NPORT

Többen előbb gimnáziumba mennek, s csak később döntik el, hogy hogyan tovább? Mindennek oka van, ugyanis például a Borbély Lajos szakközépiskolában szakmát tanulni eddig csak a 9-10. osztály elvégzése után lehetett. Újra megreformálták az oktatást, és most már nyolcadik után ismét elérhető a három éves szakmai képzés.

A fodrászat, a műköröm-építés divatszakma. A fiúk kőművesnek is jelentkeznek, de többen mixernek tanulnak, vagy beiratkoznak személy- és vagyonőr tanfolyamra. A diákhitel adta lehetőségeket sokan kihasználják és főiskolára, egyetemre mennek. Egyes fizetős szakokra még felvételizni sem kell, s gyakorlatilag ha kifizettük érte a képzés végére gyakran milliós összeget, akkor kezünkben a diploma.

Sok országban a szakmunkást jobban megfizetik, mint a diplomás, irodai alkalmazottat. Gyakran kétszer annyi fizetést kap egy gyári munkás, mint egy irodai alkalmazott. Északi országokban a kőműves, a burkoló, az autószerelő nem ritkán havonta egymillió forint körüli összeget keres, amíg az irodai ügyintéző ennek a felét viheti haza. Ezekben az országokban megbecsülik azokat, akik fizikai munkát végeznek. Mégsem csupán ez az oka annak, hogy nem végez annyi kőműves, villanyszerelő, asztalos.

– Megyei fenntartású intézmény vagyunk. 2007-ben egy döntés után a bátonyterenyei Fáy András Szakképző Iskolát és Kollégiumot, a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot, valamint a Lorántffy Zsuzsanna Kollégiumot összevonták – kezdte Csank Csaba igazgató.
– Évek óta 1600 körül van a tanulólétszámunk, sőt, a 2006-2007-es tanév óta emelkedett a tanulók száma. Mindezek mellett vannak olyan szakmák, amelyek évek óta nem népszerűek. Sajnos arról, hogy milyen szakot indíthatunk, nem mi döntünk. Ezt központilag határozzák meg. Minden szabályozva van. Hiába jön a gazdasági életből valamilyen impulzus, hogy milyen szakmunkásra lenne szükség, nem dönthetünk mi a szak indításáról, s talán éppen ezért az itt letelepedni szándékozó vállalkozás is tovább megy majd oda, ahol olyan szakmunkásokat képeznek, amilyenek neki kellenek. Az Országos Képzési Jegyzéket évente változtatják. Több, régi elnevezésű szakmát összevontak, s így megnehezítették a szülők dolgát is, akik gyakran nem tudják, hogy mit takar az új elnevezés.
– Mi az oka annak, hogy nem végez annyi szakmunkás, mint korábban?
– Az oktatást többedszerre reformálták meg. Évekkel ezelőtt bevezették azt a rendszert, ami megkövetelte, hogy szakmát csak a 9-10. osztály elvégzése után választhatott a tanuló. A két év alatt csak néha vett részt gyakorlaton, vagyis nem orientálódott igazán a szakma felé – mondta az igazgató. Évtizedekkel ezelőtt természetes volt, hogy a legtöbb diák 17 évesen szakmával a kezében lépett ki a szakmunkásképző kapuján. Voltak, akik tovább tanultak, de többen munkába álltak valamilyen nagy állami vállalatnál. Ezek a vállalatok mostanra már megszűntek, viszont szakmunkásokra továbbra szükség van. Manapság, a 9-10. osztály elvégzése után sok diáknak nincs kedve még három évig ülni az iskolapadban, hogy villanyszerelő, varrónő, vagy ács lehessen. Inkább keresnek valamilyen tanfolyamot, vagy beadják a jelentkezési lapjukat a még meglévő gyárak egyikébe.

– Az új oktatási törvény szerint már nem 16 éves korig tart a tankötelezettség, hanem tizennyolcig. Ugyanakkor megszűnt a kötelező 9-10. évfolyam, vagyis 17 évesen megkaphatja valaki a szakmunkás bizonyítványát és még egy év iskola vár rá valahol. Választhatják emellett még most is a két éves pályaorientációs osztályt, s így 18 éves koruk után kerülnek ki az iskolapadból – utalt rá Csank Csaba.
– Mely szakok népszerűek és melyek kevésbé?
– Például a bőrdíszműves szakot évek óta nem tudjuk Bátonyterenyén elindítani, mert nincs rá jelentkező. Nem népszerű a villanyszerelő szak, de a szobafestő sem, mert csak akkor lehetett rá jelentkezni, ha elvégezték a 9-10. osztályt. Fodrász szakra ellenben túljelentkezés van. Lenne jelentkezés kozmetikusra is, de azt csak Balassagyarmaton indíthatják el, mi nem. Sokan jelentkeznek hegesztőnek, de nagyon kevesen végeznek. A korábbi tapasztalatok alapján a tanulók negyede tudja csak elvégezni a hegesztő szakot. Hét szakmában nyolcadik osztály utáni előre hozott szakképzést szeretnénk elindítani, és ez a jelentkezések alapján sikerülni fog.
A szóban forgó szakok az alábbiak: bútorasztalos, festő, mázoló és tapétázó, kőműves, villanyszerelő, szerkezetlakatos, hegesztő, női szabó. Lehetőségük van a 16 évnél idősebbeknek is például kőművesnek tanulni. Aki betöltötte a 16. életévét, annak csak két évet kell járnia, hogy kőműves lehessen. Vannak szakmák, amelyek érettségihez kötöttek, de a lényeg, hogy a régen népszerű szakmunkás szakokat ismét három év alatt el lehet végezni – zárta szavait Csank Csaba.