NPORT

Amint arról már beszámoltunk: szűkebb hazánk százharmincegy darab települését hat járásba sorolta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tervezete. Ennek társadalmi egyeztetése immár lezárult, a települések által megküldött vélemények feldolgozását szakmai egyeztetés követi a kormánymegbízottak bevonásával.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Ennek eredményeként egyes települések akár más járásba kerülhetnek, hiszen a társadalmi egyeztetésre bocsátott anyag a minisztérium szakmai tervezete, és nem jogszabályi előírás.
A szaktárca területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkársága várhatóan február 10-ig dolgozza fel beérkezett észrevételeket. A tervek szerint még februárban az Országgyűlés elé kerül a törvényjavaslat, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig június végén fogadhatja el a kormány.

Információink szerint Nógrád megyében mintegy tucatnyi község élne a járásváltás lehetőségével. Körképünket a szécsényi járásba került, de Salgótarjánhoz vágyódó Ipolytarnóccal és Litkével kezdjük, majd az éppen ellentétes úton elindulni szándékozó Szalmaterccsel és Nógrádmegyerrel folytatjuk...

– A község önkormányzata határozatban fejezte ki tiltakozását az ellen, hogy 2013. január elsejétől Ipolytarnócot az ismételten megalakítandó szécsényi járásba sorolják. A falu lakossága pedig civil kezdeményezés során tiltakozó aláírásokat gyűjtött: ily módon kétszáznál is többen adtak hangot nemtetszésüknek – közölte Szabó Tibor, Ipolytarnóc polgármestere.
Mint mondta, az 1978. december 31-vel megszüntetett szécsényi járás tizenhat települését szétosztották a balassagyarmati és a salgótarjáni járások között. Ipolytarnóc 1979-től ez utóbbihoz tartozott, egészen a járási rendszer megszüntetéséig, 1983 végéig. A falu napjainkban – az Északkelet-Nógrád Térségi Önkormányzatok Társulása utáni jogutód – a Salgótarjáni Kistérség Többcélú Társulásának tagja, s minden olyan feladatot, amelyet önállóan nem tud ellátni, ennek keretében működtet.

A körjegyzői teendőket például Mihálygergével és Egyházasgergével látják el, az iskolai oktatást pedig – társulási formában – Karancskeszi és Karancslapujtő intézményeiben biztosítják a gyerekeknek. Ezeket a településeket Salgótarjánhoz sorolták. A jó közlekedési lehetőségeknek köszönhetően az ipolytarnóci lakosság is inkább a megyeszékhelyhez kötődik, mintsem Szécsényhez: itt intézik hivatalos ügyeiket, itt veszik igénybe a szakorvosi és kórházi rendeléseket, itt vásárolnak be, s itt töltik szabad idejüket a fiatalok is.

– Ipolytarnóc lakosságának nem előre-, hanem visszalépést jelentene, ha községünket a szécsényi járásba sorolnák. Éppen ezért Salgótarjánhoz kívánunk tartozni, ahová több mint harminc éve kötődünk, közigazgatásilag is – summázta Szabó Tibor.

Az ősleleteiről híres falu szomszédja, Litke is ugyanebben a cipőben jár: ott mintegy háromszázhatvan aláírást gyűjtött össze a lakosság, hogy Szécsény helyett a megyeszékhelyhez tartozhassanak, s a polgármester is levelet küldött ez ügyben az illetékeseknek. Bagó József körjegyző elmondta: többek között a földhivatali eljárások és a munkanélküliek szempontjából is előnyösebb lenne Salgótarján, amelyhez – a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattól kezdve az általános iskola és óvodáig – több kistérségi együttműködés is fűzi Litkét.

– Lényegében minden, ami a lakosság szempontjából fontos, minket Salgótarjánhoz köt – szögezte le Bagó József, hozzátéve: a végső döntés nem a település vezetésén múlik, ők megtették a magukét.

– Szalmatercs jelenleg két, a szécsényi járásba sorolt településsel, Endrefalvával és Szécsényfelfaluval alkot egy körjegyzőséget. Ez a felállás jól működik szakmailag, az említett, hasonló méretű falvak nagyban segítik egymást. Ha engedné a törvény azt, amire a kistérségi rendszerben még volt lehetőség, vagyis, hogy a térség (adott esetben a járás) határától függetlenül közös hivatalt létesítsünk, akkor maradtunk volna Salgótarjánnál. Kistérségileg eddig is a megyeszékhelyhez tartoztunk. Mivel azonban erre nincsen mód, így kértük, hogy inkább Szécsényhez sorolják községünket – fejtette ki Szentes Dezső, Szalmatercs polgármestere.

Nógrádmegyer első embere, Verbói Gábor úgy fogalmazott: csodálkoztak, amikor napvilágot látott a szaktárca tervezete, senki sem tudta megmondani, hogyan kerültek a salgótarjáni járásba. Nógrádmegyer ugyanis mindig is Szécsényhez kötődött – legyen szó a történelmi járásról, a vonzáskörzetről vagy a kistérségről.

– Szerintem „műhiba” a mi esetünk, minket ugyanis minden szál Szécsényhez köt – fejtette ki Verbói Gábor, hozzátéve: községe az elmúlt időszakban rendkívül szoros együttműködést alakított ki Szécsénnyel és a környező településekkel. Összeköti őket – többek között – a központi orvosi ügyelet, az újonnan épített járóbeteg-ellátó központ, a különböző igazgatási és önkormányzati társulások, a közoktatási intézményfenntartás, a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás, valamint a házi segítségnyújtás.

A nógrádmegyeriek a rendőrség tekintetében Szécsény illetékességi területéhez tartoznak, ingatlan-nyilvántartással, bírósággal, ügyészséggel, népegészségügyi szolgálattal és tűzoltó szakhatósággal kapcsolatos ügyekben pedig Balassagyarmat felé veszik az irányt. Mindezeken túlmenően a távolság is Rákóczi városa mellett szól Salgótarján ellenében; előbbi tizenhárom, utóbbi húsz kilométerre van a községtől.

– Az sem mindegy, hogy a lakosságnak – jelentős többségük munkanélküli, elszegényedett, halmozottan hátrányos helyzetű – milyen utazási többletköltséget jelent a járási székhelyre való eljutás – ecsetelte Verbói Gábor.