NPORT

Ennek fontosabb részleteiről, pozitív és negatív rendelkezéseiről egy kisállatkereskedés tulajdonosa és egy állatorvos osztotta meg velünk véleményét.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– A kormányrendelet értelmében tiltólistára kerültek, tehát hazánkban nem forgalmazhatók bizonyos halak, például az amurgéb és a kígyófejű halak összes faja, mivel az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyesek – fejtette ki Kelemen Gábor, a Galapagos díszállat- kereskedés tulajdonosa, hozzátéve: – Érthetetlen, hogy ezeknél a fajoknál veszélyesebbek – például a piráják – továbbra is forgalomban maradhatnak.

Mint mondta, gömbakváriumot, gömbkalitkát nem lehet forgalmazni és a kereskedésekben sem lehet ezekben tartani az állatokat, azzal az indoklással, hogy ezek formája az állatok látását és memóriáját megzavarhatja. Ezzel kapcsolatban megjegyzi: az aranyhalaknak egy másodperces a memóriájuk. Felmerül a kérdés, hogy a nagykereskedésekben lévő óriási készleteket megfelelő díjazás ellenében átveszi-e a hatóság?

– Sajnos ez a törvény is íróasztal mögött született meg és egyáltalán nem gyakorlatias – hangsúlyozta a tulajdonos, hozzátéve: – előírás – de ezt másképp nem is lehetne csinálni –, hogy tengeri halat tengeri akváriumban, édesvízit édesívűbe, brakkvízit pedig ezek keverékében kell tartani. Emellett bonyolult, szinte értelmezhetetlen képletet dolgoztak ki annak megállapítására, hogy egy bizonyos nagyságú akváriumban hány halat lehet tartani annak érdekében, hogy megfelelő legyen az életterük. A lelkiismeretes kereskedők eddig és ezután is készségesen fognak tájékoztatni minden kisállattartót a hogyan és mikéntről annak érdekében, hogy kedvenceinknek minél természethűbb és élhetőbb közeget biztosítsunk.

A „Kishercegi” idézet rövid mondanivalója lebegjen minden kedves állatbarát előtt, amikor magához vesz egy élőlényt és társául fogadja: „Te egyszer és mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél”. Recirkulációs külső szűrőkkel kell ellátni az összes akváriumot a kereskedésekben. Ezek sok helyet foglalnak és anyagilag is többe kerülnek, mint az idáig tökéletesen működő egyéb szűrőberendezések. Minden állatfajhoz, ami a kereskedésben kapható, egy komoly tanulmányt kell készíteni. Úgymond használati utasítást kell mellékelni, amelyben egyebek mellett ismertetni kell: az állat faját és tudományos nevét, a faj származási helyét és természetes előfordulási helyeit, a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitást és szociális szerveződést, a betegségeket, amire az adott faj különösen fogékony és hogyan lehet ellene védekezni, az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni.

– A tanácsadás eddig is működött, természetesen minden vásárlót felvilágosítottunk arról, hogy milyen körülmények között, milyen fajokkal társítva tarthatja a kiválasztott állatot. Ezek után több munkával és anyagi kiadással fog járni, hogy mindezt írásos formában juttassuk el vevőinkhez – fogalmazott Kelemen Gábor. Az állatok karanténozására, egészségügyi megfigyelésére sajnos nem tér ki a rendelet, „csupán” azt írja elő, hogy csak egészséges állatot lehet forgalmazni. Ehhez azonban megfelelő szakorvosokra lenne szükség.

Elgondolkodtató, hogy a gyakorlatban hogyan valósul meg a vizsgálat halak esetén? Milyen szakvizsgával kell rendelkeznie egy állatorvosnak, hogy vizsgálhasson halakat? – Összességében elmondható: eddig is igyekeztünk mindent elkövetni, hogy az általunk forgalmazott állatoknak megfelelő körülményeket biztosítsunk. Így szinte egyetlen olyan pontját sem tudom kiemelni az új rendeletnek, ami a díszállatok helyzetén javítana – közölte Kelemen Gábor, hozzátéve: – Az észszerű szabályozásokra természetesen szükség van, azonban a megfelelő előírások mellett megfelelő finanszírozás – például pályázati támogatás – is szükséges lenne.

– A szándék, hogy az állatok érdekében végre történik valami törvényhozói szinten, nagyon pozitív és dicséretes, de mint minden jogszabály, ez sem életszerűen íródott meg – hangsúlyozta dr. Sándor Nikoletta, állatorvos, hozzátéve: – Csak egy kiragadott részlet, hogy nem lehet gömb alakú akváriumban és kalitkában tartani az állatokat, nem hiszem, hogy hazánkban az állatvédelemnek ezek a legfontosabb kérdései. Ameddig tele vannak az utcák kóbor kutyákkal és macskákkal, ameddig nem kötelező minden állatnak a mikrochipes, vagy bármilyen más azonosítása és ameddig az állatokkal szembeni nem megfelelő bánásmódot nem szankcionálják, addig ezekről a kérdésekről teljesen felesleges beszélni.

Mint mondta, jó dolognak tartja, hogy megszabták: milyen állatfajnak mekkora területi igénye van. Az is jó kezdeményezés, hogy a kisállat-kereskedések adjanak leírást a különböző fajokról, így a leendő gazdik tájékoztatást kapnak a kiválasztott állatról.

– Véleményem szerint ez a jogszabály bizonyos dolgokat túl erősen, másokat pedig rettenetesen alul szankcionál. Például ismerek egy kedves idős hölgyet, aki három cicát és két kutyát tart évek óta a lakótelepi lakásában. A rendelet életbelépése óta egy kutya és két cica tartható egy lakásban, így egy jóakarója feljelentette a hölgyet az önkormányzatnál. Mikor bement a hivatalba és érdeklődött, hogy mit csinálhatna a tízéves állataival, azt a választ kapta, hogy tegye ki az erdőbe. Ebben az esetben nem segített a rendelet, hanem ártott. Sajnos az emberek gondolkodásmódját nem lehet szabályozni, évtizedek szükségesek ahhoz, hogy ez pozitív irányban változzon – fogalmazott az állatorvos.