NPORT

Van önerejük, pénzük ahhoz, hogy merjenek fejlesztésekbe vágni? Egyáltalán a (további) eladósodást megelőzendő óvatosság az okos magatartás vagy az „aki mer, az végül nyer” elve érvényesítendő? Ezekről lesz szó egyebek mellett az alábbiakban.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Hollókő szerencsét próbál, igaz, nem egyedül: a megyei önkormányzattal közösen kiemelt pályázati programot készít elő „Próbáljon szerencsét Hollókőn” címmel egy turisztikai fejlesztést szeretnének megvalósítani. Lényege ennek több új látnivaló kialakítása, s ehhez kapcsolódóan munkahelyek létesítése, hogy segítsék az itt élők helyzetét.

Szabó Csaba, a község polgármestere, országgyűlési képviselő azt is elmondta, arra számítanak, hogy önerőt kell biztosítani a forrásszerzéshez. Megpróbálják ezt nagyon szoros gazdálkodással előteremteni, de nyilván hitel is szükséges lesz hozzá. Hogy milyen mértékben, az majd akkor derül, ki, ha közzéteszik a felhívásokat.

A pályázati kínálat tényeinek nem ismerése, a bizonyos mértékű sötétben tapogatózás sem tartja vissza tehát a feleket attól, hogy megkíséreljék kiaknázni az utolsó fejlesztési évek lehetőségeit. Annál is inkább, mivel uniós forrásokból nagyon kevés jutott eddig a világörökségi falunak, pedig nagyon sok nekifutása volt.

Kérdéses, hogy Szilaspogony ebben a három évben fog-e tudni labdába rúgni... A Cereden uniós pénzből most megújuló-bővülő, közös fenntartású iskolára megy el ugyanis a „következő sok évben” minden aprópénze a helyi önkormányzatnak. Hogy miért? Az iskolai beruházásra nyert jelentős támogatás mellett igen nagyvonalúan ki kell nyitni a saját pénztárcát. Az eredeti, negyvenhét milliós önerővel még elbírt volna a három település (Zabar is ide tartozik), de mert a gazdasági válságra tekintettel visszavettek nyolcvan milliót, ez megnehezíti a fenntartók helyzetét. Azt jelenti, hogy a hitelterhek rendezésére kell a gazdálkodásnak összpontosítani.
Nagy György, szilaspogonyi polgármester a fentiek kapcsán megjegyezte: – Csak olyan pályázatot vállalunk fel, amely minimális önrészt ír elő.

Bárnán csak a falu számára nagyon szükséges, mondhatni létfontosságú cél érdekében s csak akkor vágnának bele pályázati programba, ha látják a teljes anyagi lefedettséget – A mostani gazdasági körülmények mást nem engednek meg – fogalmazott Tóth Károlyné polgármester.
Bárnának rendkívül nagy hiányossága a csatornázatlansága. Ha azonban erre a beruházásra a három év pályázati rendszere módot adna, „mindenképpen megpróbálnák összehozni a rávalót.”

Az uniós felzárkóztatás előző ciklusaiban egy TIOP-os programot sikerült ebben a községben „megfogni,” az egyéb fejlesztési kezdeményezéseknek a szűkös gazdálkodási keretek szabtak határt. A sóshartyáni önkormányzat 2006-ban széles körű települési véleményezéssel fogadta el a hét éves uniós költségvetési évekre tervezett, nem kevesebb, mint huszonnégy projektet magában foglaló település-fejlesztési elképzelést.
– Felismertük, hogy a falunk, közintézmény-hálózataink, élhetőbbé, szebbé tétele csak külső forrással valósulhat meg. Ennek nagyon fontos eleme a felzárkóztatás- adta uniós lehetőség. A hazai forrású pályázatok évről-évre kevesebb lehetőségeket biztosítottak, hiszen az unió 60-70 százalékát adja a támogatásoknak, a magyar állam 15-25 százalékot rendel ehhez, s az önkormányzatnak 5-25 százalékot kell saját költségvetéséből hozzátenni. Ennek szellemében pályáztunk az előző években, s az önkormányzat intézményhálózatának zöme így lett korszerűbb, szebb – tájékoztatott Tóth Gabriella, polgármester.

Jelezte azt is: szeretnék még hasonló, külső rásegítéssel a csapadékvíz-elvezető árkokat burkolni, felújítani vagy ahol még nincs, kiépíteni a járdákat. A jelenlegi Környezetirányítási Operatív Program által meghirdetett pályázati lehetőséggel élve szükséges lenne az intézményhálózat fenntartása érdekében megteremteni az alternatív energia alkalmazásának feltételeit. Általános iskolájuk fűtéskorszerűsítését ennek tükrében kívánják megtervezni, megpályázni. A fejlesztésekhez egyre kevesebb az önerő, s a szoros pénzügyi gazdálkodás ellenére, már nincs lehetőségük további megtakarítási lehetőségek kiaknázására. Ennek ellenére – a működést nem veszélyeztetve – minden erőforrásukat mozgósítani kívánják további sikeres pályázati programok megvalósítására. Amennyiben az önerő meg nem léte ezt akadályozza, akkor a kedvezményes kamatozású, hosszú távú fejlesztési forrást tervezik igénybe venni. A visszafizetés garanciája a fejlesztés utáni energia-megtakarítás lehet.

Nógrádsápon a faluvezető fő szempontja, hogy fejlesztésekben kell gondolkodni, ennek érdekében fel kell vállalni a nehézségeket. Pintér Bertalan szavai szerint nincs értelme azért polgármesternek lenni, hogy az érintettnek kényelmes állása legyen, s egy fűtött irodában várja az idő múlását.

– A fejlesztési hitel felvételének én látom az értelmét, a veszélyes az, ha a kölcsön működésre kell... Sajnos ez a gyakoribb az önkormányzatoknál, mert a jelenlegi finanszírozásukból nem tudják fedezni a béreket, egyéb saját forrásokat kell ehhez bevonniuk - magyarázta.

Uniós segítséggel alakítottak ki a községben az elmúlt években például főteret, faluközpontot, kulturális nyár mottóval pedig rendezvénysorozatot indítottak.
Mint Pintér Bertalan elmondta, a pályázatokkal kapcsolatban most az a probléma, hogy még mindig nincsenek meghirdetve. Ennek ellenére Nógrádsáp készül a támogatás-szerzésre, vannak tervei. Szeretne energiatakarékosabb intézményeket, sportlétesítményt felújítani, a hulladékgazdálkodást komposztálás népszerűsítésével korszerűsíteni.