NPORT

Szinte minden napra jut két-három olyan sorozat, amelyik bűntények feltárásával, szakértői véleményekkel foglalkozik. Szűk egy óra alatt a tévében minden rejtély megoldódik, de van valami köze ennek a valósághoz? Létezik olyan módszer, amivel a halál okának beálltát öt perc alatt meg lehet állapítani? Dr. Juhász Tamás igazságügyi orvos szakértőt kérdeztük egyebek mellett a filmek és a való világ kapcsolatáról.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Mi egy igazságügyi orvos szakértő feladata?
– A rendőrség, az ügyészség és a bíróságok bizonyos kérdések eldöntéséhez speciális orvos- természettudományi ismeretekkel is rendelkező szakorvosok véleményét kérik ki. Ezen speciális ismeretekkel rendelkező szakorvosokat igazságügyi orvos szakértőknek nevezik – kezdte dr. Juhász Tamás, majd így folytatta: – Az igazságügyi orvos szakértő feladata rendkívül sokrétű. Ide tartozik egyebek mellett a testi sértések, bántalmazások véleményezése, a balesetek során elszenvedett testi és lelki sérülések-, az egészségügyi ellátás során felmerülő szakmai szabályszegések véleményezése (orvosi műhiba perek) is.

De ide sorolható többek között a munkaképesség csökkenés, rokkant nyugdíjazással kapcsolatos tevékenység, a nemi élettel kapcsolatos bűncselekmények vizsgálata, ismeretlen holttest azonosítása, a származás megállapításával kapcsolatos vizsgálatok (apasági perek), polgári kártérítési perekben véleményezés, kábítószer-fogyasztás, alkoholos befolyásoltság véleményezése, igazságügyi elmeorvos szakértői véleményezésben való részvétel. Igazságügyi orvos szakértő végzi továbbá az úgynevezett rendkívüli halottak boncolását is és szükség esetén részt vesz a helyszíni rendőrségi halottszemléken. Legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy az igazságügyi orvos szakértő minden olyan eljárásban részt vesz, amely az emberek testi, lelki károsodásával, egészségkárosodásával vagy szokatlan halálával kapcsolatos.
– Mit takar pontosan a „hatósági boncolás”? Mikor kerül rá sor, milyen esetben kérik?
– Hatósági boncolást a rendkívüli halálesetek során végzünk. A rendkívüli halál jogi kategória, amely azokat a haláleseteket foglalja egybe, amelyekben a halál bekövetkezésének, körülményeinek módja, esetenként a halál okának bizonytalansága hivatalos (rendőrségi) vizsgálatot tesz szükségessé – a halál pontos okának és az egyéb felmerülő kérdések, felelősségi tényezők tisztázására. A rendkívüli halál esetei igazságügyi orvostani szempontból két nagyobb csoportba sorolhatók. Az egyik nagy csoportot az erőszakos halállal elhunytak alkotják. Ide tartoznak például a gyilkosságok, a balesetek áldozatai, az öngyilkosok.

A másik nagy csoport az úgynevezett természetes halállal elhunytaké. Ebben a már említett külső bizonytalanságok adják a halál rendkívüliségét s végül is a hivatalos vizsgálat állapítja meg, hogy a halál nem erőszakos módon, hanem természetes betegség miatt következett be. A hatósági boncolásnak tehát nem annak a megállapítása az elsődleges célja, hogy az elhunytnak pontosan milyen betegségei voltak, s a betegségek egymással való kapcsolata hogyan vezetett a halálhoz. Ez a kórboncolás feladata. A hatósági boncolás célja a halállal összefüggésben hozható bűncselekmény vagy más erőszak orvos szakértői bizonyítása vagy kizárása, a haláleset körülményeinek és a halálesettel kapcsolatos felelősség kérdéseinek a tisztázása, véleményezése.
– Milyen gyakran kerül sor Nógrád megyében exhumálásra és mit jelent ez pontosan?
– Exhumálásra Nógrád megyében nagyon ritkán kerül sor. Én több mint tizennyolc éve dolgozom megyénkben ebben a szakmában, hiszem, hogy hivatásban. Azóta minden nagyobb médiavisszhangot kapott ügy boncolásában részt vettem, például a szécsényi kislány megölése, orvosi műhibagyanús ügyek, salgótarjáni CBA-nál történő mészárlás, az úgynevezett darabolós ügy, vadászbalesetek, egyebek. Nemrég csodálkoztam el magam is azon, hogy pályafutásom során már több mint tizenötezer szakértői véleményt készítettem. Exhumáláson azonban emlékezetem szerint csak két esetben vettem részt. Az el nem temetett, de hónapokig, esetleg évekig kútban, vízóraaknában rejtegetett holttestek természetesen nem tartoznak az exhumálásos ügyekhez. Exhumálásra általában akkor kerül sor, ha a holttest eltemetése után kerülnek felszínre olyan adatok, amelyek alapján felmerül az alapos gyanúja annak, hogy a halál nem természetes betegség miatt következett be, hanem például mérgezés, gyilkosság miatt...

