NPORT

Juhász Gábor, immár tizenhat éve képviseli a pásztói és a bátonyterenyei térség településeit a parlamentben. Az eltelt időszakban elért eredményeiről, politikai pályájáról és a közelgő választások várható eredményeiről nyilatkozott portálunknak adott interjújában.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Immár a negyedik ciklusban országgyűlési képviselője a dél-nógrádi térségnek, hogyan élte meg ezt az időszakot, milyen sikereket, kudarcokat könyvelhet el?
– Az első Gyurcsány-kormány idején neveztek ki a Belügyminisztérium államtitkárának, frakcióvezető-helyettesi posztból kerültem a rendészet területére. Úgy vélem, hogy az akkor megszerzett tudás, a kialakított személyes kapcsolatok sokat segítettek, amikor ebben a ciklusban az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba kértek fel rendészeti államtitkárnak. Az itt eltöltött idő alatt sok érdemi változás, javulás történt a rendészeti területen, aminek köszönhetően mára eljutottunk odáig, hogy a demonstrációk kezelése kellően szakszerű és jogszerű. Nemcsak az utcákon lett rend, hanem történelmi jelentőségű átalakítás is történt a rendőrség és a határőrség integrációjával. A közelmúltban Miskolcon új csapatszolgálati századot avattunk, ez már a foglalkoztatási szerkezetváltás utáni rendőrségi fejlődés első állomása.

A demonstrációk kezelése, egy-egy súlyosabb bűncselekmény kapcsán a lakosság nyugalmának fenntartása követelte meg a század felállítását, amely közel félmilliárd forintba került. Jelentős eredményeket sikerült a jogalkotásban is elérnünk: ma a húszezer forint alatti ügyekkel is foglalkozik a rendőrség, a visszaeső bűnelkövetők és a fegyveresen elkövetett bűncselekmények büntetési tételeit szigorítottuk, nagyobb büntetésre számíthat az, aki gyereket, vagy idős embert bántalmaz, megváltoztak a jogos védelem szabályai is. Érdemi együttműködést alakítottunk ki a mezőőrök, polgárőrök, a természetvédelmi őrök és a rendőrség között, emellett megalakítottuk a településőrséget, amely mára Nógrád megyében is egyre elterjedtebb. A biztonság ugyanis „árucikké” vált. A rendőrök beiskolázási létszámát duplájára emeltük, az első ilyen évfolyam azonban, ami plusz nyolcszáz főt jelent, a következő kormány első évének végén fog munkába állni. Átszervezésekkel sikerült az utcán szolgálatot teljesítő rendőrök számát növelni, ennek is köszönhető, hogy a közterületi bűncselekmények száma mintegy 17 százalékkal csökkent, a halálos balesetek száma pedig 7-8 százalékkal az idén. Mindent megtettünk, hogy az emberek biztonságérzete stabil legyen. A következő kormányzati ciklusban is nagyon kell vigyázni arra, hogy az állam maga gyakorolja az erőszak monopóliumát és az önbíráskodás csírája se jelenhessen meg semmilyen milíciában, gárdában, csendőrségben vagy bármilyen más szervezetben. Ez kulcskérdése lesz a hatalom gyakorlásának, bízom abban, hogy hozzánk hasonlóan nagyon kemény kézzel fogják ezt az utánunk következők is biztosítani.
– Nógrád megyében milyen eredményeket sikerült elérni a rendészet területén az elmúlt ciklus alatt?
