NPORT

 A közútkezelő gyakran táblával jelzi a rossz útszakaszt, és a tábla hónapokig kint van. Munka nem történik, mi meg bosszankodunk, hogy 30 kilométer per órával kell mennünk ott, ahol egyébként 90-nel is lehetne.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Szinte alig készülnek el az utak, máris kátyúsodnak. Túlzás nélkül állítható, hogy néhány útszakasz borzalmas állapotban van. A 25-30 éves utak néhol jobban autózhatók, mint azok, amelyek az elmúlt években épültek. Mi ennek az oka? Talán az anyagot spórolják ki? Szakembert kérdeztünk az útépítésről. Juhász György, a Salgó Tempó Kft. ügyvezető igazgatója megosztotta velünk: a rossz utak építésénél „nem csak egy hibás van”. Néha már a tervezés sem megfelelő, aztán a kivitelezés is hiányosságokat „tartalmaz”.

– Vannak utak, amelyek feketék, de némelyik szürkés árnyalatú.
– Az utak színe attól függ, hogy milyen alapanyagot tartalmaz. Az Ipoly-part környékén van útszakasz, amelyik egészen világosszürke, ez mészkő-zúzalékot tartalmaz.
– Mitől tart tovább egy 30 éve épült út, mint egy pár éves?
– Ez nagyon jó kérdés. Millió összetevője lehet, kezdve attól, hogy ki van spórolva az anyag, hogy alul van tervezve, de lehet kivitelezési hiba is. A magyar utak nagyrészt alul vannak tervezve. Olyan rétegrendek vannak meghatározva, amelyek nincsenek összhangban a teherbírással. Az a lényeg, hogy a rendelkezésre álló pénzből minél nagyobb aszfaltos felület épüljön. Az út rétegrendjét sok minden meghatározza. Ilyen például az, hogy a szakasz forgalmas vagy kevésbé. Az is meghatározza, hogy milyen járművek közlekednek rajta: személygépjárművek vagy nagyobb teherautók – mondta Juhász György, aki szerint sok terv nem a várható forgalom ismeretében készül el, és ezért is kátyúsodik hamarabb az út.
– Milyen tapasztalatai vannak a határon túlról, például Szlovákiából?
– Néhány éve Felvidéken még jobb utakat építettek. Ott is jellemző, hogy a 20-25 éve épített utak tartósabbak. Hallomásból tudom, hogy az uniós pályázatokat sokkal korrektebbül kifizetik nekik, mint például Magyarországon. Ráadásul más országokban nem utófinanszírozásról kell beszélnünk, hanem először fizetnek, és aztán lehet elkezdeni a munkát.
– Találkozott már olyan esettel, amikor valaki nem volt megelégedve az úttal és azt újra kellett építeni?
– Ilyenről nem tudok, viszont előfordult már, hogy fel kellett marni az utat, és újra kellett aszfaltozni. De ez általában nem jellemző – zárta szavait az ügyvezető.

A felvidéki útépítéssel kapcsolatban néhány felvidéki magyar megosztotta portálunkkal: régen sokkal jobb minőségű utakat építettek. Többen azért bosszankodnak, mert ugyanolyan hamar kátyúsodik az út, mint Magyarországon. Az egyik Rozsnyóhoz közeli benzinkúton dolgozó alkalmazott úgy fogalmazott: „a felelősök olyan autókkal járnak, hogy azok már szinte repülnek, és nekik mindegy, hogy milyen utat építenek”. A benzinkutas szerint az ő útjaik ráadásul nyolcszor-tízszer annyiba kerülnek, mint a magyarországiak.

Szerkesztőségünkhöz eljutott információ szerint még a kilencvenes évek elején akadt önkormányzat, amelyik nem volt megelégedve az útépítéssel és felbontatta azt. Dr. Szandai László portálunknak elmondta: jegyző volt a nógrádsipeki önkormányzatnál, amikor a testülettel együtt útépítés mellett döntöttek. Az út minőségével nem volt megelégedve a megrendelő, és ezért felbontatta, majd újra építtette azt. A munkálatokat garanciában, ingyen végezték el. Ezzel a lehetőséggel most is lehetne élni, de ahogy a Salgó Tempó Kft. ügyvezetője is mondta: nem sok reklamáció van. A problémák csak később jelentkeznek, de ha szakértői szemek már előre látják a bajt, akkor inkább szóljanak a kivitelezőnek.