Exhumálásnak nevezem azt is, ha valaki eltűntként lett nyilvántartva és a nyomozás során igazolódik, hogy megölték és a holtestét elásták. Mindkét exhumálás amelyben részt vettem, eredményes volt. Egyik esetben igazolni lehetett a természetes halált. A másik esetben a holttest azonosítását követően igazolni lehetett a koponyán lévő lyuktörés alapján az erőszakos halált, vagyis, hogy megölték. A gyilkost el is ítélték, jelenleg tudomásom szerint a kiszabott szabadságvesztését tölti.
– Van-e a filmeknek valóságalapjuk? Például léteznek-e olyan modern technikák, amivel azonnal meg lehet állapítani, hogy miért halt meg az áldozat?
– A halál okának a pontos megállapításához a legjobb technika a többéves (évtizedes) szakmai gyakorlat. Természetesen vannak olyan technikai eszközök, amelyekkel történő vizsgálatok (vér, vizelet, egyéb szervek, kórszövettan stb.) elengedhetetlenül szükségesek a halál pontos megállapításához. Például kábítószer túladagolást, gyógyszermérgezést a modern technikai eszközökkel lehet kétséget kizáróan bizonyítani. Ezeket a költséges vizsgálatokat főként az Országos Igazságügyi Toxikológiai Intézetben és az egyetemi intézetekben végzik toxikológus (vegyész) szakértők a boncolás során általunk félretett mintákból.

Olyan technikai eljárást azonban nem ismerek, amely segítségével a helyszíni halottszemlén vagy a boncasztal mellett kétséget kizáróan meg lehetne állapítani a halál pontos okát. Ez nem azt jelenti, hogy a boncolás során nem lehet megállapítani a halál okát, csak azt nem a modern technikai eszközökkel hanem gyakorlott igazságügyi orvos szakértők bevonásával végzik a boncleletek és az egyéb adatok alapján. A részletes minden fontosabb mozzanatra kitérő szakértői vélemény nem perceken belül áll össze, mint a filmekben látjuk. Higgye el, az orvos szakértői véleményezés minden esetben (tehát nemcsak a halálokra vonatkozóan) rendkívül nagy felelősséggel együtt járó tevékenység. Nem ritkán az orvos szakértői vélemény alapján zárnak börtönbe embereket évekig vagy indítanak büntetőeljárást szakemberek ellen.

Akár orvoskollégáimat is több éves büntetőeljárás elszenvedésére kényszerítheti az igazságügyi orvos szakértői vélemény. Ezzel nem lehet játszani! Ha büntetendő hibát követett el valaki neki felróható okból úgy, hogy másoknak kárt okozott, abban az esetben ezért felelnie kell. Én nem mérlegelhetem, hogy kicsoda az illető, minden esetben ki kell állnom a véleményem mellett. Vagy képzelje el azt a helyzetet, amikor az orvos szakértő ott áll a helyszíni halottszemlén a holttest vagy a holttest maradványa mellett és el kell döntenie, hogy idegenkezűség okozta-e a halált. Ha idegenkezű halált véleményez, akkor függetlenül attól, hogy karácsony este van vagy szilveszter, a megyei rendőröket be kell rendelni, s míg meg nem lesz a gyilkos, addig feszített ütemű munkát kell végezniük. Gondolhatja, hogy ez nem mindig egyszerű, s bizony nem célszerű tévedni. Szerencsére még soha nem tévedtem, de tudom, hogy ennek a lehetősége minden egyes esetben benne van a pakliban.

