NPORT

A megye – mondhatjuk – egyik, ha nem a legsikeresebb gasztrofesztiváljára szeptember 4-én került sor, az egykori focipályán. Bózvári József főrendező 53 hivatalos indulóról tájékoztatott, de voltak olyan főzőcsapatok is, akik csak saját kedvtelésükre csatlakoztak az idén is pazarra sikerült rendezvényhez.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az eső lába szinte reggeltől ott lógott felettünk, ám ez a főzéshez készülődő csapatokat egyáltalán nem zavarta. A szinte kötelező pálinkás körök után mindannyian megkezdték a szertartást, legtöbben szalonna sütéssel, hiszen meg kellett alapozni az egész napos traktát! Legtöbb helyen valamilyen gulyáshoz készülődtek, de akadtak kivételek is. Egy helyi csapat motoros grillsütő berendezésében kismalacka sült, amelyet előzőleg mangalica zsírral kentek be, majd sörrel locsoltak gazdagon. Másutt borona edényben sistergett a finom falat, s volt, aki büszkén mutatta az előző nap vödörben bepácolt nyolchúsos falatkákat, amelyből a palóc gírosz készült.

A Nógrád Megyei Hírlapot Plachy György kiadóvezető képviselte, s ezúttal szarvast készített vadasan. A hozzávaló süteményt saját kezűleg készítette Csongrády Béláné. A szomszédban Babják főorvos (csapat neve: Üst-tökösök) gazdag gulyása rotyogott, mikor megérkezett hozzájuk Nagy Gyula polgármester. Azonnal a kezébe nyomtak egy korábban megsütött szalonnazsíros kenyeret, így az Isten sem mosta le a házigazdáról, hogy nem akarta „lekenyerezni” a befolyásos személyiséget...

Kortes pálinkával házalt Tordai Péter kamarai elnök is, aki szinte a kezdetektől állandó résztvevője a rendezvénynek népes csapatával, amelyben két borlovag is fakanálhoz jutott. Helyben korteskedett Tusják György és Majoros Sándor, ugyancsak a kőleves fesztivál állandó résztvevői, ám ők finom hurkával kedveskedtek az oda látogatóknak. Ezúttal azonban „Gazsi bá'” volt a csapat főszereplője, aki úgy három éve olyan finom vargánya levest készített, hogy messze földön híre ment.

A régi arcok között találkoztunk Méhes Andrással, aki ezúttal a Kistarján Egyesület képviseletében öltött szakácsköpenyt, és készítette el az egyik legjobb étket, egy 1964-es, Rákóczi János által jegyzett szakácskönyvből kinézett Hétvezér tokányt, kókusztejes és füstölt sajtos habarással, vargányás galuskával. Aki evett belőle, megnyalta a tíz ujját, de talán még a lábujját is. Eközben Sótér Tibor és vadásztársai hatalmas üstben párolták a csülköt, amihez aztán babot adtak, majd káposztát. Úgy tudjuk, másnapra üres lett a kondér...

Szepesi csülköt készítettek vecsési káposztával a Ceredi Lovassport Egyesület képviselői, a Nógrádker csapata pedig Pilinyi Gábor és Buga László keze nyomán vadmalackából készült pörköltet kóstoltatott vendégeivel. Egyébként ők készültek el elsőként, ám mivel nem neveztek, az eredményhirdetéskor nem is ők vitték el a pálmát (de sokat elmond, hogy délután egy második kondér alá is odacsapták a tüzet...). Meglepetésre vagy sem, a Palóc Mentőalapítvány csapata érdemelte ki az első helyet, akik még arra is ügyeltek, hogy a tüzet ne a zöld gyepen gyújtsák, hanem egy dézsát tettek a kondér alá. Szürkemarha pörköltjüket kapros krumpligombóccal tálalták, s ezt már a főzés előtt képen kitették, vagyis egy másodpercig sem árultak zsákba macskát... Katlanosukat csak Méhes András már említett főztje tudta megközelíteni, így ő lett a „majdnem nyertes”, ami itt, Szilaspogonyban nem kis elismerés.

Az egész napos folyamatos kultúrműsort, bemutatókat, s az elmaradhatatlan kötélhúzó- és kőhajító versenyt este réti bál zárta, ami a csepergélő eső ellenére is nagyon jól sikerült a pazar tábortűz jótékony melegében. Lesz hát mit adaptálnia Laluja Imre alsópetényi polgármesternek, aki – bár inkognitóban, de – ugyancsak részt vett a nyolcadik kőleves fesztiválon.