NPORT

A rendezvényen többek között részt vett dr. Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke, Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, Borenszki Ervin országgyűlési képviselő és Bérczesi Mihályné, a Pofosz Nógrád megyei elnöke.

– Emlékezünk azokra az emberekre, akik bátran álltak ki és fogtak fegyvert az elnyomó hatalom ellen, hogy új remény éledhessen e hazában – mondta Borda Attila.
– A túlerő győzött, megkezdődött a leszámolás, amely sok helyen ártatlan embereket legyilkoló sortüzekben teljesedett be. E megtorlásnak esett áldozatul koholt vádak alapján a két salgótarjáni nemzetőrparancsnok, Hadady Rudolf és Hargitay Lajos. Rájuk emlékezünk most.

– Az emlékezés ilyenkor tétován keresi a szavakat: mit jelent nekünk, kései utódoknak 1956, amikor kizökkent az idő – fogalmazott Szili Katalin. – Volt két fiatalember, aki azon az őszön csak arra gondolt, hogy együtt keresse társaival az igazságot. Számukra nem volt más érték, mint a szabadság és a demokrácia. Még azt sem érdemelték meg bíráiktól, hogy koholt vádakkal illessék őket, hogy legalább papír legyen arról, mit tettek velük. Itt, az Ipoly partján, Hugyag mellett egyszerűen meggyilkolták őket.

Szili Katalin kiemelte: példájuk bizonyítja, hogy vannak emberek, akik kiállnak saját és a közösség érdekeiért. Mint mondta, 1956-ban több forradalom zajlott egyszerre: az értelmiségé, a munkástanácsoké és az utcáé, de mégis egy forradalom, a nemzet forradalma volt a demokráciáért és a szabadságért.

– Különös nap ez, amikor az emberben a felemelő ünnepi, valamint a gyász és a kegyelet érzései viaskodnak egymással – mondta Becsó Zsolt országgyűlési képviselő, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke.
– Vajon kikből lesznek a hősök és kikből válnak gonoszok? A salgótarjáni Hadady Rudolf és Hargitay Lajos a hősök kikövezetlen útját járták 1956-ban. Amit ők szerettek volna, az minden jóérzésű magyar állampolgár óhaja volt: szabad hazában élni szabadon! Forradalmárok, hősök lettek, mert hittek abban, hogy igaz ügyért mozdultak meg, hogy igaz ügy érdekében teszik kockára életüket. Az 1956-os magyar forradalomnak négyezer halálos áldozata volt, több mint tízezren sebesültek meg, a vérbíróságok négyszáz felkelőt ítéltek halálra. A mi generációnk feladata, hogy fényt derítsünk az eltitkolt részletre, köztük arra is, hol őrzi az anyaföld a két nógrádi mártír földi maradványait. S magasztos tisztünk az is, hogy megőrizzük a forradalom tiszta lángját, amely Ariadné fonalát jelenti napjaink társadalmának útvesztőiben.

A hugyagi emlékházban tartott ünnepséget követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd a rendezvény immár hagyományosan a Hadady– Hargitay-emlékfutással fejeződött be.