NPORT

Nagy általánosságban kijelenthető, hogy „akácmézileg” az ország két részre szakadt: a sík, alacsony fekvésű részeken (ez az ország nagyobb része) szinte semmit sem pergettek a méhészek, a magasabb, dombosabb részeken pedig 10-15 kilogrammos átlagot. Ettől nagyobb eredményt még a vándorméhészek sem értek el. Az országos termés átlaga nem éri el a 10 kilogrammot családonként. Összességében kevesebb lett idén, mint a tragikus 2010-ben.

A cikk a hirdetés után folytatódik

 – A tavalyi évben május elején fagykár érte az akácosok egy részét. Ennek ellenére a termés közepesnek mondható. A többi növény – gondolok itt a selyemfűre illetve a napraforgóra – ezek is hasonló eredményt adtak.Ennek megfelelően a belföldi mézek árai átlagosan alakultak. Az idei szezon nagyon rosszul kezdődött hiszen április 10. tájékán jelentős fagykár érte az ország akácosainak 70 százalékát. Ez elővetítette a várható termés mennyiségét. Sajnos ez így is alakult. Magyarország méhészeinek nagy része nagyon kevés akácmézet tudott pergetni. Jelenleg is keresleti piac alakult ki ezen a fronton – mondta lapunknak Remenár János, Nógrád megyei méhész.

 

– Huszonkét éve foglalkozom méhészkedéssel, amelyet annak idején apósom Csohány Lajos szerettetett meg velem. Azóta nagyon sok minden megváltozott. Manapság vándorlás nélkül nagyon nehéz jövedelmezően fenntartani a méhészeteket – főleg ilyen nehéz évben amikor Nógrád megyében az akácon kívül jelentős mézelő növénykultúra nem található. Az itteni méhészeket illetve azokat akik nem vándorolnak, nagy mértékben sújtja ha a virágzás nem megfelelően alakul. Ennek okán elvándorolnak kedvezőbb méhlegelőkre. A méhészek nagy része ebben az évben jellemzően selyemfűre és napraforgóra vitte a családokat. Személyes tapasztalatom, hogy a méh családjaim az idei selyemfűn erős közepes eredményt értek el – ez azt jelenti, hogy a virágzás alatt 22 kilogrammos emelkedést mutatott a mérleges kaptár. A napraforgó jelenleg 15 kilogramm körüli emelkedést mutat, mely várhatóan még emelkedik. Ez a két kultúra jelentősen javít majd a rossz akácméz termésen – tette hozzá. – Az akácméz ára véleményem szerint 20-30 százalékkal lesz magasabb az idei rossz év miatt. A többi „fajtaméz” ára várhatóan a tavalyi évhez hasonlóan alakul – mondta a méhész.

Az akácméz felvásárlási árát jelenleg a hazai igény valamint a külföldi kereslet alakítja. A sok éves munkával kialakított, hazai fogyasztókon alapuló piacot senki sem kívánja elveszíteni, így a napi exportártól kissé elrugaszkodva alakulnak ki adás-vételek a méhészek és a kisebb méz kiszerelők között. Az exportőrök próbálják ehhez, a hazai keresleti helyzethez igazítani export-ajánlatukat. A jelenleg kialakult helyzet senkinek sem jó, senkinek sem kedvez a szakmában. Nem jó a méhésznek, mert hiába van/lesz magas ára az akácnak, ha nincs árualapja. Nem jó a kiszerelőnek, mert ismét árkorrekciót kell végrehajtania a vevőnél, ismét hiteleket kell felvenni az éves árualap előteremtésére. Nem jó az exportőrnek, mert nincs árualap, nem tudja kiszolgálni a törzsvevőket. Nem jó a hazai vevőnek sem, hiszen valószínűleg ismét mélyebbre kell nyúlnia a pénztárcájában.

Fotó: Gyurkó Péter