– Nógrád megyének mindig nagyszerű rendőrfőkapitányai voltak. Büszkék lehetünk dr. Ármós Sándorra, aki ma már Pest megyében, az ország legnagyobb és legfertőzöttebb megyéjében állja meg kitűnően a helyét. Őt Szabó Jenő követte, aki Pest megyében szerezte az összes gyakorlatát, s mára már megszokta Nógrád megyét és a nógrádiak is elfogadták őt. A megyei rendőrségi eredmények nagyon imponálóak, szűkebb hazánkban gyilkosság nem maradt felderítetlenül. Ebben a ciklusban a bátonyterenyei új kapitányságot avattuk fel, míg azt megelőzően a pásztói újult meg. A szakmai eredményeket a múlt héten ismertette főkapitány úr. Miközben Balassagyarmat térségében a volt határőrök munkába állásának köszönhetően nincs a rendőrségnek létszámproblémája, Salgótarjánban, Bátonyterenyén és Pásztón van. Emellett, a rendőrségi struktúra nem tudta követni az élet azon változását, hogy bizonyos települések veszélyeztetettebbek lettek. Többek között Mátraverebély, Kálló, Szirák és Jobbágyi is olyan község, ahol az emberek ma már joggal igényelnek állandó rendőri jelenlétet. Ezt akkor leszünk képesek teljesíteni, ha az a bizonyos háromezer rendőr kikerül az iskolából, tehát a következő kormányzati ciklusban van erre reális lehetőség.
– Az átlagpolgár számára bizonyos fokig misztikus a titkosszolgálati miniszterség, miről szól valójában ez a feladat, mit lehet elárulni erről a területről?
– Bajnai Gordon miniszterelnök felkért arra, hogy vállaljam el a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányítását, és ezzel együtt a kormány nemzetbiztonsági kabinetjének vezetését is. Ez egy integrált rendészeti, nemzetbiztonsági posztot jelent. A nemzetbiztonsági szolgálatok élete sokkal kalandosabb, érdekesebb és nehezebb, mint amit a filmekben látni lehet, az élet sok furcsa helyzetet teremt. Hálát adok a sorsnak, hogy betekinthettem ebbe a világba. Számtalan nagy sikerünknek, – amire kollégáimmal nagyon büszkék vagyunk – sajnos csak zárt körben tudunk örülni, hiszen egy részük huszonöt, de akár kilencven évig is titkosítva van, így esélyem sincs arra, hogy megérjem ezek nyilvánosságra kerülését. A titkosszolgálat lényege, hogy titokban működik. Nagyon szigorúan szabályozzák a törvények, hogy mit lehet tenniük az ott dolgozóknak. Tevékenységüket nagyon komoly és kötelező eljárásrend szabályozza, maga a munkarend és a szervezeti felállás is államtitkot képez. Az átlagember azt sem tudja, hogy valójában nem egy, hanem három polgári szolgálat van: a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Magyarországon az a fajta monopólium, ami például a telefon lehallgatásokat illeti, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál van, ugyanakkor telefon lehallgatást nem csak a Nemzetbiztonsági Hivatal, hanem még másik hét szervezet is kérhet, beleértve az ügyészséget is. Arra nagyon büszke vagyok, hogy döntően sikerült stabilizálni és a politikából kivonni a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat, és arra is, hogy kinevezett vezetők állnak a szolgálatok élén altábornagyi rangban. Mindegyikük kipróbált, nagy tudású, komoly ember, képesek azt a kormányt kiszolgálni, amely az alkotmányos rend és a törvények szerint kívánja használni a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat.
– Számvetés című kampánykiadványát lapozgatva látható, hogy az elmúlt négy évben összesen több mint 23 milliárd forintnyi támogatás érkezett a pásztói, bátonyterenyei térségbe. Hogyan értékeli országgyűlési képviselői tevékenységét az elmúlt ciklusban?
