NPORT

A legfontosabb statisztikai mutatók alapján kijelenthető, hogy egy drámai népességcsökkenésnek vagyunk szemtanúi.

 Az előzetes adatok alapján 2011-ben még 201 919-en laktak Nógrád megyében, ez a szám 2012. január elsejére – a KSH statisztikái szerint – már 199 000 főre csökkent. Ha ezt a statisztikát összehasonlítjuk a 2001. évi adatokkal, akkor elmondhatjuk, hogy a népességcsökkenés drasztikus méreteket öltött. Az ezredfordulón ugyanis még 221 605 fő szerepelt a nyilvántartásban, így „röpke” 10 év alatt 22.605 lakos „tűnt el” a statisztikai adatbankból. Ez pedig nem kevés. Bár az országos statisztika is hasonló demográfiai problémákat regisztrált – 2001-ben még 10.200. 198, míg 2012-ben 9.962.000 lakosa volt országunknak – de a nógrádi adatok még így is kirívóak.

 

Vezetjük a halálozási rangsort, ami azt jelenti, hogy 1000 főre 15,5 haláleset jut. Közvetlenül mögöttünk Békés megye található, 1000 főre 15,3 halálesettel. Az országos átlag ebben a tekintetbe 1000 főre levetítve, 12,9 fő. Továbbá rosszul állunk a természetes fogyás/szaporodás „elnevezésű” adatsorokban is, hiszen megyénk, ezer főre lebontva, 7,5-es mutatót produkál. Csak összehasonlításképpen, ebben a mutatóban csak Békés megye előz meg minket, a maga 7,8-as mutatójával. A harmadik legrosszabb mutatóval pedig 6,5-es Zala megye áll. Csecsemőhalandóság tekintetében, megyénk szintén „vezető” helyen áll, vagyis ezer élve született csecsemőre, 8,1-es halálozási ráta jut, ezzel a negatív lista második helyén vagyunk. Ennél csak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nagyobb a halálozási ráta, ott ezer élve születettre 9 halálozás jut.

A belföldi elvándorlásban is az „élvonalban” vagyunk, ezer főre levetítve -7,5-es elvándorlási statisztikát tudunk fölmutatni. Ennél többen már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből mennek el, a -6-os mutatóval, így az összesített statisztika második helyén állnak. A legdrámaiabb mutatót viszont a tényleges szaporodás és fogyás tekintetében láthatjuk. Ez ezer főre levetítve, -14,5-es negatívum. A sorban mögöttünk álló Békés megye is „csak” -10,8-es adatot produkál. Az okokat több dologra is viszszavezethetjük. Egyrészt a magas munkanélküliség, az alacsony bérezés rosszabb életminőséget teremt. Másrészt a munkahely hiánya miatt – a jobb lehetőségek reményében – megyénkből sokan vándorolnak el.

A munkanélküliek aránya – a 2010-es adatok alapján – országos viszonylatban is kimagaslóan magas, mintegy 18,4 százalékos. Ez annyit jelent, hogy megyénkben 14.700 fő regisztrált munkanélküli van. A gazdaságilag nem aktív népesség 76.400 fő és mindössze 65.100 főt foglalkoztatnak, amelyből 32.848 fő dolgozik teljes munkaidőben. Ha összevetjük megyénk lakosainak számával, akkor ezek elég negatív adatsorok. Tovább fokozza a problémát, hogy a dolgozók, az elvégzett munkáért pedig átlag havi bruttó 157.559 forintot kapnak, amiből átlagban havi nettó 110.445 forintot vihettek haza.