NPORT

A bogarak betelepülését a lakásokba, és más építmények falára elsősorban Salgótarján és Bátonyterenye környékéről, több esetben is jelezték a Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A helyszíni mintavételt követően a szakemberek megállapították, hogy a katicabogárnak vélt állatok valójában az ázsiai vagy elterjedtebb nevén harlekinkatica faj egyedei. Ez egy kelet-ázsiai, mérsékelt övi rovarfaj, fő táplálékát levéltetvek és pajzstetvek adják. Lárvája valamint a kifejlett rovar jelentős mennyiségű tetűt fogyaszt naponta, ezért előszeretettel alkalmazzák a biológiai védekezésben. Nyugat-Európába az 1960-as években ilyen céllal hurcolták be.

Szántóné Veszelka Mária, a Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának osztályvezetője ezzel kapcsolatban a következőkről is tájékoztatta lapunkat: Ahogyan az más, nem őshonos faj esetében már többször megtörtént, a betelepítést követően a 90-es évek végén rövid idő alatt elterjedt egész Európában. Magyarországon az első megjelenését 2008-ban észlelték, azóta az ország teljes területét elfoglalta.

A harlekinkatica összetéveszthető a mi két-, hét- és tizennégy pettyes katicabogarunkkal, azonban ha egymás mellett látjuk a különböző fajok egyedeit, több különbséget is észrevehetünk. A harlekinkatica testmérete nagyobb, három színváltozata terjedt el. Az első változat szárnyfedőjének alapszíne sárgás vagy vöröses, 0-19 fekete folttal, az előtoron általában világos (fehér vagy krémszínű) alapon fekete M-alakú mintázattal. A második változat szárnyfedői fekete színűek, 4 vörös folttal, míg a harmadik, legritkább forma ehhez hasonló megjelenésű, annyi különbséggel, hogy csak 2 vörös foltja van, a foltok közepén apróbb fekete pettyekkel.

A harlekinkatica életmódját tekintve sokkal szívósabb, szaporodóképesebb, táplálkozását tekintve pedig lényegesen agresszívabb. Levéltetvek hiányában a hazai katica- lárvákat is pusztítja, ezért kiszoríthatja nemcsak a mi katicafajainkat, hanem más, a levéltetveket fogyasztó őshonos rovarokat is. Fennáll annak a veszélye is, hogy nálunk is kártevővé válik, ahogyan az már Nyugat Európa több országában megtörtént. A virágok és gyümölcsök megrágásával, a szőlő, majd a bor szennyezésével okozhat kárt.

Az ősz beköszöntével a poloskákhoz, fátyolkákhoz és a vaspondróhoz hasonlóan a harlekinkatica is előszeretettel húzódik be védett helyekre a hideg elől, és többnyire épületekben vagy azok külső falain telel át. A lakásba csoportosan berepülő imágók (kifejlett állatok) nemcsak pusztán jelenlétükkel okozhatnak kellemetlenségeket, hanem az arra érzékenyek esetében allergiás panaszokat is okozhatnak, sőt, akár meg is haraphatják az embert. A bejutás megakadályozására a legjobb, ha betömjük a nyílásokat, esetleg szúnyoghálót szerelünk fel. Ám, ha már bent vannak a lakásban, akkor az összegyűjtésükre a legalkalmasabb egy porszívó, amelynél a porzsák és a szívócső közé egy zsebkendőt teszünk, ami így összegyűjti a katicákat, és azzal együtt könnyedén eltávolíthatjuk őket.

Az önkéntes természetvédő rovarászokból létrejött Harlekin-projekt javasolja, hogy ha bizonyosan harlekinkaticák tömeges betelepedését észleljük, el is pusztíthatjuk azokat. A védekezésre a kereskedelmi forgalomban kapható, emberi lakókörnyezetben használható rovarölő készítmények használhatók. Az esetleg otthon éppen kéznél lévő, mezőgazdasági kultúrákban engedélyezett rovarölő szerek kipermetezése a lakásokban veszélyes és tilos!