NPORT

Ez a hely ma már az őslénytant kutatók Mekkája, s a turisták körében egyre látogatottabb ősvilág, ahol huszonöt éve tanösvények is szemléltetik az egyedülálló látnivalókat. Kubinyi lenne a legboldogabb, ha látná, hová fejlődött a nagyvilágnak ez a parányi zuga. S talán kicsit szomorkás is lenne, látva: oda az érintetlenség csendje. Nagy léptékű fejlődést hozott a több mint másfél évszázad, s a maiak arról is gondoskodtak, hogy a sokoldalú tudós arcképe ezentúl mindig velük legyen az ősfenyők szomszédságában.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A jubileum alkalmából rendezett ünnepség résztvevőit a mihálygergei Dobroda hagyományőrző csoport kamaraegyüttese hangulatos műsorcsokrával fogadta, majd Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő mondta el a neves alkalomhoz fűzött gondolatait.

– A nógrádiak büszkék épített és természeti környezetük értékeire, köztük az ősmaradványokra, s ha kellett, ellen is álltak minden körülmények között azoknak, akik a javaikra törtek. S nemcsak megvédték, hanem napról napra gyarapították is ezeket, szülőföldjük iránti szeretetből, s hogy könnyebb legyen az utánuk jövőknek. Mikszáth tette fel a kérdést: nem mindenre a természet, az anyaföld tanít minket? Amint ő írta azt is: a Földnek szíve van, aki ráborul, hallhatja a rejtélyes dobogást. Szavai nyomán a virágok a Föld gondolatai, s az anyaföldnek nyilván érzései is vannak. Bizonyára gyakran tapasztalta ezt Kubinyi Ferenc is, akit a felfedezés ösztöne hajtott az ipolytarnóci völgyben. Megkövesedett fenyő, ősállatlábnyomok, pusztító vulkánkitörésben konzerválódott maradványok. A szakíróknak mindez tényeket, a természetvédőknek oltalmazni valót, a turistáknak szenzációt, Kubinyi Ferencnek létezési formát, magát az életet jelentette – fogalmazott Becsó Zsolt, majd röviden ismertette a tudós életútját.

Mint elhangzott, Kubinyi rendkívül sokoldalú ember volt, Nógrád szolgabírójaként is tevékenykedett, többször a megye követeként vett részt az országgyűléseken. Természettudományi társaságot alapított és kutatott, az 1848-as forradalomban és szabadságharcban betöltött szerepéért bebörtönözték, az évmilliók nyomába eredt, az időt vallatta Ipolytarnócon, korvinákat tanulmányozott Konstantinápolyban, Budapesten a földtani társulat elnökévé választották. Földtani, őslénytani adatai a négykötetes, Magyarország és Erdély képekben című munkáiban is megjelentek. Nyughatatlanul dolgozott, a megismerés örökös vágya hajtotta.

Becsó Zsolt szavai szerint Kubinyi Ferenc lenne a legboldogabb, ha látná, hogy az első ásónyomok milyen messzire vezettek el. Az akadályok leküzdéséről legtöbbet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetői és munkatársai tudnának mesélni. Teljesítményükért köszönet illeti őket. A völgy kutatója kicsit talán szomorú is lenne látva, hogy a természeti kincseket őrző terület csendje örökre a múlté: az európai, sőt világhíres ősmaradványokat, a történelem és a tudomány ajándékait évente több tízezren csodálják meg.
Becsó Zsolt ezzel zárta beszédét: Nógrád megye örökre hálás egykori fiának, az emlékére elhelyezett tábla is csak egy csepp a hála tengeréből.

A következő percben pedig dr. Nagy Andor országgyűlési képviselővel leleplezték a Kubinyi Ferenc arcképét ábrázoló emléktáblát. A természet csodálatra méltó „alkotásairól” szólt egyebek mellett röviden dr. Nagy Andor, aki elismerését fejezte ki mindazoknak, akik az ősmaradványok természetvédelmi terület bemutatóhelyeit létrehozták, működtetik. Szólt arról is: ez a terület ma már a számos egyéb értéket felölelő nagyobb egység, az első nemzetközi geopark, a Novohrad-Nógrád részeként is érdemes a figyelemre.

Szabó Tibor, a település polgármestere is köszöntötte a jubileumi rendezvény vendégeit, a tudományos ülés előadóit. Mint mondta, az ipolytarnóciak ma is szívesen emlékeznek arra az időszakra, amikor a helyiek el-elzarándokoltak a megkövesedett, általuk gyurtyánkőnek nevezett fához, amit aztán a szakemberek fokozatosan védeni igyekeztek.

A jubileumi ünnepség tudományos emléküléssel folytatódott, Kubinyi Ferencről dr. Kecskeméti Tibor (Magyar Természettudományi Múzeum); a Novohrad–Nógrád geoparkról dr. Tardy János (Nógrádi Geopark Egyesület); kutatásairól, megfigyeléseiről dr. Juhász Árpád geológus; az ipolytarnóci vulkanitok koráról dr. Mártonné dr. Szalay Emőke (Eötvös Loránd Geofizikai Intézet) tartott előadást. A terület ősnövénytani értékeit mutatta be dr. Hably Lilla (Magyar Természettudományi Múzeum), Ipolytarnóc evolúciójával pedig dr. Kordos László (Magyar Állami Földtani Intézet) foglalkozott.