– A politikai kampányok általában a politikusok nagyotmondásairól szólnak, az MSZP szeretné ettől megkímélni az választópolgárokat és arra törekszünk, hogy településenként próbáljuk bemutatni, hogy mit sikerült elérni egy-egy adott faluban, városban. Kiadványunk valóban arról ad számot, hogy az említett térségbe több mint 23 milliárd forint támogatás érkezett, de ezt az összeget még alul is becsültük, a polgármesterek jelzései alapján állíthatom, érdemben ettől több támogatásban részesültek a választókörzet települései. Ma, a politikai közhangulat nem úgy értékeli az elmúlt négy évet, mint egy aktívan fejlődő időszakot, mégis a számok azt mutatják, hogy sok olyan dolog történt, ami eddig nem látott mennyiségű forrás beáramlását hozta. Mivel ez egybeesett a gazdasági válsággal és a szociális kiadások megkurtításával, nagyon sokakat nem vigasztal, hogy például Salgótarjánban a buszpályaudvar megújult, ha nekik buszjegyre kevesebb pénz maradt a zsebükben. Ugyanakkor a falvakban a politika döntően a fejlődésről szól. A legkedvesebb, az embereknek legszimpatikusabb, jól hangzó politika mit sem ér, ha csak egy millenniumi emlékzászló a négy év hozománya. Ezért úgy gondolom, utólag emlékezni fognak arra: volt olyan négy év, amikor közel 24 milliárd forint érkezett ebbe a településcsokorba. Úgy vélem, hogy sikerült kiegyenlítetten fejleszteni a választókörzetben. Ez azt jelenti, hogy Bátonyterenyén is érdemi előrelépések történtek és Pásztón is megújult a városközpont, nem lehet tehát azt mondani, hogy a politikai hovatartozás befolyásolja ezeket a fejlesztési lehetőségeket. Ebben a ciklusban sajnos sokkal kevesebbet tudtam itthon lenni, mint eddig, 2008-tól gyakorlatilag egyetlen állami ünnepet sem tudtam a megyében tölteni, mert a kormány megbízott a nemzeti ünnepek rendezvényeinek koordinálásával. Ez egyrészt nagy tisztességet jelentett, másrészt számtalan tapasztalatot hozott, ugyanakkor azzal is járt, hogy sokkal kevesebbet találkozhattam az itt élő emberekkel. Fogadóóráimat azonban – ahogyan mindig az elmúlt tizenhat évben – a hónap első és utolsó péntekén megtartottam.
– Az idei kampány jóval csendesebb, mint a megelőzőek, ami nem feltétlenül negatív az emberek szemében. Mit gondol erről?
– A válság érintette az emberek gondolkodását és a politikát is, így mindenki igyekszik költséghatékonyan kampányolni. Az MSZP kampányai általában mindig azt mutatatták be, amit elért a párt, valamint a megvalósítandó terveket. Sohasem foglalkoztunk például az ellenféllel. Nem szabad összekeverni a politikát, az emberekért érzett felelősséget a személyes gyűlölködéssel. A politikában is a stílus maga az ember. Ahhoz, hogy szerényebben kampányolnak a pártok az is hozzájárul, hogy a közvélemény-kutatások alapján ma a Fidesznek „áll a zászló”, az is, hogy a szocialista párt soha nem volt sem harsány, sem erőszakos, és hozzájárul az is, hogy a válság miatt az emberek szívesebben látnak egy szerényebb kampányt.
– Hogyan látja esélyeit a választásokon? Amennyiben a Fidesz jelöltjére adják le többen a voksukat a pásztói, bátonyterenyei térségben lát-e reális lehetőséget arra, hogy listáról kerül be a parlamentbe? Ha nem, akkor hogyan folytatja tovább pályafutását?
– Az én politikai pályám tizenhat évvel ezelőtt kezdődött, a negyedik egyéniben szerzett mandátumomat töltöm le a parlamentben, úgy gondolom, hogy ez önmagában is párját ritkítja. Voltam bizottsági elnök, frakcióvezető-helyettes, államtitkár, miniszter. Amit politikai karrier adhat egy embernek, azt elértem. Ha itt ér véget a politikai pályám, már akkor is nagyon boldog lehetek. Azt gondolom, hogy a verseny akkor fejeződik be, amikor a választások jogerős végeredményét kihirdetik, ezért jósolni nem szeretnék. Ma inkább az a kérdés, hogy egy Horthy Magyarországához hasonlatos egypárti dominanciával működő, tekintélyelvű rendszer következik-e, ne adj’ Isten az alkotmányozáshoz szükséges kétharmados támogatottsággal, vagy marad egy tradicionális európai többpárti demokrácia. Ma még rejtély, hogy a választópolgárok melyik utat választják. Én azokban a demokratákban bízom és azokra számítok, akik gondolnak saját magukra, gondolnak a jövőjükre, nyugalmat és békét keresnek az anyagi biztonság mellé.