NPORT

Ez a szakképzett munkaerő visszatartását is jelenti egyben. A legszerencsésebb helyzetben azok a hallgatók vannak, akik már a főiskolai tanulmányaik megkezdése előtt megszerezték a nyelvtudást igazoló okiratot, hiszen a középiskolai rendszerben biztosított a heti két-három nyelvóra.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Ezen felül pedig már 1990 óta a felsőoktatási rendszerben a felvételinél többletpontot jelent a nyelvvizsga. Azok a hallgatók pedig, akiknek nem sikerült legalább egy nyelvből megszerezniük a nyelvvizsga bizonyítványt, nehéz helyzetben vannak, mert a felsőoktatás nem ad olyan lehetőséget a nyelvtanulásra, mint a közoktatás. A nyelvtudás fejlesztése nem a felsőoktatás feladata, hanem a közoktatásé. Magyarországon a kötelező kilenc éves nyelvtanulás során minimum 984 nyelvórán vesznek részt a középiskolát végzett diákok. Ennek ellenére minden évben százával sorakoznak azok a hallgatók, akiket csak egy nyelvvizsga bizonyítvány választ el a diplomától.

Hogyan fordulhat az elő, hogy ilyen magas óraszám mellett ilyen probléma jelentkezzen minden évben? Valóban hatékony a magyar oktatási rendszer a nyelvtanulás szempontjából? Az, hogy valaki milyen szinten képes megtanulni egy nyelvet, múlik a szorgalmán, illetve múlik az oktatón. Az, hogy valakinek van-e nyelvvizsgája, vagy éppen nincsen, az múlik a nyelvtudáson és az anyagi helyzeten. Hiába beszél valaki középfokon vagy éppen felsőfokon egy nyelvet, ha a család nem tudja a bizonyítványhoz szükséges összeget kiszorítani a költségvetésből. Köztudott, hogy a nyelvvizsga megszerzésében nagyon sokat segíthetnek a nyelvtanfolyamok, hiszen egy iskolai óra nem kifejezetten nyelvvizsgára készít fel. A tanfolyamok ára 30 000 forintnál kezdődik. Egyáltalán szükség van a nyelvvizsgára? A nyelvvizsga fontos, de fontosabb a nyelvtudás. A nyelvvizsga nem jelenti azt, hogy valaki tudja is a nyelvet.

– Sokkal inkább a nyelvtudást kellene nézni, nem pedig azt, hogy van-e valakinek nyelvvizsgája, vagy sem – mondta Lukács Kinga, egy földrajz szakos hallgató.

– A diploma megszerzésének feltétele a nyelvvizsga, amivel nem igazán értek egyet. Nyelvvizsga kelljen annak, akinek tényleg nagyon szükséges a pontos nyelvtudás, a többieknek elegendő lenne társalgás szinten ismerniük a nyelvet. A munkáltatónak pedig nem csak a papírokra kellene támaszkodnia, hanem egy gyors teszttel felmérni, hogy a munkára jelentkező valóban tudja-e a nyelvet – tette hozzá Balázs, egy gazdálkodás és menedzsment szakos hallgató. De mit lehet tenni? Talán egy oktatási reform rendet tudna teremteni? A Magyar Szülők Országos Szövetsége (MSZOE) diszkriminációnak és etikátlanságnak tartja, hogy gyermekeik a nyelvvizsga hiányába nem kapják kézhez diplomájukat.

A MSZOE véleménye szerint a nyelvi tantárgyakhoz érzék kell, hasonló mint a rajzoláshoz, énekléshez. Azonban fontos szem előtt tartani, hogy a felvételinél a leendő hallgatók megfelelő tájékoztatást kapnak az adott intézményben megadott követelményekről. Ebben pedig szerepel az is, hogy egy adott szakon az oklevél megszerzése milyen típusú, és hány nyelvvizsgát ír elő. A tanulni vágyó fiataloknak tehát mérlegelniük kell, hogy képesek-e megszerezni a nyelvvizsgát, vagy sem. Már a felsőoktatási intézmények is adnak lehetőséget ingyenes, vagy kedvezményes nyelvtanfolyamokra, amelyek nagy előrelépést jelentenek.

A probléma viszont az, hogy vagy nagyon nehéz bekerülni ezekbe a csoportokba, vagy olyan időpontokban vannak, amelyek kurzussal ütköznek, vagy akár munkával. De mindenki számára van lehetőség az önképzésre. Léteznek online letölthető segédanyagok, illetve különböző könyvek az adott nyelv nyelvtanával, példákkal, tesztekkel. A szóbeli felkészülésre pedig meg lehet kérni egy barátot, ismerőst, hogy gyakoroljon velünk. Így legalább a nyelvtanfolyam árát megspóroljuk, és saját tempókban tudunk haladni, illetve akkor tanulunk, amikor éppen időnk van rá.