NPORT

Persze ott sem kötelező, sőt, nem is igazán ajánlott, sokan mégis becsületesen kitöltenek mindent, nem gondolva arra, hogy ebből később esetleg hátrányuk származhat. Ugyan, mi bajom lehet belőle - kérdezhetik most maguktól a kedves olvasók. Elmondjuk.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A közösségi portálok alapvetően hasznosak és önmagukban veszélytelenek. Segítségükkel régi, már már elfeledett ismerősökkel vehetjük fel a kapcsolatot vagy esetleg új ismeretségeket, új barátokat is szerezhetünk. Emellett társaloghatunk és játszhatunk is, illetve megszervezhetjük hétvégi programjainkat. Sajnos azonban az ilyen oldalak kiemelt veszélyforrások is egyben. Az adataink nyilvánossá tételével szinte észrevétlenül nyitott könyvvé tettük életünket a világ előtt.

Adathalászok, rosszindulatú ismerősök vagy ismeretlenek pillanatok alatt megkeseríthetik életünket. Telefonszámunkat, e-mail címünket például különböző reklámcélokra használhatják fel, így számtalan kéretlen üzenetet kaphatunk, egy-egy félreérthető képünkkel pedig pillanatok alatt közröhej tárgyává válhatunk. Személyiségünket „ellopva” akár különböző rendeléseket, hirdetéseket is feladhatnak a nevünkben. Sokkal súlyosabb problémát jelent a lakcímünk, illetve az ezzel kapcsolatos információk megadása. Elvileg a lakcím önmagában nem veszélyes, hiszen benne van például a telefonkönyvben is. De ha emellé még véletlenül leírjuk barátainknak egy bejegyzésben, hogy pénteken ne jöjjenek hozzánk, mert nem lesz senki otthon, akkor akár nyitva is hagyhatjuk az ajtót a betörőnek, hogy legalább a zárat ne kelljen majd kicserélnünk. Tovább tetézheti a bajt az az új szolgáltatás is, amely az okostelefonok beépített helyzetmeghatározójának adatait veti össze egy boltok, üzletek és további népszerű helyek címeit tartalmazó adatbázissal majd világgá kürtöli, hogy tulajdonosa éppen hol tartózkodik.

Egy friss felmérés szerint a magyar gyerekeknek van a legtöbb ismerősük a közösségi oldalakon. A legveszélyeztetettebbek a 9-16 éves gyerekek, 93 százalékuk rendszeresen használja őket, miközben ők ügyelnek a legkevésbé adataik biztonságára is. Lapunk rögtönzött, korántsem reprezentatív felmérése alapján azonban kijelenthetjük: nem csak a kiskorúak vannak veszélyben. A 15 éves Kati például egyáltalán nem figyel arra, hogy miket oszt meg a közösségi oldalakon. Elmondása szerint több mint 800 ismerőssel rendelkezik, aki bejelöli azt vissza is igazolja. A 28 éves Csaba pedig egészen addig nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, míg egy munkát azért nem kapott meg, mert az állásinterjún elmondottak nem voltak összhangban a profiljával. Számos olyan eset is napvilágot látott a sajtóban, miszerint valakit azért rúgtak ki munkahelyéről, mert a betegszabadsága alatt készült diszkós fényképeket rakott fel az oldalra vagy például nyilvánosan szidta munkatársait.

A szakemberek szerint a legfontosabb, hogy olvassuk át a közösségi oldalak adatvédelmi szabályzatát, illetve módosítsuk a beállításokat úgy, hogy legszemélyesebb adatainkhoz, képeinkhez, bejegyzéseinkhez csak ismerőseink férjenek hozzá. Ezek a pár perc alatt elvégezhető beállítások később sok kényelmetlenségtől védhetnek meg minket.

Kiemelten figyeljünk arra is, hogy milyen képeket, milyen információkat osztunk meg magunkról, hisz egy nyeremény vagy egy jól sikerült autóvásárlás eldicsekvésével könnyen a saját magunk ellenségeivé válhatunk.