NPORT

Egyrészt a börtönből szabadulók bizonytalanná vált hányada „gyarapítja” a sort, de emellett sajnos, az egyéb egyéni szociális bajok halmozódása vezet ide. A nélkülözés biztos út a népkonyhára, – amit a Vöröskereszt működtet a városban – nemcsak helyi, hanem mind több környékbeli szegény vagy elszegényedő számára.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Bőhm Sándor, a hajléktalanszálló és a nappali melegedővel együtt üzemelő népkonyha vezetője az alábbiakban azt is érzékelteti, leggyakrabban milyen életutakat járók szorulnak rá az ingyenes, meleg ételre. Mint tudatta, naponta nyolcvan főre, a városi Szent Erzsébet Idősek Otthona és Bölcsődében főzik meg az ételt, amit a Vöröskereszt intézményének tálaló konyháján érnek el az emberek.

– Főzési engedélyünk is van, ami azért jó, mert rendszeresen érkeznek váratlan igénylők. Nemcsak helybeliek, hanem városkörnyéki falvak lakói is, s a legtöbbször magukkal hoznak három-öt láthatóan éhes gyereket. Nem túlzás, hogy naponta tízesével jönnek más településekről, hogy meleg ebédet fogyaszthassanak. Így összességében 100-110 a napi itt étkezők száma. Ahhoz, hogy etethessük a szegénysorban élőket, nagy segítséget jelentenek a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettől és magánszemélyektől részünkre eljuttatott adományok. Az ingyenkonyha már rutinos abban, hogy miként kerüljön gyorsan asztalra frissen elkészített egytál étel, ha elfogyott, amit az otthonban főztek.

– Vannak készétel konzerveink, paradicsomos, chilis bab és zacskós leves. Gyakorlatilag mindig tudunk tésztát kifőzni, amit valamilyen konzerv- feltéttel vagy mártással tálalunk, így bárki betér, tíz perc alatt enni kaphat. Szombat-vasárnapra nem szól a normatíva, ilyenkor mi készítünk 15-20 kiló tésztát, amire darált hússal készített, babos, illetve lecsós öntetet adunk, hogy laktató is legyen az étel – mondta Bőhm Sándor. A következőkben pedig azt érzékeltette, milyen képet mutatnak a konyháról visszafelé, az étkezők lakóhelyére, lakáskörülményeire, lehetőségeire vezető utak...

– Nagyon sok olyan ember keresi meg a népkonyhát, aki már le van gyengülve a nélkülözéstől. Van valamilyen fedél éppen a fejük felett, de valójában mindannyian potenciális hajléktalanok, ha nem is a szállón laknak. Hiszen sokuk nem lakás céljára szolgáló helyiségben húzza meg magát. Lakás minőségét meg sem közelítő helyen, méter magasra felhalmozott ruha tetején alszanak, vakolatlanok a falak, vagy az ablakot fólia helyettesíti. Borzalmasan lerobbant állapotú, madzagkilincses, áram, vezetékes víz nélküli lakótelepi lakásban is élnek, mivel a közüzemi díjakat nem tudták, tudják fizetni. Nem is egy kilakoltatás is történt, ami tovább növelte a nélkülözők táborát. Sokan elképzelni sem tudják, hogyan tengődnek egyének, hogy valójában mit is jelent a kifejezés: nehéz helyzet...

– Azok érdekében, akik gyerekekkel jönnek a népkonyhára, felveszem a kapcsolatot a nyugat-nógrádi családsegítő szolgálattal és az ifjúságvédőkkel. Utóbbiaktól tudom, hogy bizony teljesen ellátás nélkül is élik mindennapjaikat egyének, családok. Az érintetteknél gyakori, hogy a gyerekek nem járnak óvodába, iskolába, nincs ruhájuk. A családgondozóknak, a reménytelen körülmények, elképzelhetetlen állapotok nagyon feladják a leckét. Dejtáron, Patakon és Érsekvadkerten is vannak érintettek, akik támogatásban bízva keresik a Vöröskeresztet, például azért, mert a férjnek nincs munkája, az építőiparban foglalkoztatták, viszont már hónapok óta nem alkalmazzák. Visszatérő probléma, hogy férfiakat feketén foglalkoztattak és nem fizettek ki, a feleség szintén nem tud elhelyezkedni. Gyerekeik, mivel bérletre nincs pénz, abbahagyták a tanulást – ecsetelte a szomorú helyzeteket Bőhm Sándor.
Hozzátette: az sem ritka, hogy községi önkormányzat keresi meg a Vöröskeresztet és intézményét, hogy segítsen ezeken a bajbajutottakon.

Egy évben mintegy 5,3-5,6 millió forintot fordítanak a balassagyarmati népkonyha üzemeltetésére a normatíva szerint. Az eszerint egy adagra jutó 130-150 forint nyersanyagnormából azonban nem lehet megfelelő mennyiségű és kalóriatartalmú ételt készíteni. Ezért az éves összeget 2,5 millió forinttal meg kell fejelni. A Szent Erzsébet otthon mindent megtesz, hogy a feltételeknek eleget tegyenek, s elfogadható áron is készüljön az étel, azonban sajnos minden, az energia, a szállítás igen drága.

 

Az intézményvezető a folyamatos ellátás iránti igény, vagy inkább szükség kapcsán jelezte: muszáj szombat-vasárnap is nyitva tartaniuk az étkeztetés, másrészt amiatt is, mert nincs máshol olyan illemhely, ahová elmehetne, amit használhatna egy hajléktalan.