NPORT

Ennek a régiónak a területe az ország 14,4 százalékát fedi le, ami szám szerint 13 429 négyzetkilométert jelent. További érdekességek kiderítésére Dóra Ottót a miniszterelnöki hivatal delegáltját, az Észak–magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács társelnökét hívtuk segítségül.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Régiós percek.
– A Magyar közigazgatástól egy kicsit idegen volt ez a regionális rendszer, ugyanakkor az uniós normáknak megfelelően kellett kialakítanunk ezt a fejlesztéspolitikai egységet. Nem csak nekünk volt nehéz ez az átállás, az írek ugyanilyen problémákkal küzdöttek, de ha lassan is, mostanra hozzászoktunk és jól működnek a regionális fejlesztési tanácsok. Az egyetlen különbség, hogy az írek egy picit okosabbak voltak és gazdasági határvonalak mentén rajzolták meg a saját régióikat, míg mi a megyehatárok mentén.

Az első jelentősebb dátum 2004 volt a régiók életében, hiszen a csatlakozás után, az Európából érkező források felhasználásánál kiemelt szerep jutott a szervezeteknek.

Sokan bírálják a rendszert azért, hogy miért Miskolchoz csatlakozott Nógrád megye, mikor Budapest egyszerűbben elérhető és közelebb is van. A kialakításkor sok szempont szerepet játszott. Ilyen volt a terület eloszlás, a lakosságszám aránya is és a gazdasági eloszlás is.

Mivel az Európai Unió fejlesztéspolitikája olyan, hogy GDP arányosan juttat fejlesztési forrásokat a régiókba, így az elnyerhető források aránya jóval jobb, mint például a központi régió esetében. Fontos érv azonban az is, hogy mivel abban a régióban 1,2 millió ember él Pest megyében, 1,8 millió Budapesten, gyakorlatilag esélytelen lett volna bármilyen szakmai vagy politikai érdekérvényesítés a 200 000 embert jelentő Nógrád megye nevében.

Ezzel szemben az északi régióban Borsod megye „csak” háromszor, Heves megye pedig „csak” kétszer akkora mint mi. Ráadásul Borsod gazdasági, ipari történelme is nagyon hasonló a miénkhez, ezzel együtt a gondjaik is hasonlatosak a mieinkhez, így az empátia, az együttműködési hajlandóság is erősebb. Ezt bizonyítja az is, hogy a lakosság és az önkormányzati jelentőségünkhöz képest jóval nagyobb arányban vannak nyertes pályázatai Nógrád megyének. Közigazgatási szempontból ez persze nem mindig előnyös, de ez a rész az eddigi gyakorlathoz képest változhat kormányzati döntés alapján, vagyis van lehetőség a közigazgatási központok áthelyezésére – mondta potálunknak Dóra Ottó.

A regionális fejlesztési tanács a mi régiónkban 2007–2013 fejlesztési ciklus alatt, több mint 250 milliárd forintról döntött vagy dönt a jövőben. E mellett több száz milliónyi forrás esetében javasolhat a tanács támogatotti kört (ezek elsősorban gazdasági, vagy infrastrukturális kérdések).

A tanács a választott tisztségviselőkből (megyei jogú városok polgármesterei, a megyei közgyűlések elnökei), illetve az ágazati minisztériumok delegáltjaiból áll össze. Ez sokszor politikai vitákat is kavart, de ez nem egy közelmúltban hozott jogszabály, erről még az „Orbán kormány” döntött.

Jellemző egyébként, hogy a minisztériumi delegáltak nem a kormányzatot képviselik, helyi kötődésük miatt inkább fordítva, a régiót képviselik testületben. Ezt bizonyítja az is, hogy a döntések szinte minden esetben egyhangúlag születtek meg. Voltak persze viták a szavazásokat megelőzően, de általában sikerült ésszerű kompromisszumok mentén eljutni a döntésekig. Ez azt jelenti, hogy ezen a szinten jól működött együtt MSZP, Fidesz, SZDSZ, MDF politikus is. az persze igaz, hogy soha nem volt annyi forrás, mint amennyi igény jelentkezett, de ezért is jó a pályázati rendszer, hiszen azokat egy szakmai zsűri pontozása után tárgyalta a regionális fejlesztési tanács – árulta el a Nógrád megyei közgyűlés korábbi elnöke.

Oktatás, egészségügy és közlekedésfejlesztés – ezekben a témakörökben kimagaslóan jól szerepelt Nógrád. Az okokról így vélekedik a tanács társelnöke: Korszerű buszpályaudvarok épültek, a közutak harmadát is sikerült felújítanunk, ami azért is nagy dolog, mert sem Borsodban, sem Hevesben nem fordítottak erre kiemelt figyelmet, így a rendelkezésre álló források jelentős részét sikerült lekötni Nógrád megyében. Ez tudatos volt, hiszen a gazdaságfejlesztéshez elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra fejlett színvonala.