NPORT

az élelmiszerboltokban készült meleg élelmiszerek vásárlására is csak elviekben alkalmas a jegy, hiszen a gyakorlat egészen mást mutat. Az eladók és a vásárlók egyaránt bizonytalanok: senki sem tudja, hogy mit lehet most az ételjegyért cserébe adni és venni. Az üzletek dolgozói arra várnak, hogy az adóhatóság tisztázza a közelmúltban kialakult helyzetet, s írásban is tájékoztassa őket arról, hogy visszavonta a melegétkezési utalványok felhasználásának korlátozását.

A bonyodalom a tavalyi évben kezdődött, amikor is felröppent annak a híre, hogy a kormány megadóztatja a különböző béren kívül juttatásokat. Az emberek aggódni kezdtek, a munkáltatók pedig erősen elgondolkodtak azon, hogy – valamilyen kiskaput találva – továbbra is biztosítsák-e dolgozóiknak a béren kívüli juttatást vagy végleg megvonják azt. Elérkezett az új esztendő, január elsejei hatállyal pedig az Országgyűlés eltörölte a béren kívüli juttatások adómentességét és három csoportba sorolta azok elemeit: adómentesre, kedvezményes, valamint normál adózásúra.

Ennek következtében tucatnyi cég – különböző gazdasági megfontolástól vezérelve – kénytelen volt megszüntetni az addig jól bevált juttatást. A kormány döntésének következtében csak az internetutalvány maradt változatlanul adómentes, a melegétkezési utalványra, az üdülési csekkre, a bérlet juttatására és az iskolakezdési támogatásra 25 százalékos adóteher hárult, a normál adózású körbe pedig a hidegétkezési utalvány tartozik.

A melegétel-utalványok beválthatóságával viszont számtalan probléma adódik mostanság, mivel egyre több vásárló csak a pénztárnál szembesül azzal a ténnyel, hogy szinte egyáltalán nem tudja levásárolni jegyét. A melegétkezésre vonatkozó ételjegyeket csak olyan kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységekben lehet elfogadni, ahol feldolgozott, helyben készült élelmiszer (például sütemény, sült) kapható. Ez a szabály ezekelőtt is érvényben volt, mégis akadtak olyan boltok, amelyek ezt figyelmen kívül hagyva a meleg- és a hidegétkezési utalványokat egyaránt elfogadták. Mindez pedig azért nem okozott gondot korábban, mert mindkét utalvány adómentes volt.

2010-től azonban már nem éri meg a munkáltatónak hidegétel-utalványokat adni béren kívüli juttatásként, hiszen azt 98 százalékkal adóztatják, míg a meleget „csak” 25 százalék adó terheli. Értelemszerűen tehát a munkáltatók a melegutalványok mellett döntenek, amelyeket az emberek – nem meglepő módon – olykor szabálytalanul, de igyekeznek felhasználni.

Az elmúlt időszakban az a hír is szárnyra kapott, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) 2010-ben kiemelten fogja ellenőrzi azt, hogy a munkavállalók mire használják fel a munkahelyükön kapott melegutalványokat, továbbá szankciókat is kilátásba helyez a szabálytalanságokra való tekintettel. Mint az már kiderült, a hatóság időközben visszavonta a melegétkezési utalványok felhasználásának korlátozását, de még hivatalosan, körlevélben nem tájékoztatta az illetékeseket. Ezek szerint továbbra is a tavalyihoz hasonló feltételekkel lehet felhasználni a munkáltatótól kapott ételjegyeket, amelyekre ugyanazok az elfogadási és felhasználási feltételek érvényesek 2010-ben is, mint 2009-ben voltak. Az utalványok elfogadásának feltétele pedig csak az, hogy legyen megállapodás a szolgáltatóhely és az utalványforgalmazó között.

A téma feldolgozása során ellátogattunk néhány élelmiszerboltba is. Mint azt az eladók elmondták, az már biztos, hogy a melegétkezési utalványokat vegyi áruk és jövedéki termékek (például: alkohol, dohányáru) vásárlására nem lehet felhasználni. Addig viszont amíg a fent említett, írásban történő tájékoztatás nem érkezik meg hozzájuk, még helyben készült termékeket sem adnak melegétel-utalványért cserébe.