NPORT

Van esetleg olyan az intézményeket fenntartó önkormányzatok között, amely élne az állami fenntartás melletti üzemeltetés lehetőségével, aminek külön szerződés adhat zöld utat? Az új, szeptemberben hatályba lépő köznevelési törvényben foglaltak pontos megismerésének megyénkben még előtte van több kisebb helyhatóság. A jelenlegi ismereteik birtokában egy részük a várakozó álláspontot választotta.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A megkeresett kistelepülések között azonban akadnak, amelyek így év elején nagyon is napirenden tartják az iskolájuk jövőjét. Olyannyira, hogy állami kézbeadás helyett más, alternatív megoldásokat fontolgatnak.
Mások mellett Cereden, Kazáron, Nógrádsápon és Hollókőn is várhatóan a közeli hetekben tűzik napirendre a jogszabályi előírások ismertetését, s annak áttekintését, mit is jelent pontosan az állami fenntartás, előnyös lehet-e vagy sem az üzemeltetői feladatkörre vállalkozni. Az intézményfenntartók szinte teljes mértékig egyetértenek abban, hogy ez a szerepkör óriási anyagi terhet ró számukra. Hollókőn például, mint Füzesi Hajnalka körjegyző jelezte – az alsó tagozattal működő alma materrel kapcsolatos kiadásoknak csupán negyvenhét százalékát fedezi az állami normatíva.

Sóshartyánban igaz, nagyon nehezen, de a szóban forgó feladatellátással együtt sikerült elérni, hogy ne váljon fizetésképtelenné az önkormányzat. Tóth Gabriella polgármester elmondta, náluk is van, aki örül annak, hogy kevesebb lesz a kiadás, míg mások az új szabályozásra vonatkozó még nyitott kérdésekkel foglalkoznak.

Szirákon az elkövetkezendő hónapokban annak járnak utána, megoldható volna-e a fenntartás egyházi vagy esetleg kisebbségi vonalon. Az ez irányú megkereséseket, tájékozódásokat már korábban megkezdték, s idén végére kell járjanak ennek a helyiek. Amennyiben nem sikerül az elképzeléseket valóra váltani, marad az állami kézbe adás. Palotás jelenleg Kisbágyonnal társulva tart fenn iskolát, s egyelőre nem gondolnak azzal, hogy menynyiben lehet előnyös üzemeltetőnek lenni. Szabó Mihály polgármester annyit jegyzett meg: ha majd lesznek információk, tapasztalatok arról, hogy ez utóbbi mivel is jár pontosan, nem kizárt, hogy megvitatják a dolgot. Amennyiben emellett döntenének, bővíteniük kell a társulásukat. A faluvezető hozzátette: volt idő, mikor kijöttek a normatívából, de az utóbbi években már súlyos milliókat kellett a központi finanszírozáshoz tenniük.

Nógrádsápon Pintér Bertalan polgármester a fenntartás átadása helyett annak örült volna, ha megfelelő állami finanszírozással helyezik biztos alapokra az iskolák működését.

Beszélgetés szintjén, önkormányzati vezetők, képviselők, valamint az iskolai vezetés között Ságújfalun is szó volt már a jövő évtől esedékes állami iskolafenntartásról. Ezzel, illetve az üzemeltetés részleteivel kapcsolatban az érintettek számára még jó néhány, ma még tisztázatlan kérdés vetődött fel, ezért a további tájékozódást vélik célszerűnek. Szentes Attila polgármester tudatta: a helyi vezetés mindig is szívügyének tekintette alma materét, a nehéz és a még nehezebb helyzetben is kiemelten gondoskodott arról, hogy megfeleljen a kor igényeinek. Ezzel a szemlélettel tekintenek rá lényegében továbbra is.

Vincze László, Mátraszele polgármestere szintén arra hívta fel a figyelmet: nem ismertek még fontos, a vagyonátadással, -átvétellel, az épület üzemeltetésével összefüggő részletek. Nincs még letisztázva például, hogy az állam ténylegesen mit vesz át, csak a bért, vagy a működtetési költségeket? Az épületet bérli vagy ingyenesen használja? Ami viszont részünkről lényeges: jelenleg a mi iskolánk az SKÁID, azaz a salgótarjáni központ általános iskolai szervezet tagintézménye, így megvárjuk, hogy milyen jogszabályi környezet születik a közoktatásra és a finanszírozására vonatkozóan. Ennek szellemében tudjuk majd eldönteni. mi a kedvező számunkra. A hogyan tovább természetesen függ attól is, mit fog tenni Salgótarján.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a települési vezetések nem lehetnek fenntartói csak üzemeltetői az oktatási intézményeknek. Gémesi György elnök egyik decemberi, az MTI-nek adott nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy az önkormányzatok gondos gazdák voltak, csak nem kaptak elég állami forrást ehhez a kötelezettségükhöz.