is visszavetették a negatív gazdasági folyamatok. 2009 január-decemberben Nógrád megyében két újonnan alakuló vállalkozás 50 fős létszámigényéről és további négy olyan, korábban már működő társaságról szereztek tudomást kirendeltségeink, amelyek tíz fő feletti, összesen 73 fős létszámbővítést hajtottak végre. A rétsági körzetben 26 fővel kezdte meg tevékenységét egy rehabilitációs foglalkoztató, míg Salgótarjánban 24 fővel indult a termelés a műanyagipari termékeket előállító vállalkozásnál. Jelentősebb létszámbővítést három megyeszékhelyi cég, intézmény tudott megvalósítani, ők 58 munkavállaló közvetítését kérték, míg Pásztón tizenöttel növelte dolgozói számát egy cég. A recesszió várhatóan hosszú ideig meghatározza a vállalkozások helyzetét, hiszen egy gyenge, tőkehiányos, számos problémával küzdő régióban lényegesen mélyebben hat, mint máshol, tovább nehezítve a felzárkózást.

A foglalkoztatási helyzet Nógrád megyében 2010-ben sem fog jelentősen változni, de reményeink szerint megáll a 2008 végén kezdődött negatív tendencia. Az év első hónapjaiban a szokásos szezonális trendnek megfelelően növekedni fog az álláskeresők száma, amit a korábban már jelzett, de még nem realizálódott elbocsátások tovább fokoznak. Kedvező ugyanakkor, hogy regionális munkaügyi központnak jelenleg nincs információja újabb jelentős leépítési tervről, s hamarosan újabb lendületet vesz a közfoglalkoztatás.