NPORT

A normatív finanszírozás további csökkenése még nehezebb helyzetbe sodorja a falvakat. Az árak csak emelkednek, a támogatások csökkennek, a lakosság pedig egyre inkább meg van szorulva: egyre több segélyt kell kifizetni az embereknek. Az önkormányzatok nem ritkán hitelekkel küszködnek, néhol pedig még a bérek kifizetése is gondot okoz. Írásunkban a megye néhány polgármesterét arról faggattuk: hogyan alakul az idei költségvetés? Az újabb megszorítás milyen akadályokat gördít eléjük?

 – Az eddigi csökkenő normatív finanszírozás miatt a kistelepülési önkormányzatok borzasztó nehéz helyzetbe kerültek. A finanszírozás negyven százalék alá csökkent, a maradék hatvanat pedig saját magunknak kell kitermelni. Azok a községek, amelyek nem rendelkeznek iparűzési adóárbevétellel, nemhogy a csőd szélén állnak, hanem már csődben is vannak – szögezte le Papp Éva, Felsőpetény polgármestere.

– Remélhetőleg egy új kormány át fogja gondolni a dolgokat. A feleslegesnek ítélhető közigazgatási szinteket kiiktatva pedig nagyobb finanszírozást tud majd adni a településeknek. Véleményem szerint az önkormányzatok nem végeznek pazarló gazdálkodást: mindenki igyekszik nagyon keményen a fogához verni a garast, de ez a pénz sajnos – sok esetben – a bérek kifizetésére sem elég. A községi önkormányzatok belekerültek egy adósságspirálba: egyre nagyobb hitelekkel kell, hogy kiegészítsék a finanszírozást azért, hogy egyáltalán életben maradjanak. Nem végzünk felesleges feladatokat, nincsenek felesleges kiadások. Csak és kizárólag a kötelező dolgokat hajtjuk végre – vélelmezte Papp Éva, aki lapunknak azt is elmondta, hogy Felsőpetény költségvetése – a többi kistelepüléshez hasonlatosan – nagyobb hiánnyal számol a tavalyihoz képest.
– Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy gazdálkodásunkat, költségeinket minél jobban visszaszorítsuk. Szerintem jóval kevesebb a finanszírozás, mint amennyinek lennie kellene. Az önkormányzati törvény szó szerint azt mondja ki, hogy a normatív finanszírozás mértékének méltányosnak és elégségesnek kell lennie. Elégséges viszont akkor lenne, ha legalább a kötelező feladatokra, a bérjárulék-kiadásokra, illetve a működtetésre szükséges összegeket megkapnánk, de sajnos ez a gyakorlatban nem így működik – fogalmazott Felsőpetény első embere.

Az érsekvadkerti önkormányzat gazdasági helyzetéről dr. Kovácsné Nagy Mária polgármester azt mondta: – Az idei költségvetés rosszabb lesz, mint a tavalyi: huszonhárommillió forint a működési hiányunk. Tulajdonképpen, ha a közoktatási normatívák nem csökkentek volna le, akkor minden rendben lenne, tudnánk a tavalyi évhez hasonlóan gazdálkodni. A fennálló hiány egyértelműen a megvonásból adódik. Az intézményvezetőktől már a költségvetési koncepciónál azt kértem, hogy a lehető legtakarékosabban próbálják a saját költségvetésüket összeállítani. Tisztában vagyunk vele, hogy ahogyan a pedagógusoknak, úgy a köztisztviselőknek is egyre nehezebb a dolguk: kevés juttatásért egyre több munkát kell elvégezniük – közölte, majd hozzátette: – A kafetériát megpróbáltuk megtartani, s olyan ígéretet is tettünk, hogy amennyiben azt látjuk, hogy nem fogjuk tudni tovább megtartani azt, akkor azonnal leülünk tárgyalni az érintettekkel.

A jelenlegi helyzet Erős Róbert polgármester elmondása szerint Nemtiben sem jobb: a település önkormányzata mondhatni „pengeélen táncol”.
– Az elmúlt évben eljutottunk oda, hogy már a saját béremet sem tudtam finanszírozni, ezért kénytelen voltam lemondani a főállású polgármesteri posztról. Ezt a pénzt azonban nem tudjuk megtakarítani, mivel azt az egyéb, kötelező befizetésekre kell fordítanunk. Emelkednek az árak, a támogatások csökkennek, a lakosság pedig egyre inkább meg van szorulva: jóval több segélyt kell kifizetni az eddigiekhez képest – tudatta a polgármester, aki szerint önkormányzatuknak már évek óta komoly megszorításokkal kell szembenéznie s az idei év sem lesz könnyebb.

Ságújfaluban még nem fogadták el az ez évi költségvetést. Mint azt Szentes Attila, a község első embere lapunk érdeklődésére elmondta: jelenleg egy 180 millió forintos beruházás van folyamatban náluk (helyi általános iskola felújítása, bővítése), az ahhoz szükséges önerő előteremtésén pedig jelenleg is dolgoznak. Ez viszont nem kis teher a faluvezetés számára.

Az önkormányzat gazdasági helyzete sajnos Cereden sem virágzó. Sőt. Czene Árpád polgármester egyenesen siralmasnak nevezte azt: – Az alapfokú oktatással kapcsolatban elmondhatom, hogy annak működéséhez a tavalyi évben még húsz százalékot kellett biztosítanunk, most azonban közel negyven százalékra emelkedett ez az arány. A megszorítások miatt sajnos bérfejlesztésre sem számíthatnak most az önkormányzati fenntartású intézményekben dolgozó emberek – tudatta.