NPORT

A mezőgazdaságot sújtó csapások sora nem az idei tavasszal vette kezdetét – hívta fel a figyelmet dr. Döbrei Tamás. Mint mondta, már az elmúlt év októberének közepén beköszöntött egy csapadékos periódus, amely eleve gondot okozott az akkori talajmunkáknál, s közel kétezer hektárral kevesebb őszi vetés – főleg gabonafélék, búza, árpa és rozs – került a földbe. Májusra aztán gyakorlatilag csaknem az egész évi csapadékmennyiség leesett.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Az őszi növényekből tehát eleve kevesebbet vetettek, majd erre jött a késői kitavaszodás, amelynek következtében a gazdák „megcsúsztak” a tavaszi magágy-készítésekkel. Áprilisban két és fél hét volt, ami alatt mezőgazdasági munkát lehetett végezni, már ahol nem volt belvizes a terület, a következő hónapban azonban erre már gyakorlatilag egyáltalán nem volt lehetőség, hiszen a harminc napból huszonegy esős volt – fogalmazott dr. Döbrei Tamás.

Mindez oda vezetett, hogy Nógrád megyében a tervezett huszonnégyezernél 5400 hektárral kevesebb tavaszi vetés került a földbe. Ez általában a korai növényeket érintette, tavaszi árpából például egyharmaddal kevesebb jutott, de hasonlóan volt ezzel minden más kultúra. Egyéb növényeket – többek között a mustárt, a lóbabot, a szóját – májusig kellett volna elvetni, de ezt nem tudták megtenni.

– Az amúgy is nehéz helyeztet aztán tetőzte a májusi nagy esőzés, s vele az ár-, illetve a belvíz. A talaj teljesen telített volt, gyakorlatilag az összes lehullott eső a felszínen maradt, a domboldalakon pedig lemosta az elvetett növényzetet. Sok gazdánál több száz hektárnyi napraforgót, kukoricát vitt el a hirtelen lezúduló csapadék. Szűkebb hazánk mezőgazdasági művelés alatt álló területének közel egyharmada került víz alá, ebből mintegy 7000 hektár az áradás miatt. Nagyobb része, hozzávetőleg 6000 hektár az Ipoly, a többi pedig a Zagyva völgyében. Jellemző, hogy az előbbi térségben még a nád is megfulladt a vízben – fogalmazott dr. Döbrei Tamás.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóságának hatósági osztályvezetője elmondta: az elárasztott 7000 hektár nagy része gyepterület volt. Ezen gyakorlatilag teljesen tönkrement a széna, amely egyébként közel másfél méteres, tehát rekordtermés lett volna, nagyon jó minőségben. Szintén 7000 hektárnyi földet borított belvíz, ebből 5000 hektár szántó, a többi gyepterület, jórészt a völgyfenéken. Az őszi kalászosok esetében közel 1500 hektáron kell kieséssel számolni – ennek kétharmada búza –, ám az őszi káposztarepce 5000 hektáros vetésterületének tíz százaléka is belvízkárt szenvedett. Az összességében huszonhatezer hektár őszi vetés közül tehát mintegy 2000 hektár károsodott.

Nagyjából ugyanekkora területet borított víz a huszonháromezer hektárnyi tavaszi vetés – a napraforgó, a kukorica és az olajtök – esetén is. Mindezek mellett közel tizenötezer hektár erősen átnedvesedett terület is van a megyében: ezeken a földeken nemhogy gépi munkát nem lehet végezni, még gyalog is bajos végigmenni rajtuk, annyira puha a talaj. – Biztos, hogy lesz terméskiesés ezeken a területeken, de ennek pontos mértéke egyelőre nem ismert, hiszen ez többek között az elkövetkezendő időszak időjárásától is függ. A jelenlegi becslések szerint a szántóterületeken ötszázötven-hatszázmillió forint a kár, s a takarmánytermő területeken is eléri a félmilliárd forintot – hangsúlyozta Döbrei Tamás, aki kitért arra is: a korábbi évek átlagánál lényegesen kevesebb lesz gyümölcsből is. Az áprilisi hűvös idő miatt ugyanis a megtermékenyülés gyengébb volt az átlagosnál, a májusi csapadék pedig a természetestől jóval nagyobb terméshullást, -ritkulást okozott.

Ami az állattenyésztést illeti, Nógrád megyében a szarvasmarha-ágazat a meghatározó: az Ipoly-völgyében található ezen jószágok több mint a fele – háromezer tehén és szaporulata –, s a húshasznú állomány nyolcvan százaléka. Ezek az állatok gyepre alapozott tartásmódot igényelnek. Legkésőbb május elején általában kihajtják a zöldre az állományt, ez most is megtörtént, csakhogy egy-két héttel később vissza is kellett terelni az állatokat a téli szállásra, az ár- és a belvíz miatt ugyanis nem lehetett legeltetni. Vagyis a téli takarmánykészleteket élték fel – már ahol volt. Ezen többletköltség mellett további harminc-negyvenmillió forintos veszteséget jelent a gazdáknak, hogy az ár- és belvíz következtében 12 tehén és 40 borjú elhullott – s ez a szám várhatóan még nőni fog. Talán ennél is súlyosabb probléma, hogy az állomány egy jelentős része fizikailag leromlott. Ilyen esetben azzal kell számolni, hogy ez kedvezőtlenül befolyásolja a következő év produktumát is, ugyanis a vemhesülések nem fognak bekövetkezni, ugyanakkor – megfelelő legelő, tej híján – jóval gyengébb lesz a borjúállomány is. Ez pedig nem túl jó előjel az értékesítés tekintetében.

– Ez a természeti katasztrófa azzal is jár, hogy a gazdák tartalékai az elkövetkezendő néhány héten belül kimerülnek. Jelen pillanatban megjósolni sem lehet, mit tudnak mozgósítani a kiesések pótlására. Egyelőre nem tudni, milyen források állnak rendelkezésre a kormányzati kárenyhítésben, kicsi a valószínűsége annak, hogy a bankok kedvezményes hitelt adnának számukra, s a tapasztalatok szerint a kereskedelem is a felvásárlói árak lenyomásával reagál az ilyen nehéz helyzetekre. Számolnunk kell azzal, hogy nem kevés lesz azon gazdaságok száma, amelyek tönkre fognak menni – zárta szavait dr. Döbrei Tamás.