A gyakorlat sokat jelent, a helyszín tényleg „beszél” – ahogy a régiek mondták. Fontos a rendőrökkel a jó emberi és szakmai kapcsolat fenntartása, a bűnügyi technikusokkal a közös gondolkodás a helyszínen, s az információk pontos ismerete. A jó szakmai színvonalú együttes, összehangolt munka a minimálisra csökkenti a tévedés lehetőségét, de nem szüntetheti meg. Tehát a filmeknek van általában valóságalapjuk, de a realitás ennél sokkal komplexebb.
– Mi volt eddig a legextrémebb esete?
– Mint említettem több mint tizennyolc éve Nógrád megyében minden emberölés illetve bonyolultabb eset véleményezésében részt vettem. Biztos emlékszik sok különleges, nagy országos visszhangot is kiváltó eset volt azóta. A legextrémebbnek azonban egy állapotos fiatal nő esetét tartom. Nagyon régen volt. Emlékeim szerint nyolc hónapos magzattal a hasában lett öngyilkos egy nő oly módon, hogy a nyakára csúszó hurokkal ellátott és azt hiszem fához rögzített kötelet helyezett majd a házi vágásoknál használt disznóölő pisztollyal homlokon lőtte magát. Nehéz kimondani, de ilyenkor az ember jobban sajnálja az ártatlan csecsemőt mint az anyát...

Talán, nem a boncasztal mellé való az elmélkedés, de mégis elgondolkodtató, hogy joga van-e egy anyának a már érett és életképesnek mondható magzatától ily módon elvenni az életet...? – Szoktak-e kérni például DNS- vizsgálatot? Mennyi ideig tart egy DNS vizsgálat? Gondolok itt arra, hogy a filmekben például egy perc az ilyen vizsgálat elvégzése. – Szoktunk kérni például személyazonosításhoz, erőszakos közösülések bizonyítására, vérgyanús szennyeződések vizsgálatára, apasági perekben. Sajnos a vizsgálat eredményére nem perceket, hanem hónapokat kell várni...
– Szokott a munkájáról álmodni?
– Soha nem álmodtam egy esetről sem. Ez nem jelenti azt, hogy nem kavar fel lelkileg egy-egy eset vagy, hogy elfelejtem őket. Én már nem tudok úgy közlekedni a megyében, hogy egy adott kanyarról vagy fáról valaki halálának a helye ne jusson eszembe. Nem lehet elfelejteni a gyerekeket, a fiatalokat, a kollégákat, barátokat, akiket boncoltam. Nehéz lelkileg elviselni egy orvosnak az elhunyt hozzátartozójának fájdalmát is, mivel nem tud rajtuk segíteni akkor sem, ha az orvos arra esküdött fel, hogy minden esetben segít. Nem lehet feledni a mennyasszonynak, vőlegénynek felöltöztetett holttestek látványát. Lelkileg nagyon megvisel, amikor a banánt, a csokit vagy a kedvenc játékát illetve tárgyát teszik a sokszor fiatal holttest mellé, hogy magával vigye a hosszú útra. Ezt csak az érzi, az tudja, aki ilyen munkát végez. Az igazságügyi orvos szakértő feladata a hatóság szakszerű tájékoztatása mellett a holttest emberi méltóságának a tiszteletben tartása, tiszteletben tartatása is.
– Nézi a most „divatos” sorozatokat? Például Dr. Csont, Doktor House...
– Nagyon ritkán nézem, de általában akkor sem az elejétől a végéig. Én jóval több mint napi nyolc órát dolgozom, ezért kikapcsolódni nem az orvosi vagy a bűnügyi filmek nézésével tudok. Ezekből elég a munkám során. A Doktor House néhány részét azért a gyerekeim kérésére meg kellett néznem – zárta szavait az igazságügyi orvos szakértő.